A sötét középkorban gyakran nem ismerték a betegségekre a magyarázatot, és a gyógyításukat sem. Igen gyakran nem tudtak különbséget tenni, hogy mi a betegség, és mi nem. Néha spirituális katyvaszokat sejtettek a testi-lelki rendellenességek mögött. De – és ezt kiemelnénk! – mindig észrevették, ha valami rendellenes.

Ha a nádorispán húgocskája felhízott 100 kilóra egy hónap alatt, akkor lehet, hogy meggyanúsították a sánta szabót, hogy az megátkozta, de legalább felfogták, hogy nem normális állapot az, ha a húgocska kövér, mint a disznó és nem tud felkelni a székből.

Látták a bajt, léptek – néha nem okvetlen észszerűen –, de nem féltek kimondani, nyugtázni, hogy baj van, és hogy a húgocska kövér.

„Végy a temető sarkában nyíló pitypalatty virágából holdtöltekor egy maroknyit, forrázd le, keverj bele a denevér szárnyának őrletéből, és éjfélkor idd meg, aztán elmúlik a sárgaságod és a bütyköd.”

Igen, ezekkel jöttek.

Ma nem ilyenekkel jönnek. Ma azzal jönnek, hogy nincsenek betegségek, s ha vannak is, nem szabad róluk beszélni. Ha a klímaszorongás-kutató aktivista drága kis húgocskája meghízik, mint a disznó, akkor nem azzal jönnek, hogy igyál meg éjfélkor pitypalatty forrázatát denevérszárnyőrlettel, hanem kijelentik, hogy a húgocska nem kövér, kövérség, mint olyan nem létezik, és aki észreveszi, az fatfóbiás. (És hát ki akar az lenni? Akkor inkább, ha meglátjuk a húgocskát, csukjuk be a szemünket vagy nézzünk félre.)

Sorozatban dőlnek le a határok – a haladás imádja a határokat eltörölni, se férfi, se nő, se idős, se gyerek, se fehér, se fekete, de a világzene is tipikus libsi agymenés, keverjünk össze minden vackot, és ne legyenek körülírható határai –, s ami tegnap vagy tegnapelőtt betegség volt, ma már nem az.

A homoszexualitás nem betegség, a pedofília nem betegség, a kövérség nem betegség, az autizmus nem betegség – a skizofrénia még várakozik –, most legutóbb megtudhattuk, hogy az Asperger-szindróma sem betegség.

Dehogy betegség: Szupererő!

Nézzük a Népszavát!

„Autizmusa miatt támadták Greta Thunberget a Twitteren. A klímaaktivista tinédzser, aki repülő helyett vitorlással utazott a New Yorkban rendezett klímakonferenciára, válaszában azt írta: »amikor a gyűlölőid a külsődet és a másságodat kritizálják, az azt jelenti, hogy nem tudnak másba belekötni. És akkor tudhatod, hogy nyerni fogsz!« Mint írta, Asperger-szindrómája miatt kicsit más, mint az átlag, de éppen ez jelenti a szupererejét.”

(Azt elfelejtette megemlíteni a Népszava, hogy emiatt öt-hat segítő ember repkedett keresztül-kasul az óceán felett repülőgéppel, de nézzük tovább.)

„Thunberg felidézte, a klímatüntetések szervezése előtt nem voltak barátai, nem beszélt senkivel, csak ült otthon az étkezési zavarával. Mióta azonban talált egy célt, ezek a problémái eltűntek. Az autizmusáról azért nem beszél nyilvánosan, mert sok »tudatlan ember« még mindig betegségként, negatív dologként tekint erre az állapotra.”

Szóval a haladás hogyan gyógyítja a betegségeket?

Nem azt mondja, hogy egy halott sírjáról holdtöltekor tépj egy bizbaszt, és egy holló tollával addig kevergesd, amíg kulimász nem lesz, majd mondd a következőt: Surga-burga, tömjén-bömjén, nyurga-murga árva lány, botosispán veséjéből távozzon a kutyaháj! Nem, nem ezt.

Azt mondja, hogy fób.

Igen, fób.

Ha van valami, ami nem normális, vagy van valami, amire az emberek furán néznek, mert rendellenesség, akkor a gyógymód a következő: Tilos kimondani, hogy az rossz – büntetés jár érte –, majd gyártanak egy kifejezést, ami abból áll, hogy a főnév mögé odabiggyesztjük, hogy fób.

És ezzel a dolog el van intézve. Ez náluk a gyógyítási eljárás.

Hát, nem tudom. Lehet, hogy a holdtöltekor varjúháj egy kicsit szimpatikusabb.

Társadalmi szinten mindenképp.