Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Kurdisztán hasznos hülyéi

Szentesi Zöldi László

2019.10.28. 15:48

Húsz éve ismerek kurdokat. Jártam a Newroz ünnepségükön, sokat beszélgettünk, politizáltunk, amikor Irakba utaztam, még ajánlólevelet is kaptam tőlük az ország északi tartományába (ennek nagy hasznát is vettem).

A kurd a világ legtárstalanabb nemzete. Csak magukra számíthatnak, pártfogójuk nincsen, a világpolitikában jobbára sakkoznak velük, és nem bástyák, nem vezérek, leginkább gyalogok. A történelem azonban nem ismeri a sajnálkozás fogalmát: ha 30 millió embernek máig nincs állama, annak bizonyosan oka van. Vagy az államszervezői képességek hiányoznak, vagy a szükséges nemzeti minimumot nem sikerül kialakítaniuk a több országban szétszórt nemzetrészek között.

Bárhogy is álljon a helyzet, a kurdok kizárólag hivatkozási alapként léteznek a világpolitika boszorkányműhelyeiben, sokan szívesen szóba hozzák őket, amikor a pecsenyéjüket sütögetik, de igazából egy szalmaszálat sem tesznek keresztbe értük.

Derültséggel követem, hogy most, amikor a török hadsereg lecsapott Szíriában, hogyan indultak be olyanok kurdügyben, akiknek lövésük sincsen, hogy eszik-e vagy isszák a helyi politikát. Most mindenki roppant humanista. Megfenyegetik a törököket, hogy majd így lesz, meg úgy lesz. Embargóról, elszigetelésről álmodoznak, nemzetközi kötelezettségről és befagyasztott uniós tagfelvételről kárálnak.

A külpolitika és diplomácia iránt érdeklődők mindig elárulják magukról, hogy amatőrök vagy realisták. Akinek egy-egy nemzetközi konfliktusban muszáj állást foglalni, és a leginkább morális indítékok alapján, holtbiztosan amatőr. Az ilyen ember lelkesen beszopja a különféle propagandaanyagokat, nem lévén képes önálló gondolkodásra. Aki azonban tényként fogadja el, hogy egy-egy válsághelyzet csakis az érdekek érvényesítéséről szól, és ebben a világ valamennyi országa kíméletlen és maximalista, akinek nincsenek kedvencei, és csakis a saját (esetünkben a magyar) érdeket nézi, nos, azt hívják realistának.

A mostani szíriai-török-kurd ügynek az első számú tanulsága európai nézőpontból, hogy ha megfizetsz valakit, ne ródd fel neki, ha olykor véres a keze. Az unió nyíltan és önként felbérelte Törökországot, hogy tartsa vissza a menekültáradatot. Tette mindezt azért, mert önmaga már nem képes a saját védelmére, meghívólevelet küld a harmadik világnak, de aztán visszatartatja az áradat egy részét csendőr barátjával. Az Európai Unió nagyjai (Merkel, Macron és a többiek) a legundorítóbb nyugati hagyományt követik, amikor a piszkos munkát megfizetik a sikátorban, de kint, a napfényen már erkölcsi leckéket adnak, mintha éppen semmi közük nem volna a történtekhez.

Pedig van. És Törökország elvégzi a munkát. Nem önként, nem dalolva, nem a nyugati civilizációért (amely, ismétlem, degenerációs bakugrással már képtelen az önvédelemre), hanem rengeteg pénzért. És Erdogan nem a legrosszabb, ami Európával történhet. A hatalmas történelmi kísérletnél, amely a kemáli szekularizált állam lebontásával a régi, természetes hagyományok felé fordítja az országot, van sokkal rosszabb. Például ha Törökországban végleg elillan a világiasság, már a vaskezű Erdogan sincs, és előretör az iszlám fundamentalizmus. Mint 1979, az iráni forradalom győzelme óta tapasztalhattuk, egy efféle fordulatnak beláthatatlan világpolitikai és regionális következményei lennének.

De nem, mi nem gondolkodunk, mi csak érzünk. Illetve érezni próbálunk. Kliséket, emocionális érveket szegezünk szembe a legkeményebb realitásokkal.

Mert ugye, lássuk csak: joga van Ankarának a saját biztonsága érdekében létrehozni a 30 kilométeres sávot a török-szíriai határon? Természetesen. Járna autonómia, valamiféle önigazgatás 20 millió törökországi kurdnak? Természetesen. Joga van kormányoznia országát Aszad elnöknek? Természetesen.

Igen, az élet ilyen bonyolult. Az pedig nem eshet meg, hogy mindenki igazsága érvényesül. A játszma vége, hogy az erősebb legyőzi a gyengét, és igen, az ENSZ és a világ más bábszínházainak szeme láttára.

Ha ehhez még hozzávesszük, hogy amerikaiak, oroszok, izraeliek, kínaiak egyaránt tolonganak a térség politikai, gazdasági, titkosszolgálati világában, hogy hídfőállásokat szerezzenek az osztozkodásnál, hogy megelőzzék egymást – akkor nagyon le kell csendesítenünk magunkban a könyvszagú humanistát. Ez ugyanis háború és politika, nem morális egyszeregy.

Aki harc helyett moralizál, elveszíti magát. Figyelmeztető jel, hogy 2019-ben mindenki készen áll érdekei megvédésére a szegény, elhülyült Európa kivételével.

Az Európai Unió kenyérrel és sóval, valamint frappáns okítással vesz részt a török-kurd-szír háborúban. A világ összes okostojása, aki nem látott még sem háborút, sem kurdokat, sem fegyvereket, akinek fogalma sincs, hogy néz ki egy nemzetközi tárgyalás, és alapvetően semmiért nem vállal felelősséget – nos, nekünk itt, Európában ezek, az ingyentanácsokat osztogató humán értelmiségiek tobzódnak.

Magyarországon szerencsére még nem. És adja Isten, hogy a magyar érdeken kívül ne legyünk tekintettel semmire, csak amire nagyságunk, súlyunk és adottságaink hiánya olykor rákényszerít bennünket.

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

KOMMENTEK BETÖLTÉSE
...És fellobbannak az összetartozás őrtüzei!

...És fellobbannak az összetartozás őrtüzei!

Mindenütt a világon, ahol magyarok élnek, tüzet gyújtanak Trianon emlékére június 4-én este.

Trianon nekem: bizonyíték, hogy ennyit érünk

1920-ban beáraztak minket, igazuk volt. Véleménycikk.

889
Százan táncoltak Trianonért

Százan táncoltak Trianonért

„Táncszáz” volt a Hősök terén az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés aláírásának 100. évfordulóján, a nemzeti összetartozás napján 2020. június 4-én. A megemlékezést a Magyar Teátrumi Társaság szervezte, amelyen száz táncos közös, élőzenével kísért néptánc előadása emlékeztet a trianoni diktátumra annak száz évvel ezelőtti aláírása órájában és percében. Nézzegesen képeket!

Schmidt Mária: Belőlünk a szabadság és a függetlenség hozza ki a legjobbat

Schmidt Mária: Belőlünk a szabadság és a függetlenség hozza ki a legjobbat

Kipécéztek minket a bűnbak szerepére, és megalázták a magyar nemzetet, ez sokkal mélyebb sebeket ejtett, és sokkal nehezebb – talán lehetetlen is – túllépni rajta, mint bármilyen gazdasági káron – mondta Schmidt Mária az Origónak a trianoni békediktátum aláírásának 100. évfordulóján.

A Csernobil kapta a legtöbb jelölést a brit filmakadémia televíziós díjaira

A Csernobil kapta a legtöbb jelölést a brit filmakadémia televíziós díjaira

Csernobil című minisorozat kapta a legtöbb, 14 jelölést a televíziós és televíziós szakmai BAFTA-díjakra – jelentette be csütörtökön a Brit Film- és Televíziós Művészeti Akadémia (BAFTA).

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
A 888.hu a kényelmesebb böngészés érdekében cookie-kat használ. Részletes leírás ELFOGADOM
Vissza az oldal tetejére