Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Kiújultak a pakisztáni-indiai összecsapások... Angliában

Biró András, a XXI. Század Intézet kutatója

2022.09.23. 15:00

Az angliai Leicester városában lassan egy hónapja zajlanak az egyre erőszakosabb összecsapások a muszlim pakisztániak és hindu indiaiak között, amit eredetileg az váltott ki, hogy augusztus 28-án az Ázsia Kupa krikett tornája során India győzedelmeskedett Pakisztán felett Dubajban. A kedélyek azóta sem csillapodtak le, amit jól példáz, hogy a két közösség közötti összecsapások következtében már 25 rendőr megsérült, és 47 embert tartóztattak le a hatóságok. A hinduk ráadásul azzal vádolják a muszlimokat, hogy a Leicestertől alig 55 kilométerre lévő Birminghamből hívtak „erősítést”, akik szánt szándékkal az indulatok további felkorbácsolása érdekében érkeztek a városba. Az erőszakhullám már Birmingham városára is átterjedt, ahol viszont a muszlimok vannak többségben. Az ilyen jellegű események sokadjára világítanak rá arra, hogy a nyugati világon kívüli tömegek Európába történő bevándorlásával a kontinens vallási–etnikai problémákat importál.

Párhuzamos társadalmak

A legutóbbi hivatalos 2011-es cenzus szerint a 330 ezres lakosságszámú Leicester városának 28 százaléka, vagyis közel 100 ezer ember indiai származású, akik bizonyos – főképp a városközponthoz közeli – kerületekben a lakosság 50–80 százalékát teszik ki. A pakisztániak aránya igencsak alacsony a városban, mindössze 2 százalék, vagyis körülbelül 7000 fő, ám ha a muszlimok arányát nézzük, akkor máris 30 ezres tömegről beszélhetünk.

Birminghamben viszont fordított a helyzet: a pakisztániak a lakosság 13 százalékát teszik ki (körülbelül 140 ezer embert), míg az indiaiak aránya 6 százalék (körülbelül 64 ezer ember). Ha hozzászámoljuk a vallási hovatartozást is – vagyis az összes muszlimot nézzük a városban, akik hagyományosan ellenségesek a főképp hindu vallású indiaiakkal szemben –, akkor az 1,1 milliós lakosságú Birminghamnek közel 30 százaléka, több mint 300 ezer ember az iszlám prófétájának követője.

Természetesen ezek a statisztikák csak irányadó jellegűek, azt mindkét kisebbség lélekszámának esetében érdemes figyelembe venni, hogy a tíz éve frissített kormányzati adatok nem képesek nyilvántartani az elmúlt időszak demográfiai változásait, és sok esetben illegális letelepedéseit, aminek nyomán ennél valószínűleg jóval magasabb az indiaiak és pakisztániak aránya szinte az összes brit nagyvárosban.

Érthető módon – főképp történelmi és vallási okokból – a két ország állampolgárainak kapcsolata Dél-Ázsiában, vagyis a kibocsátó országokban is igencsak konfliktusos, ezért önmagában semmi meglepő nincs abban, hogy ezen vélt vagy valós sérelmeket Európában történő letelepedésük esetén sem tudják félretenni, legfőképp kulturális szocializációjukból adódóan.

Új nyugat-európai mindennapok

Az elmúlt évek alatt egyre egyértelműbbé vált, hogy azon nyugat-európai országok, amelyek a multikulturalizmus – és az olcsó munkaerő iránti profitéhség – szellemében a tömeges bevándorlást propagálják, a lokális konfliktusokat is importálják Európába. A probléma annak ellenére vált egyre láthatóbbá, hogy a fősodratú, globalista médiumok és a nyugat-európai kormányok évtizedeken át tartó valóságtagadása következtében nem lehetett nyíltan beszélni a tömeges bevándorlás túlnyomórészt negatív következményeiről.

Mostanra az európai mindennapok részévé vált és ezáltal egyre nehezebb elmenni amellett szó nélkül, hogy az arab gyökerű bevándorlók egyre erőszakosabbak a zsidókkal szemben, a törökök és kurdok Bécsben és Berlinben csapnak össze rendszeresen, míg Svédországban klánalapú bandaháborúk folynak a nyílt utcákon.

Ebbe a sormintába illeszkedik most Leicesterben és Birminghamben az elviekben pakisztáni-indiai, de sokkal inkább vallási szembenálláson alapuló muszlim-hindu ellentét is, amely egyre kiterjedtebb és véresebb jelleget ölt.

A jelenlegi leicesteri és birminghami összecsapások során többek között tömegverekedésekre, vallási szimbólumok és helyszínek meggyalázására, vandalizmusra és késes támadásokra is sor került. A muszlimok iszlamofóbiával és szélsőjobboldali hindu nacionalizmussal vádolják az indiaiakat, akik szerint viszont szélsőséges iszlamistákkal kerültek szembe.

Tovább nehezíti az ilyen jellegű erőszakos belharcok kezelését, hogy a progresszív korszellemnek és ennek következményeképp a multikulturális társadalom eszményképének megfelelni akaró kormányzatok képtelenek beavatkozni a konfliktusba. Ennek oka, hogy bármely oldalon foglalnak állást, akkor a szembenálló fél hamar rájuk süti az – adott szituációnak megfelelően – a „rasszista”, „iszlamofób”, vagy „idegengyűlölő” jelzőt, ezért a hatóságok is a legtöbb esetben csak bénult megfigyelőként asszisztálnak az eseményekhez.

A multikulturalizmus csak feszültséget szül

Leicester városának polgármestere, Sir Peter Soulsby a BBC-nek adott interjújában úgy nyilatkozott, hogy „egyes jelentések szerint más városokból is érkeztek fiatal férfiak a városba, azzal a céllal, hogy zavargásokat okozzanak”.

Tehát a polgármester nem mondta ki nyíltan, de szinte biztosan a birminghami párhuzamos társadalmakból érkezett „pakisztáni erősítés” a Leicesterben túlerőben lévő indiaiakkal szemben.

Sokatmondó, hogy a Leicestershire megyei rendőrhivatal munkája leginkább annyiban merült ki az elmúlt hetek folyamán, hogy miközben állítólag „urai a helyzetnek”, leginkább csak „nyugalomra intették” a szembenálló feleket. Úgy tűnik azonban, hogy az erőszakszervezet képtelen megállítani az egyre terjedő zavargásokat, amelyen tovább ront, hogy mind a pakisztániak, mind az indiaiak úgy vélekednek, hogy „nem bízhatnak a rendőrségben, maguknak kell megvédeniük a saját közösségeiket”.

Kölcsönösen mindkét fél a másikat vádolja az erőszak elharapódzásáért, ami már odáig fajult, hogy a pakisztáni és az indiai kormány is felszólította a brit hatóságokat, hogy azonnal avatkozzanak közbe bele a konfliktusba. Ám ez a fentiekben ismert okok miatt szinte lehetetlen.

Összességében ismét megmutatkozik, hogy Európa a migráció következményeitől szenved, és bizonyos nyugat-európai országokban a mindennapok részévé vált, hogy egy adott, behatárolható földrajzi területről származó népcsoport már a fogadó országban került konfliktusba egy olyan másik népcsoporttal, amelyhez a kibocsátó országban is ellenségesen viszonyult.

Tehát a multikulturalizmus ideológiája legfőképp arra képes, hogy olyan kulturális intézményeket, szokásokat és problémákat importál Európába, amelyek folyamatos feszültségforrást jelentenek.

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

Harcot hirdetett a BBC elnöke a liberális elfogultság ellen

Harcot hirdetett a BBC elnöke a liberális elfogultság ellen

Meglepő és cseppet sem mulatságos kijelentést tett a Sunday Times-nak adott interjújában Richard Sharp. A BBC elnöke elismerte, hogy a független és hiteles tájékoztatásáért agyondicsért brit műsorszolgáltató „kemény harcot folytat a liberális elfogultság ellen”, ráadásul túlságosan London-központú.

A kormánynak az ellátásbiztonságért is harcolnia kell, a Twitter felfüggesztette Kanye West fiókját

A kormánynak az ellátásbiztonságért is harcolnia kell, a Twitter felfüggesztette Kanye West fiókját

Valamint jelentős élelmiszerromlással kell szembenézniük az élelmiszerláncoknak az áramkimaradás miatt Franciaországban.

Meloni: elfogadhatatlan, hogy az emberkereskedők irányítsák a migrációt

Párizs és Berlin szigorú befogadási politikát folytat, miközben Rómának nyitást diktál a tömeges migráció előtt – jelentette ki Giorgia Meloni, Olaszország jobboldali miniszterelnöke a La Repubblica című olasz napilapnak vasárnap.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére