Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Kismester, nagymester

Szentesi Zöldi László

2019.07.31. 17:20

Mándy Ivánt olvasom. Elmerült ő is az idő örvényében, alig beszélünk róla, nem idézzük, valószínűleg nem is olvassuk. Pedig Mándy az egyik legkülönb prózaírónk, abszolút egyéni ízzel, nyelvvel, különb alkotó nem egy dédelgetett sztárnál, kinevezett kortárs óriásnál.

Az iskolában Gelléri Andor Endrére böktek rá, tessék, itt egy budapesti író, vegyük be a tananyagba, és bár a fővárosi élményanyag, születés nem előjog és nem hátrány az irodalomban, ha már provincializáljuk az irodalomoktatást, budapesti író címszó alatt Mándyval jobban jártunk volna. Sokan merítettek belőle, a korai Moldova például, de rajongtak érte az Esterházy-féle posztmodernek is. Más kérdés, hogy amikor forradalmi jókedvükben boncasztalra lökték a magyar nyelvet, a hagyományos prózát pedig kivégezték, szembefordultak Mándy (és persze Krúdy, Kosztolányi) írói örökségével.

Hihetetlenül tág a Mándy-univerzum. Hirtelenjében Ottlik Géza jut eszünkbe, akinek szikár, puritán mondatai mögött valóságos értelmezésdzsungel tárul fel. Hasonlóan dupla, sőt tripla fenekű író Mándy is. Hősei azon a néhány négyzetkilométeren tenyésznek, ahonnan az író is érkezett. Kocsisok, rakodómunkások, kurvák, kidobók népesítik be a mai II. János Pál tér, a Mátyás tér és Teleki tér környékét. Itt zajlanak azok az életdrámák, amelyek a magyar irodalom első vonalába emelik a kisemberek Budapestjét. Banális, egyáltalán nem klasszikus történetek ezek, itt-ott megtámogatva szürreális álomképekkel, filmszerű, szuggesztív képsorokkal. Mándy egyszerre hagyományos és modern író, már ha ennek bármiféle jelentősége van, és nem csak arra teszünk kísérletet, hogy kategorizáljuk a kategorizálhatatlant.

Mándy besorolhatatlansága már a '90-es években is zavarta kritikusait, a Holmi folyóiratban vita is kerekedett arról, hogy kismester vagy nagymester a budapesti utcák, terek krónikása. Ennek a részleteitől most eltekintünk, Darvasi Ferenc és mások írtak erről, érdemes tájékozódni. A lényeg, hogy Mándy látszólagos eszköztelensége, csendes közéleti jelenléte, elegáns, de mégiscsak hagyományos stílusa arra indította Margócsy Istvánt, hogy kismesternek fokozza le. Figyeljük a terjedelmes indoklást, miért nem bocsátható be Mándy az irodalmi mennyországba:

„ (a kismester) nem köz­ponti figurája a művészeti közéletnek és művészetpolitikának (ami nálunk, hagyományból, azt is jelenti: a nagypolitikának sem) – a kismester csak művész vagy író, aki csak műveket akar létrehozni, annak közvetlen szándéka nélkül, hogy művei radikálisan megváltoztassák az éppen adott társadalmi viszonyokat; az ő művei nem rengetik meg és nem veszélyeztetik az éppen uralkodó mű­vé­szeti/irodalmi hierarchiát, mivelhogy nem vesznek róla tudomást – az ő művei, függetlenül intézményesen akár elismert, akár megtagadott művészi értéküktől is, függetlenül pillanatnyi közösségük nagyságától vagy kicsinységétől, azaz a hivatalos vagy informális népszerűségtől is, elsősorban helyi jellegű és intim befogadásra várnak és hivatkoznak, s a hagyományosan elfogadott »nagyság« kritériumait, mi­vel hiteltelennek találják, eleve elutasítják s lepergetik magukról.”

Ha ez így van, akkor a dolgok természeténél fogva csakis azok a nagymesterek, akik forradalmat szítanak, bátran feltépik ingüket naponta négyszer, és életük minden pillanatában megváltóként szemlélik meghódított irodalmi birodalmukat. Ha igaz, amit Margócsy ír, akkor csak a világforradalmár Petőfi és a politikai programverseket író Ady nagymester a magyar irodalomban, mindenki más mostoha és fattyú. Margócsy nem többet és nem kevesebbet állít, mint hogy az irány fontosabb, mint az út. Hogy a stigma értékesebb a szándéknál, az ítélet pedig a műnél.

Pedig a kívülállás nem kismesterség. A kívülállás valóságos lázadás is lehet. Erkölcsileg olykor az egyetlen igazolható magatartás egy poshadt, szürke, kilátástalan korban. A rögeszmét, miszerint a szellem emberének száz percentig különlegesnek kell lennie, legjobb volna végleg elfelejteni.

Nem lehet magatartásformából következtetni a megélt élet teljességére. Nem lehet témaválasztása, forradalmi hőfoka szerint naggyá vagy kicsivé minősíteni az írót. És nem kismester, aki lehajol az elesetthez, nem gyáva, aki proklamáció helyett novellát szerkeszt. Olyan novellát ráadásul, amelyben ott lüktet a szétboncolhatatlanul egybeforrt emberi, budapesti és magyar sors, amelyben ott pislákol a remény, hogy a legyőzöttség soha nem végleges, és rabságban is akadnak szép percek, nem feltétlenül kell elpusztulni valamennyiünknek.

Ha ez kismesterség, akkor szinte valamennyien kismesterek vagyunk.

Mándy Iván pedig köszöni szépen, jól van. Bár többet kellene idézni, olvasni, azért az életmű változatlanul fényesen csillog. Hogy valódi helyére kerüljön, és hogy odaemeljük, ahova tartozik, Krúdy és Ottlik mellé, ahhoz az olvasónak is fejlődnie kell. Kisolvasóból nagyolvasóvá, hogy mondjunk valami bölcset is a végére.

OLVASTAD MÁR?

KOMMENTEK BETÖLTÉSE

Tőkés László: A forradalmat nem tekintjük befejezettnek!

Tőkés László szerint a temesvári forradalmat nem lehet befejezettnek tekinteni, azt békésen és állhatatosan tovább kell folytatni.

Fidesz: mikor zárják ki a Párbeszéd frakcióból a zaklatásokon viccelődő Burányt?

Mikor zárja ki Szabó Tímea frakcióvezető, a nők elleni zaklatáson viccelődő Burány Sándort a Párbeszéd képviselőcsoportjából? – tette fel a kérdést a fideszes Czunyiné Bertalan Judit szombati sajtótájékoztatóján.

Orbán Viktor a temesvári forradalomról tett közzé videót

Orbán Viktor a temesvári forradalomról tett közzé videót

A 30 évvel ezelőtt Temesváron kitört forradalomról tett közzé egy rövid videót a miniszterelnök.

Lehet víz a Marson, a felszín közelében

Akár már néhány centiméter mélyen is lehet víz a Marson – derült ki a Geophysical Research Letters című szaklapban bemutatott tanulmányból

Elkezdődött az idei Gyermekkarácsony az Országházban

Ma kezdődött az Országházi Gyermekkarácsony, amelyre az Országgyűlés és a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat (NGYSZ) közös szervezésében. Mintegy nyolcszáz, nehéz anyagi körülmények között élő általános iskolás gyermeket hívtak meg Magyarországról és határon túli, magyarok lakta településekről.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
A 888.hu a kényelmesebb böngészés érdekében cookie-kat használ. Részletes leírás ELFOGADOM
Vissza az oldal tetejére