Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Kinek állt érdekében az Északi Áramlat felrobbantása?

Biró András, a XXI. Század Intézet kutatója

2022.09.29. 11:20

Az elmúlt napok diskurzusát okkal uralta az Északi Áramlat 1 és 2 gázvezetékek felrobbantása, amiről semmi biztosat nem tudunk, és hacsak az elkövető fél nem vallja be nyilvánosan, akkor nem is fog kiderülni, hogy ki állt a robbantás hátterében. Noha nem zárható ki az sem, hogy Oroszország volt az elkövető fél, sokkal kézenfekvőbb és logikusabb magyarázatnak bizonyul, hogy az Egyesült Államok – direkt vagy indirekt – szabotázsakciójáról van szó, hiszen Washington több szempontból is profitál az így kialakult konfliktusból. Egyrészről az USA évek óta próbálta megakadályozni a gázvezeték üzembe helyezését, másrészt az orosz gázszállítási alternatíva megszűnése által teljes mértékben kiszolgáltatja Európát, hogy drága cseppfolyósított gázt vegyen az USA-tól, harmadrészt pedig az amerikai hadiipari lobbi is erőteljesen a háború elhúzódásában érdekelt. Az sem Amerika ártatlanságát bizonyítja, hogy februárban maga Biden elnök ígérte meg, hogy az orosz agresszió bekövetkezte esetén „képesek lesznek véget vetni az Északi Áramlat 2-nek”.

Joe Biden megígérte?

Ahogyan az mostanra ismertté vált, hétfőn dán és svéd földrengéskutatók egymástól függetlenül érzékeltek erős lökéshullámokat az Északi Áramlat vezetékeinél észlelt gázszivárgások környékén. A kölcsönös vádaskodás pedig rögvest kezdetét vette, egyesek az oroszokat vádolták, azonban racionálisan végig gondolva Oroszországnak állt legkevésbé érdekében saját vezetékének felrobbantása. Egyrészről az Ukrajna elleni orosz agresszió miatt az Északi Áramlat 2-t üzembe sem helyezték, míg az Északi Áramlat 1 hónapokon át 20 százalékos kapacitáson működött, szeptember másodika óta pedig teljesen leállt. Természetesen Oroszországot sem kell félteni, az ország ellen kivetett szankciókra adott válaszlépésként a gázpiac manipulációja és a bizonytalanság keltése által a gázárak felverése az orosz gazdasági hadviselés szerves részét képezi. Jelen esetben azonban okkal feltételezhetjük, hogy az Egyesült Államok, vagy valamely nyugati szövetségese áll a támadás hátterében, nézzük ennek legfőbb okait.

Eleve az Északi Áramlat 2 megépítése is súlyosan az amerikai érdekek ellen hatott, ezért Washington éveken át erőteljes lobbitevékenységet vetett be, hogy megakadályozza a gázvezeték üzembe helyezését.

(Photo by John MACDOUGALL / AFP)

Az akkor még Angela Merkel vezette német kormány – a geopolitikai pragmatizmus szellemében – képes volt ellenállni az amerikai nyomásnak, és a német érdekeket helyezte előtérbe. Azonban a 2021. szeptemberi választásokat megnyerő szociáldemokrata–zöld–liberális koalíció szakított ezzel a nézőponttal és szinte szervilis módon az amerikai geopolitikai érdekeket kezdte el szolgálni az új kormány. 2022 februárjában egyre világosabbá vált, hogy belátható időn belül nem sikerül üzembe helyezni a gázvezetéket, egyes vélekedések szerint ez adta meg a végső lökést annak irányába, hogy az orosz rezsim az Ukrajna elleni háború megindítása mellett döntött.

Sokatmondó, hogy Olaf Scholz német kancellár február 22-én jelentette be a projekt üzemeltetésének leállítását, és február 24-én vette kezdetét az orosz agresszió.

A háború előtti hetekben, egészen konkrétan február 7-én Joe Biden amerikai elnök egy – egyébként Olaf Scholzzal közösen tartott – sajtótájékoztató keretében úgy fogalmazott, hogy „ha Oroszország inváziót indít, tankok és katonák lépnek át Ukrajna határán, nem lesz többé Északi Áramlat 2. Véget fogunk vetni neki”. A kérdező újságíró ezután azt kezdte firtatni, hogy miképp tudná ezt az Egyesült Államok kivitelezni, hiszen a projekt Németország felügyelete alatt áll. Az amerikai elnök erre úgy válaszolt, hogy „ígérem, hogy képesek leszünk rá”. Ez önmagában természetesen még nem bizonyít semmit, ám arra rávilágít, hogy az Egyesült Államoktól nem állt távol a vezeték felrobbantásának gondolata.

Túl sok a „véletlen egybeesés”

Nézzük azonban a további gyanús, „véletlen egybeeséseket”: egy balti hírügynökség, a BNN Newsroom beszámolója szerint
„Szeptember 2-án egy FFAB123 hívójelű amerikai helikopter légi tevékenységet végzett. A légiforgalom-figyelő szerint aznap hat légi jármű használta ezt a hívójelet, amelyek közül hármat sikerült azonosítani a farokszámuk alapján. Mindegyikük Sikorsky MH-60S helikopter.”

Egy következő bejegyzésben pedig így fogalmaztak:
„Ha a tegnapi baleset helyszínére ráhelyezzük az FFAB123 útvonalát, érdekes eredményt kapunk: a helikopter az Északi Áramlat 2 útvonalán repült, sőt, a baleset helyszínei között.”
A tudósítás ezt követően arra is felhívta a figyelmet, hogy
szeptember 13-án ugyanezen az útvonalon más amerikai haditengerészeti járatok is közlekedtek. Az USA-nak van némi tapasztalata a Bornholm-szigeten is, ahol a közelmúltban hozták létre a BALTOPS 22 nevű drón aknavadászati technológiát, lényegében a víz alatt robbantgatnak fel dolgokat”.
A hírügynökség szerint érdekes lesz látni, hogy a Fehér Ház miképp reagál arra, hogy miért voltak jelen a robbantás helyszínén.

Szintén magyarázkodásra adna okot, hogy a korábbi lengyel külügyminiszter, Radosław Sikorski – aki egyébként jelenleg a Donald Tusk féle Polgári Platform európai parlamenti képviselője – egyenesen Twitter-posztban köszönte meg az Egyesül Államoknak a robbantást.

 

De azt sem lehet a véletlen művének titulálni, hogy éppen szeptember 27-én avatták fel a norvég gázt Dánián át Lengyelországba szállító Baltic Pipe vezetéket.

Szintén egy összehangolt katonai szabotázsra enged következtetni, hogy a Dán Energiaügynökség tájékoztatása szerint az Északi Áramlat 1 gázvezetéken is szivárgást észleltek, ráadásul „nem kisebb repedéseket, hanem rendkívül nagy lyukakat”. Erre már nehéz azt mondani, hogy Moszkva a saját vezetékeit robbantaná fel, aminek a súlyos karbantartási költségeit ráadásul Oroszországnak kell fizetnie.

Összességében tehát úgy tűnik, hogy többről van szó, mint a tények véletlenszerű egybeesése. Miután Oroszország kezeli a gázcsapokat, és a nyugati szankciókra válaszként azokat már elzárta, a zsarolási potenciált szinte teljes mértékben kimerítette. Ezzel szemben az Egyesült Államok és legszorosabb szövetségesei profitálnak ebből az újabb konfliktusból.

Az Európában tomboló energiaválság arra késztette a kontinens vezetőit, hogy alternatív energiaforrások után nézzenek, aminek csak egy része, hogy kissé álszent módon az autokratikus rezsimekkel való üzletelés (Azerbajdzsán, Egyesült Arab Emírségek, Katar, Szaúd-Arábia, Törökország) esetén már nem merülnek fel jogállamisági dilemmák.

A példátlan energiakrízis következtében a legtöbb európai ország az amerikai cseppfolyósított gáz importálásban kezdett el alternatív megoldást látni, ami nemcsak rendkívül drága, de legalább ugyanennyire természetszennyező is, hiszen tankerhajókon kell átszállítani az Atlanti-óceánon. Az Északi Áramlat vezetékein történt robbantás tehát „véletlenül” az Egyesült Államokat hozza előnyös helyzetbe, mivel az energiaéhségben szenvedő európai országok még inkább kiszolgáltatottá váltak. Emellett a robbantásból az amerikai hadiipari lobbi is hasznot tud hajtani, hiszen egy ilyen jellegű robbantás természetes módon jár a konfliktus eszkalálódásával, és ezáltal az orosz–ukrán háború is elhúzódásával is.

Meglepő német érdekek

Kissé meglepőnek tűnhet, ám a német kormány is képes lehet profitálni a gázvezeték felrobbantásából. Az ingatag, többpárti koalíciós kormánnyal szemben egyre nagyobb a társadalmi elégedetlenség, amit jól mutat, hogy több német nagyvárosban tartott tüntetéseken azt követelték a demonstrálók, hogy „a kormány helyezze üzembe az Északi Áramlat 2 gázvezetéket”. A mostani helyzet pedig tökéletesen szolgálja a német kormány érdekeit is, hiszen az egyre súlyosbodó energiaválság közepette immár a koalíció tagjai is okkal tudnak arra hivatkozni, hogy „a kormány hiába akar eleget tenni az emberek követelésének, ám erre már nincs lehetőség”.

Eddig csak a német kormány ideológiavezérelt külpolitikája akadályozta ezt meg, most már viszont fizikailag is képtelenség kivitelezni a gázvezeték üzembe helyezését.

A német kormány pedig okkal tart(ott) a tömegtüntetésekkel tarkított a „forró ősztől”, amely akár el is söpörheti a válságkezelésre alkalmatlan koalíciót. Ahogyan azt a német külügyminiszter, Annalena Baerbock bevallotta, Ukrajna végletekig való támogatása, akár a német nép akaratával szemben is az elsődleges prioritás a kormány számára.

Miután hónapokig, vagy akár évekig is eltarthat az Északi Áramlat 1 csővezeték helyreállítása, gyakorlatilag lehetetlenné vált, hogy Nyugat-Európa gázt kapjon ezen a télen Oroszországtól. Szeptember elején Vlagyimir Putyin még azt nyilatkozta, hogy „akkor indítják újra az oroszok a gázszállítást, ha a Nyugat visszavonja a szankciókat”, ám most az a helyzet állt elő, hogy a robbantás következtében az oroszok akkor sem tudnának szállítani, ha akarnának. Ez pedig egyben azt jelenti, hogy Putyin aduászt vesztett, mivel a szankciók visszavonása a Nyugat részéről okafogyottá vált. Emiatt is nehéz azt feltételezni, hogy Moszkvának köze lett volna a robbantáshoz.

Ha valóban az amerikaiak állnak a szabotázsakció mögött – ahogyan azt a fentiek tükrében okkal feltételezhetjük –, akkor Európának nem árt elfelejteni Henry Kissinger szavait: „Amerika ellenségének lenni veszélyes lehet, míg barátjának végzetes”.

Az események összefonódása kapcsán úgy tűnik tehát, hogy Európa teljes mértékben az amerikai geopolitikai érdekek játékterévé vált.

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

Dobrev megerősíti Török Gábort, aki azt mondja: „Önerőből az ellenzék soha nem nyer választást”

Dobrev megerősíti Török Gábort, aki azt mondja: „Önerőből az ellenzék soha nem nyer választást”

Futott egy dezodor-reklám a tévében. Úgy ült a lépdelő lovon a főszereplő, mintha minden rendben lenne. Ám ő a ló fara irányában pislogott, miközben fülig érő szájjal jelezte, mindegy merre megy a ló, oda vagy vissza, neki a reklámozott dezodor a legjobb.

Éjjel-nappal égetik a díszkivilágítást a félkész Lánchídon

Éjjel-nappal égetik a díszkivilágítást a félkész Lánchídon

A még lezárt, építési hulladékkal teledobált Lánchíd meghökkentő fényárban úszik éjjel és nappal(!) is, fedezte fel a RIPOST. Eközben a takarékosságra hivatkozva idén nem kapott karácsonyi kivilágítást Budapest. Aki mégis díszkivilágítást akar, nézegetheti a szemetes Lánchidat.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére