Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Kerítés, szigorodó bevándorlási szabályok, NGO-ellenes törvény – mi történik Görögországban?

Ifj. Lomnici Zoltán

2020.02.10. 13:31

2010 nyarán a sajtóügynökségek beszámoltak arról, hogy Görögország árkot kíván építeni Evros (Trákia) görög-török határ menti részén, amelynek az akkori tervek szerint hét méter mélynek, 30 méter szélesnek és 120 kilométer hosszúnak kellett volna lennie. Egemen Bagis török ​​EU-miniszter szerint ez alkalmas lehetett arra, hogy egy olyan külpolitikai válságot kreáljanak a hellének, amely elvonja a figyelmet a pénzügyi válságukról. És bár a török fél aláírta az ENSZ menekültügyi egyezményét, a kezdetektől próbálták eltolni maguktól a migránsproblematikát, a menedékjog, a letelepedési jogosultság visszatartásával elsősorban a délről érkezők számára. Ezzel együtt Törökországban közel 4 millió szíriai menekült torlódott fel, és egyes információk szerint ennek a kezelésére Törökország az EU-tól és más nemzetközi forrásokból csak hétmilliárd dollárt kapott, miközben már 40 milliárdot áldozott a válság kezelésére.

Ugyanakkor nyilván kevesen emlékeznek arra, hogy 2011. január 1-jén Christos Papoutsis polgári védelemért felelős miniszter kijelentette, hogy a görög társadalom „elérte korlátait az illegális bevándorlók befogadásakor. Görögország már többre nem képes.” Ennek nyomán az ország tizenegy kilométer hosszú kerítést állított fel a török ​​határ azon részén, amely nem esik egybe az Evrosszal. Az EU pedig elutasította a segítségnyújtás iránti kérelmet: „A Bizottság nem fog eleget tenni a görög társfinanszírozás iránti kívánságnak, mert véleménye szerint a kerítés értelmetlen” – mondta akkor a bizottsági szóvivő. Papoutsis, az egyébként szocialista párti politikus erre dühösen kijelentette, hogy „ideje lenne az illegális migráció elleni küzdelemben részt vevők képmutatását és kettős mércéjét megállítani Brüsszelben”. Először büntetéssel fenyegették Görögországot, mivel az nem védi megfelelően az európai külső határokat. „És amikor intézkedéseket hoznak, eltávolodnak tőlünk és sértenek minket.”

Valószínűleg mindenki számára ismerős a szituáció a magyarországi 2015 utáni helyzetet, illetve a brüsszeli és nyugat-európai reakciókat tekintve.

A legfrissebb hírek szerint egyébként Görögország fokozza a határőrizetet, kamerákat tervez a migránsok megállítására. Törökország északkeleti szárazföldi határán, amely elsősorban az Evros folyó mentén található, a hadsereg és a rendőrség közös járőrszolgálatot teljesít, miközben a rendőrség további 400 határőrt jelölt ki helyben történő kiküldésre.

„Már elindítottuk a közös őrjáratot” – mondta Ilias Akidis, a közeli Orestiada város rendőri szakszervezetének vezetője. „És elindult a 11 megfigyelő kamera telepítése a folyó mentén” – hangoztatta a rendőrségi elöljáró. A kamerákat 50 méter magas állványokra állítják fel, és mindegyikük képes lesz megfigyelni a 200 kilométeres határ 10 kilométeres szakaszát.

Visszatérve, a George Papandreou-kormány 2012-es bukását követően kabinetek sora váltotta magát, míg a SZIRIZA és Aléxisz Ciprasz miniszterelnök egészen tavaly júniusig át nem vette a hatalmat. A Brüsszellel jó viszonyt ápoló szélsőbaloldali kormányfő politikai testtartását jól példázza az a megnyilatkozása, miszerint a menekültválság megmutatta, hogy sok tagállam nem az EU alapértékeiben, hanem a nemzetállami visszarendeződésben hisz. A stafétát múlt nyáron átvevő Kyriakos Mitsotakis konzervatív vezető azonban új alapokra helyezte a görög bevándorláspolitikát.

Az első lépések között a jobboldali kormányzat egy szigorúbb szabályt alkotott, amely szerint a menekültek menedékjog iránti kérelmét 25 napon belül kell eldönteni, mindaddig, amíg az ún. hotspotokban tartózkodnak. A kérelem elbírálásáig a menedékkérőknek nem engedik meg, hogy egyszerűen távozzanak az Égei-szigetekről, ám szabadon mozoghatnak a szigeten. Ha a kérelmeket elutasítják, a migránsokat azonnal kiutasítják. Pozitív döntés esetén indulhatnak csak a szárazföld irányába.

Az új rendelkezések tesztelése fontos a görög kormány és egész Európa számára.

A felmérések szerint a görögök a migrációs válságot az ország legfontosabb problémájának tekintik. A lakosság 76 százaléka bírálja a kormány menekültpolitikáját. Az EU pedig kénytelen belátni, hogy Görögország stabilitásához elengedhetetlen a kiutasítások felgyorsítása. A törvény szűk határidőket és gyors döntéseket ír elő. A kormány emellett nagy, zárt fogva tartási táborokat épít a menekültek számára Kosz, Leszbosz, Számosz, Kiosz és Lérosz szigetein.

A görög kabinet persze nehézségekkel is küzd, egyrészt a kitoloncolások jogi alapját képező eljárásokban német sajtóinformációk szerint a bírók nem elég szigorúak arra tekintettel, hogy Törökország nem biztonságos kellőképpen a migránsok számára. Ügyvédek és NGO-szervezetek aktivistái bírálták az új jogszabályt, mivel álláspontjuk szerint a menedékkérők szigeteken történő fogva tartása illegális lehet.

Nem lenne meglepő, ha a fenti folyamatok is déjá vu érzést keltenének a kedves olvasóban, különös tekintettel a tranzitzónák miatti kritikák kapcsán.

A görög miniszterelnök ugyanakkor határozottan kiáll az új normák mellett, sőt legújabb kezdeményezése nyomán az Égei-tengeren dolgozó nem kormányzati szervezetek (NGO) kötelező regisztrációját írja elő az a görög törvény, amelyet szerdára virradóra gyorsított eljárásban fogadott el az ország parlamentje Athénban.

Görögország szigorítja az égei-tengeri térségben működő NGO-kra vonatkozó szabályokat. Mostantól kezdve minden ilyen szervezetet akkreditálni kell az állam felé – jelentette ki Giorgos Koumoutsakos, a görög migrációs miniszterhelyettes. Koumoutsakos elmondta, hogy egyes nem kormányzati szervezetek az égei-tengeri menekültek nagy számát használták fel arra, hogy közvetlenül az EU-tól pénzt szerezzenek.Úgy szaporodtak, mint a gomba. És néhányan úgy viselkedtek, mint a vérszívók” – mondta a miniszterelnök-helyettes. Az új törvényi rendelkezések alapján bárki, aki a jövőben jogszabályi kereten kívül segíti a bevándorlókat, büntetőjogi következményekkel is számolhat.

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

Vírushíradó

Vírushíradó

Meghaladta az 5,5 milliót világszerte az igazolt fertőzöttek száma.

Nem adott igazat az újságíróknak az Emberi Jogok Európai Bírósága

A parlamenti működés zavartalanságának biztosítása és a képviselők jogainak védelme ugyanis legitim korlátozási indok.

Így bukott el az közös európai hadsereg terve egy szemfüles francia képviselőn

Így bukott el az közös európai hadsereg terve egy szemfüles francia képviselőn

Európai Unióval foglalkozó cikksorozatunkban megpróbáljuk bemutatni az államszövetség születését, történetét, működését, és mérlegre helyezni előnyeit és hátrányait. Második részben azt mutatjuk be, hogyan bukott meg az az uniós hadsereg hatvan évvel ezelőtt, ami miatt az egész szervezet eredetileg megszületett.

Egyre több olasz tartományban nem regisztrálnak új beteget

A halottak huszonnégy óra alatti emelkedése az egymást követő harmadik nap száz alatt maradt.

Most lenne itt az ideje a bocsánatkérésnek

Most lenne itt az ideje a bocsánatkérésnek

A sokat kritizált koronavírus-törvény ugyanis emberéletek ezreit mentette meg.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
A 888.hu a kényelmesebb böngészés érdekében cookie-kat használ. Részletes leírás ELFOGADOM
Vissza az oldal tetejére