Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Karácsony Budapest Móka Mikije

Horváth K. József

2021.01.23. 18:00

Karácsony Gergely hivatalba lépése óta lényegében a humor talaján mozog. Csak kezdetben még kevés tapasztalat halmozódott fel ahhoz, hogy ezt észrevegyük.

Pedig ha belegondolunk, csak azokat az intézkedéseit lehetett komolyan venni, amelyek személyes jellegűek voltak. Például a helyettesei számának közel megduplázása, tanácsadói körének földagasztása, az érintettek fizetésének egekbe emelése. Illetve a legutóbbi, amikor Karácsony több tíz milliós jutalmakat osztott ki bizalmi körének, miközben a főpolgármester szerint a Városháza – a kormány elvonásai miatt – olyan szegény, mint a templom egere.

Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint a Lánchíd felújításának költségei körül kialakult huzavona. Itt folyamatosan a kormány által beígért 6 milliárd forintos támogatástól volt hangos a sajtó másfél évig jelezve, hogy ezek a nyomorult fővárosiak felújítanák a Lánchidat, de a gonosz kormány nem képes biztosítani számukra az a nyüves 6 milliárd forintot. Bár azt lehetett tudni, hogy a fővárosi kasszában több, mint kétszáz milliárd forint tanyázik, ahhoz képest pedig hatmilliárd röhejes összeg.

Karácsony és lihegő végrehajtói, Tüttő Kata és Gy. Németh Erzsébet ahogy nyilvánossághoz jutottak, nem mulasztották el hangsúlyozni, milyen skót a kormány, hogy nem utal, ezért aztán nem kérdés, hogy miért csúszik a Lánchíd felújítása. Lehet persze, hogy a szélsőséges Karácsony-hívek kifejezetten élvezték ezt az érvelést, bár nyilván nekik sem volt fogalmuk arról, hogy van-e tényszerű alapja vagy nincs. Nekik csak az a fontos, hogy a magát szívesen tökös fickónak mutató főpolgármester borsot törjön Orbán orra alá. Még szerencse, hogy a Nagykörúton belül viszonylag kevesen laknak Budapest teljes lélekszámához képest. Ők azok, akik elvakult hatalomgyűlöletükben legtöbbször kifejezetten örömüket lelik a piszkálódásban, még ha az teljességgel megalapozatlan is. S közben éltetik Karácsonyt a kitartó pimaszsága miatt s reménykednek a 2022-es választásokon a hatalom megszerzésében.

Csakhogy miután eldőlt, ki újíthatja föl a Lánchidat, minden megváltozott. Legelsősorban az ár. Bár a munkálatokat ugyanaz az A-Híd Zrt. végezheti el, aki még a Tarlós-féle tendert is megnyerte. Velük egyébként Karácsonyék nagyon szerették volna elvégeztetni a munkát – csak nem annyiért. Érvénytelenítették is a közbeszerzést. Most ugyanis – hogy hogy nem – ugyanők vitték el a pálmát, azonban nem 21,8, hanem 26,7 milliárd forintért. Ráadásul úgy, hogy a kifizetendő előleg ugrásszerűen megemelkedett. Tarlóséknak még nettó 70 millió forintot kellett volna fizetniük, míg Karácsonyék már 3,76 milliárdnyi előleget vállaltak be. Az eredeti összeg durván 54 szeresét.

És itt ugrik a majom a vízbe. Ezen a ponton Karácsony egycsapásra megigazult. Nyilván eszébe jutott, hogy hegyekben áll a pénz a főváros kasszájában, ezért egyszemélyben úgy döntött – a járvány miatti rendkívüli helyzetben teheti – hogy a főváros egyösszegben vállalja a költségeket. Nem vacakol a kormánytól várt „rongyos” 6 milliárddal, amelyet másfél évig folyton a kormány orra alá dörgölve húzta az időt, hanem meggondolta magát és helytáll.

Valamiért KariGeri egycsapásra nagyvonalú lett. Természetesen a világért sem akarnék valamiféle visszaosztási érdekeltséget mögé gondolni a dolognak, sőt azt sem gondolom, hogy Tüttő Kata másfél éve azért ment el a cég év végi exkluzív rendezvényére, hogy még szorosabbá tegye a köztük lévő – amúgy is szorosnak látszó – kapcsolatot.

Sokkal inkább arra gondolok, hogy KariGeri már akkor is viccelni méltóztatott. Csak még nem voltunk vele tisztában, hogy valójában ez az ő igazi módszere. Karigeri Budapest született Móka Mikije. Tudta ő jól, hogy eljön majd az idő, amikor az A Híd egy jóval drágább ajánlattal befutó lesz. Tehát szerinte az a vicc kategóriájába tartozhat, hogy Tüttő 2019 év végén azért volt jelen az ominózus rendezvényen, amiért. Rossz vicc, igaz, de szerinte ez a humor maga. S hogy még nagyobbat nevethessünk a poénján, a napokban kiposztolt egy fotót Mosóczi Lászlóról, a kormány államtitkáráról, aki köszöntötte ezt a bizonyos fogadást. E logika szerint a főváros és az A Híd között így nem lehet semmiféle összefonódás, hiszen a rendezvény tisztaságáért a kormány államtitkárának jelenléte szavatol.

Hát tényleg, humor ez a javából.

A humor szót egyébként már az ókorban is használták, ám orvostudományi értelemben. E szerint a humor testnedv, a bajok megemésztésére hivatott enzim. Rendes fiú ez a Karácsony, lássuk be. Azért vicceskedik, hogy jobb legyen a közérzetünk, könnyebben megemészthessük az általunk kissé „szagosnak” vélt történeteket.

Mai értelemben azonban úgy is értelmezik a humort, hogy valakinek az olykor komoly mondandót leplező kedélyes, szellemes tréfálkozása.

Nem bogozom tovább, döntse el a kedves olvasó, hogy a fenti „viccelődésnek” ókori vagy mai értelmezése tetszik neki igazán.

De azért még egy „poént” csak idehozok Karácsony „Tüttősre” rúzsozott szájából. A főpolgármester üzenete szerint ugyanis Tarlósék szerződése 35,2 milliárd forint lett volna, ami Kata asszony „matematikai tudása” szerint sokkal több, mint a 26 milliárd. Vagyis a most megkötött sokkal olcsóbb, mint Tarlósé lett volna. Ez azért is különösen vicces, mert abban az összegben benne lett volna a kettes villamos aluljárójának felújítása is. Egy bágyadt poén még elhangzott érv gyanánt, hogy nem lehetett volna kettéválasztani két projektet. Ám ezt egy fővárosi előterjesztés melléklete könnyedén cáfolta, lévén a saját anyagukban is külön szerepelt a két beruházás.

Tény, ami tény, Karácsonyék nem vesznek bennünket komolyan. Számos példát sorolhatnék a kamudugódíjtól, a milliárdos reklámbevételek szélnek eresztésén át, a hőstettnek beállított darázsgarázsos, rovarhoteles fejlesztésekig. Láthatóan csak viccelődnek velünk.

Mostanra azonban nyilvánvalóvá tették, hogy ők kezdettől a humor talaján állnak. Ezzel azonban felhatalmaznak bennünket arra, hogy röhögjünk rajtuk.

Mit tanácsolhatok ezek után: ne fogjuk vissza magunkat.

Ha sírni volna kedvünk, akkor is.

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére