A brit titkosszolgálat már hónapok óta azt nyilatkozza, hogy Oroszországnak elfogytak a rakétái, nincs elég lőszere, borzasztó a katonák morálja, padlón a gazdaság és Putyin sem él már, hanem egy hasonmása van a Kremlben. Már szinte szórakoztató olvasni reggelente az új történeketek Londontól. A valóság azonban ennek a szöges ellentéte. Az orosz gazdaság nemhogy beomlott volna, hanem az idén 220 milliárd dollárt keresett azzal, hogy a szabadpiacon jó áron értékesítette a földgázt és a kőolajat. Szabad kapacitás pedig van bőven a nyugati szankciók miatt. Bőven van pénz a fegyverkezésre. A bevetett drónok és cirkálórakéták, mint az Iszkander és a Kalibr nagy száma nem azt mutatják, hogy fogyóban lenne Moszkva arzenálja, sőt az új fejlesztésű Jarsz interkontinentális, ballisztikus rakéták hadba állítása inkább azt jelzi, hogy Moszkva eltökélt és erős.

Kijev már Németországtól és az ENSZ-től kért segítséget, hogy helyreállítsák az áram és a vízellátást a városokban. Az alkatrészek elfogytak, a szakemberek kint vannak a fronton, így a szolgáltatók szerint már nem lehet javítani a szétlőtt trafóállomásokat és vezetékeket. Ha nincs áram, nincs víz sem, mivel a vízművek pumpái sem működnek. Vitalij Klicsko, Kijev főpolgármestere egy apokaliptikus télről beszélt, ami a főváros lakosaira vár. Szurovikin tábornok új taktikája bevált, energia nélkül egyre nehezebb biztosítani a lakosság támogatását, hogy a háború még akár évekig eltartson.

Angela Merkel szavai is sokkolták a világot, hogy a „Minszki-megállapodás” csak egy hazugság volt. Azért írták alá, hogy Ukrajnának ideje legyen felfegyverkeznie. Moszkva rádöbbent, hogy az egykor gyümölcsöző orosz-német gazdasági és politikai kapcsolatok csak ennyit értek Berlinnek. A bizalomnak örökre végre, ebben Scholz kancellár is biztos lehet. Pedig igyekszik nyitva tartani egy kiskaput, hogy a háború után újra tudjanak kereskedni Moszkvával. Kétlem, hogy Putyin elnök még szóba állna vele és több másik nyugati vezetővel. Kína, India, Törökország, Pakisztán, Brazília, Irán, Dél-Afrika és az ázsiai térség most az orosz kereskedelem fő célpontja. A sok milliárd embert számoló piac fontosabb, mint az Európai Unió, ebben biztosak lehetünk.

Egy hosszú háború anyagilag kivérezteti az USA-t és Európát. Az Ukrajnának nyújtott pénzügyi segélyek és a fegyverszállítmányok értéke már elérte a 200 milliárd dollárt. Németország január 1-től havi 500 millió(!!!) eurót fog utalni Kijevnek, hogy ebből működtessék az államot. Ez komoly hiányt fog generálni a költségvetésben. A dolgozni nem hajlandó migránsok pénzelése mellett Scholzék most a vállukra vették Ukrajnát is. A parlament most dolgozik az új törvényen, hogy emeljék fel a nyugdíjkorhatárt 67 évre. Több politikus inkább 70-re szeretné, mivel üres a nyugdíjpénztár. Az állam már mindenki mással törődik a saját polgárain kívül. Az amerikai választók is már zúgolódnak egy ideje Biden pénzszórása miatt.

Az is elképzelhető, hogy egy eszkalációs veszély miatt Moszkva úgy dönt, hogy befejezi a háborút. Ezt pedig Putyin elnök csak győzelemmel akarja lezárni. Stratégiailag ezt egy nagyszabású támadással tudná elérni, amely kezdetekor kiiktatnak minden döntéshozó központot, megbénítják Ukrajna katonai kommunikációs hálózatát, egy többfrontos támadással megosztják az ukrán erőket és a légierő többhullámos bevetésével nagyon komoly veszteségeket okoz Kijevnek. Január elején ki fog kristályosodni, hogy melyik variánst választotta Moszkva.

A Piszkostizenkettő rovatban megjelent véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a 888.hu szerkesztőségének álláspontját.