Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Gyurcsányt még a vörösterror gondolata sem tartotta vissza

Horváth K. József

2021.05.15. 18:33

Nem lep meg, hogy Gyurcsány Ferenc azonnal mögé állt egy publicista akár polgárháborút is kirobbantani képes gondolatának, amikor a DK-hoz közel álló portál, a Nyugati Fény lehozta Tóta W. Árpád cikkének javát, amelyben a szerző arról írt: „fel kell függeszteni a jogállamot, lesz pár hónap vörösterror, aztán utána átöltözünk.”

Tóta W-re nem vesztegetnék időt, mert a „jogállam felfüggesztésének” gondolata, sokkal súlyosabb annál, semhogy publicisztikákból vonjunk le következtetéseket. Annyit azért érdemes megjegyezni, hogy Tóta W-t már 2018-ban a Kúria is elmarasztalta a magyar nemzet méltóságát sértő »büdös magyar migránsok« és »magyar banditák« kijelentések közléséért. Ezt csak azért említem, hogy legyen világos, Gyurcsány olyan emberrel ért egyet, aki Árpád fejedelem kalandozó magyarjait a nemzet méltóságát sértő módon emlegette.

Csakhogy ennek a publicisztikának olyan előzményei vannak, amelyet már korábbi politikus és a jogban jártas tudósember is megfogalmazott. Sőt, volt alkotmánybíró is letette a garast a jogállami abszurditás megvalósíthatósága mellett. Vörös Imre ráadásul tanított is engem az egyetemen, s ha vizsgán ilyet mondtam volna, biztos megnézhettem volna magam.

Talán Fleck Zoltán jogszociológus hozakodott elő először ezzel a témával. Valószínűleg attól a kényszerhelyzettől vezérelve, hogy – ellentétben a mai magabiztos kijelentésekkel – ha nem nyerne a baloldal jövőre, vagy legfeljebb egyszerű többséget szerezne, akkor hogyan lehetne jogszerűen hozzányúlni az kétharmados jogszabályokhoz, mint az Alaptörvény, s a többi sarkalatos törvény.

A rövid válasz erre az: sehogy.

Ám Fleck szerint van rá lehetőség: „nagy valószínűséggel egy ’22-es ellenzéki győzelem után időlegesen le kell mondanunk a jogállam tiszta érvényesüléséről. De ez soha nem volt másként rendszerváltáskor, nagy forradalmak után”.

Hogy Fleck állítása mekkora valótlanság, arra jó példa a rendszerváltoztatás utáni Zétényi-Takács igazságtételi törvény elmeszelése. Német és cseh mintára készült magyar megfelelőjének az lett volna a célja, hogy a legsúlyosabb, politikai okokból évtizedekig nem üldözött bűncselekmények üldözhetővé váljanak. Vagyis legyenek bíróság elé állíthatók az 1956–57-es sortüzek felelősei. Göncz Árpád köztársasági elnök nem írta alá a törvényt, hanem megvétózta és elküldte az Alkotmánybíróságnak. A Sólyom László vezette Alkotmánybíróság azonban megsemmisítette, mondván a jogszabály visszaható hatályú, tehát tiltott. Az alkotmánybírói érvelés szerint nem lehet a történelmi helyzetre és a jogállam megkövetelte igazságosságra hivatkozva a jogállam alapvető biztosítékait félretenni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy bármilyen rendszerváltozás csak a legalitás elve alapján mehet végbe, a régi jogrend betartásával. Nem lehet önkényesen különbséget tenni az alkotmány előtti és utáni jog között. Félénken feltehető azonban a kérdés: még akkor se, ha az akkori alkotmány megalkotása még a szovjet csapatok jelenlétében történt, tehát a szuronyokon nyugodott, így kényszer hatása alatt jött létre?

Volt tehát példa arra, ellentétben Fleck állításával, hogy rendszerváltoztatáskor nem függesztették föl a jogállamot.

Ékes bizonyítéka ez annak, hogy 1990 után, amikor már a szabadon választott MDF-elnök, Antall József volt kormányon, a jog eszközével még mindig a kommunisták érdekei lehetett védelmezni. Nem kicsit, nagyon.

S mit tapasztalunk napjainkban, bő 31 évvel később. Ugyanazt. Szintén a bolsilibsik érdekében – jelek szerint – akár feles törvénnyel is fel lehetne függeszteni az Alaptörvényt, a jogállamot, csak azért, hogy tere legyen az Orbán-kormány vörösterrorra épülő, kíméletlen elszámoltatásnak. Ugyancsak a kommunisták, a gyurcsányista baloldal érdekében, amely más esetekben krokodilkönnyeket hullat a jogállamért és telehazudja annak kormány általi megsértésével az Európai Uniót és a nemzetközi sajtót.

Vörös imre, volt alkotmánybíró ezt úgy fogalmazta meg a Klubrádióban, hogy az új parlament egyszerű többséggel is hatályon kívül helyezheti az Alaptörvényt. Szerinte az Országgyűlés átveheti az alkotmánybíróság egyes hatásköreit, és így hatályon kívül helyezheti az „önkényuralmat szolgáló” törvényeket. A joghoz egyáltalán nem értő, a nemzeti kormány elárulója, Mellár Tamás szerint „alkotmányozni kell, de ezt az alkotmányt népszavazásra kell bocsátani.” Csakhogy előbb az Alaptörvényt kellene megváltoztatni, amelyhez kétharmados többség szükségeltetik, nem pedig népszavazás. Ugyan ezt mondja a szintén az MDF-ből indult Elek István is, aki ráadásul Orbán Viktor főtanácsadója lett 1998-ban alakult első Orbán-kormány idején.

Mint a Tóta W. cikk feleerősítésénél is láttuk, ezek a gondolatok Gyurcsány Ferencnél termékeny talajra hullanak. Nem is olyan régen a Böszme a Zoomolj Ferivel című videóblogjában maga is arról beszélt, „Abban hiszek, hogy elő lehet állítani egy olyan helyzetet, ahol elég erős népakarat van ahhoz, hogy megszakítsuk a történelmi-politikai időt egy pillanatra.” Azaz Feri is – zokszó nélkül – felfüggesztené a jogállamot. Ahogy Göncz Árpád anno vétózott, nehogy sérüljenek a sortüzekért felelős komcsik jogai, Gyurcsány most szintén abban reménykedik, ha jogellenesen felfüggesztik a jogállamiságot, akkor kíméletlenül és szabadon garázdákodhatnak az orbáni örökségben, természetesen az általuk jogállaminak vélt alapon.

Schiffer András, volt LMP-s politikus, jobboldalisággal tehát egyáltalán nem vádolható jogász így fogalmazott az ATV-ben: „Ezek mind az írott jog ellenében javasolt megoldások. Alkotmányozni kétharmados többséggel lehet. A tűzzel nem kéne játszani. Nagyon nagy felelőssége van annak, aki – akárcsak hangulatában – a polgárháború szélére akarja sodorni ezt az országot.”

Itt tartunk. A mi szavazatinkon múlik, hogy 2022-ben osztanak-e lapot az akár a vörösterrortól sem visszariadó Gyurcsánynak vagy sem.

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

Orbán Viktor is gratulált Pigniczki Fanninak az olimpiára való kijutásért

A ritmikus gimnasztikázó a tegnapi hibátlan teljesítményéért érdemelte ki a koronavírus-járvány miatt idén nyárra halasztott tokiói olimpiára való kvalifikációt.

Szétesett a baloldal Egerben, kilépett a polgármester

Eger volt az első olyan város, ahol a baloldal összeállt a Jobbikkal és a szakadás is itt történt meg először, amikor Mirkóczki Ádám polgármester csapatával együtt kilépett a baloldali szövetségből.

Gyurcsány megint tagadja a demokráciát

Gyurcsány megint tagadja a demokráciát

A kövéri terror, avagy büntetés a parlamentben címmel készített, természetesen ezúttal is futóhomokra épülő, azaz teljes mértékben alaptalan, félrevezető videót Gyurcsány Ferenc.

A labdarúgás nem csak egy sport

A labdarúgás nem csak egy sport

Nincs még egy olyan játék, amely ekkora hatást tud gyakorolni az emberiségre, ilyen érzelmeket tud kiváltani az emberekből. A futball a nemzeti összetartozás egyik alappillére. Pont ez az oka, hogy a liberálisok nem tudnak kibékülni a focival.

A 888 megmondja a tutit: Anglia–Horvátország

A 888 megmondja a tutit: Anglia–Horvátország

Öt évet kellett várni, de végre itt van, ismét labdarúgó Európa-bajnokságot rendeznek az öreg kontinensen. Európa legjobb csapatai – köztük Magyarország is – egy hónapon keresztül mérik össze tudásukat, de a végén csak egy együttes örülhet. A 888.hu is kiveszi a részét a szurkolásból, a torna ideje alatt mindennap egy slágermeccs győztesét tippeljük meg párokba osztva, nem feltétlenül futballszakmai szempontok alapján. A mai menü: Anglia–Horvátország.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
A 888.hu a kényelmesebb böngészés érdekében cookie-kat használ. Részletes leírás ELFOGADOM
Vissza az oldal tetejére