Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Békés kelet, vad nyugat. Vagy fordítva? - radikalizálódó Európa

888.hu

2015.12.11. 11:54

A népvándorlás megindulása óta az Európai Unió új keleti tagállamai, köztük hazánk, lesajnáló nyilatkozatok tömkelegének vannak kitéve.

Hogy csak a legutóbbit említsük: az eheti Economist vezércikkében. A „nyugat”, az unió régi államai, egyfajta erkölcsi és kulturális felsőbbrendűséggel szemlélik régiónkat, mondván: „ők még nem elég érettek” arra, hogy megértsék a menekültek befogadásának kötelességét. Mára azonban úgy tűnik, az unió keleti államaiban nyugalom van, miközben a „civilizált” nyugaton a szélsőségek vezető helyre törnek, a bevándorlókat ért támadások egyre csak szaporodnak. Ha nem kellene félnünk egy ilyen kijelentéstől, azt mondhatnánk, hogy a fasizálódás jeleit látni ezekben az országokban.

Kulturális és erkölcsi felsőbbrendűség

Vezető nemzetközi lapok, mint a New York Times, az európai értékek befogadása vonatkozásában, erősödő kulturális törésvonalakról értekeznek az unió nyugati és keleti térfele között. A német alkancellár, Sigmar Gabriel látszólag megértően fogalmazza meg, hogy

a csupán 25 éve demokráciában élő és jelentős bevándorló közösséggel nem rendelkező kelet-közép-európai országok megértéséhez figyelembe kell venni, hogy 25 évvel a második világháború után, az akkori Nyugat-Németország társadalma sem viszonyult volna nyitottabban egy olyan menekülthullámhoz, mint a mostani.”

Sok más nyugati véleményformáló, mint például a liberális Andrew Stroehlein a Human Rights Watch-tól lényegében ugyanezen a véleményen van.

Érdekes, hogy a német kijelentésen senki sem sértődött meg, és maga az alkancellár sem vette észre a szavaiban rejlő lesajnálást. Vannak a „jobb európaiak”, akik műveltebbek és vannak ezek a „keletiek”, akik még nem elég érettek. Nem állnánk messze a valóságtól, ha kulturális és erkölcsi felsőbbrendűséget érzenénk ki ebből megközelítésből, ami egy német politikus szájából, még ha ez jól be is van csomagolva, meglehetősen ellentmondásos.

A pap és a harcos

A közép-európai pozíció, amely sok hasonlóságot mutat a brittel, nyilvánvalóan nem alacsonyabb rendűségből, hanem egy teljesen más valóságlátásból, és az ahhoz kapcsolódó politikai koncepcióból fakad.

A német politikusok azt feltételezik, hogy a nyugati közvélemény olyan felvilágosult, a második világháború tanulságaiból olyan sokat tett magáévá, hogy védettnek számít a radikalizálódás vonatkozásában, extrémebb történelmi körülmények között is. Amíg a média és politikai kommunikáció nyugodt, demokratikus, toleráns marad, amíg következetesen megbélyegzik azokat, akik másként gondolkodnak, addig nem lesz baj. A nyugati közvélemény nem radikalizálódhat, mert „be van oltva” ellene. Ez egyfajta kulturális determinizmus. Egy olyan emberszemlélet, amiben felülírható minden „ősi ösztön”, minden „emberi vadság”. Ebben a kontextusban a bevándorlók elutasítása valamiféle betegség, amely nem reális félelemből, hanem személyiséghibából, elmaradottságból, a tények nem megfelelő értelmezéséből fakad és gyógyítható tanulással, szavakkal.

A másik, konzervatívabb koncepció nem hisz a védettségben, mert nem hisz a kulturális determinizmusban. Nem hiszi, hogy az ember sok millió éves ösztönvilága propagandával véglegesen megváltoztatható, programozható. Egy másik, külső csoporttól való különbözési vágy, vagy az idegenekhez társuló félelem nem betegség. A félelem, a bizonytalanság felbukkanása váratlan történelmi szituációkban (ami nyilván felkészületlenül ér egy közösséget) nem meglepő. Bármennyire nem szeretnénk, előhívja a másik csoporttal szembeni ellenérzéseket, amit nem betegségnek kell titulálni, hanem felkészülni rá és szembenézni vele, keretek között tartani az indulatokat.

Míg az első koncepció azt feltételezi, hogy a mai európai ember, ha nem képes megküzdeni  a félelemből és bizonytalanságból fakadó idegenellenességével, akkor társadalmilag betegnek tekinthető, addig a második koncepció szerint mindig lesznek olyanok (akár az emberek többsége is), akik nem tudják legyőzni félelmeiket. Ezért ha az ilyenkor előre látható szomorú következményeket: a társadalom szélsőségek felé sodródását, az idegenellenes politikai akciókat meg akarjuk akadályozni, akkor elsősorban a félelmektől és a bizonytalanságtól kell a politikának megóvnia a társadalmat.

Az első koncepció beengedi a korlátozás nélküli menekülthullámot és elvárja az emberektől, hogy küzdjenek meg a következményeivel. Eközben ő papként, erkölcsi kötelességről prédikál, bűntudatot próbál kelteni azokban, akik nem képesek legyőzni érzéseiket, de ő maga megőrzi erkölcsi felsőbbrendűségét.

A második esetben a politikus, mint vezető, inkább megpróbálja megvédeni a népvándorlás következményeitől az embereket, mert számol a félelemmel és az indulatokkal és semmiképpen sem akarja rászabadítani a társadalomra a szélsőségeket. Eközben magára vállal mások által morálisan kétségbe vont, nehéz döntéseket, hogy magának a társadalomnak ne kelljen ilyeneket hoznia.

A nyugat elbukott, a szellem kint van a palackból

Közel egy évvel a népvándorlás megindulása után úgy néz ki a nyugat elbukott saját emberkísérletében. A társadalom jelentős része nem tudott megküzdeni saját, ma már a baloldal szerint is jogos, félelmeivel.

Az egésznek Angela Merkel „év emberévé” választása ad különös jelentőséget. A Time magazin szerkesztői Merkel asszony példamutató, erkölcsös vezetői kiállásával indokolták a díjat. A díj vonatkozásában azonban úgy tűnik nem vizsgálták, hogy ez a morális politikai pozíció vajon hatékony volt-e, segített-e megőrizni a német társadalomban a nyugalmat és a békét. Egyre erősebben úgy látszik, hogy ennek épp az ellenkezője történt.

Nagyot fordult a világ. A szélsőségek megerősödtek Nyugat-Európában. A nagyhangú Franciaország legerősebb pártja ma a szélsőséges Nemzeti Front, annak ellenére, hogy a baloldali elnök büntetőbombázásokat rendelt el Szíriában, a lakosság bosszúvágyának kielégítését remélve. A svéd kormány lezárta a határait, mert a bevándorlásellenes hangulat robbanással fenyeget. A finnek bekeményítettek. Németországban hetente több tízezres tüntetések vannak és már egy politikai gyilkosság is történt. A bevándorlókat érő incidensek sűrűsödnek. Ebben ők állnak az élen, ahol az eddig elhallgatott adatok szerint, 2015-ben már 800 támadást hajtottak végre. Ezt az óriási jelentőségű tényt a nyugati sajtó nem kezeli megfelelő súllyal, azt is mondhatnánk elhallgatja. A tény, hogy minden nap több, mint két idegenellenes bűncselekmény történik Németországban, önmagában is a német politika kudarcát bizonyítaná. Bármely közép-európai országban lenne ilyen mértékű agresszivitás és sorozatos tömegtüntetés, azonnal fasizálódásról beszélnének. Merkel erkölcsi ereje úgy látszik arra elég, hogy egyelőre a jelenséget a jótékony hallgatás homályába burkolja.

Az eseményeket figyelve határozottan az lehet az érzésünk, hogy a második világháború után felépített nyugati politikai rendszer megbillent. Bárhol lesznek választások a közeljövőben a nyugaton, mindenütt a politikai szélsőségek jelentős erősödésére kell számítanunk. Ez nem jelenti azt, hogy azonnal át is tudják venni a hatalmat, de a jövőben komolyan kalkulálni kell ezzel a lehetőséggel is.

A szélsőségek felemelkedése ma már öngerjesztő folyamat. Eddig abban hittek, hogy a nyugaton nem juthatnak újra meghatározó pozícióhoz radikálisok. Ha valaki olyan álláspontot foglalt el, ami szélsőségesnek minősíthető, magányosnak érezte magát, nem kapott visszaigazolást a közéletben. Ma azt láthatja, hogy a vezető pozícióban lévő politikusok döntéseivel a többség nem ért egyet, ellenben a szélsőségek divattá váltak. A szellem kint van a palackból és még ha meg is szűnne a probléma, azaz leállna a népvándorlás, az immunitás és az érzés, hogy „mindenki hülye, aki szélsőséges” elveszett. A palackot visszazárni nagyon nehéz lesz.

Keleti nyugalom

A New York Times az unió keleti és nyugati fele között feszülő kulturális és politikai különbözőséget a következőkben látta (a kelet kárára): erőteljes szélsőjobbos mozgalmak, vallási és faji előítéletek, nacionalizmus, gazdasági érvek a bevándorlás ellen. Úgy tűnik, csupán néhány hónappal később, ezek az érvek inkább a nyugati közvéleményt írják le, ha kormányaikat még nem is.

Nyugat-Európával szemben a „lesajnált” új tagállamokban, élükön Magyarországgal, nincsenek támadások, tüntetések, nem dominálja a társadalom mindennapi gondolkodását, napi életvitelét a félelem és a gyűlölet. Béke van. Még ha növekedett is az aggodalom, ez nem sodorja a szélsőségek felé választókat, mert kományaik megvédik őket ezektől a félelmektől. A szélsőséges pártok nem nyernek teret, sőt van olyan, ami folyamatosan veszít erejéből.

Kijelenthető, hogy a konzervatívabb politikai koncepció hatékonyabbnak bizonyult a társadalom radikalizálódásának kontroll alatt tartásában. Attól biztosan nem kell félnünk, hogy ezt bármikor is beismernék a vezető európai politikusok vagy a baloldali véleményformálók. Sőt erőteljes propaganda indult a keleti tagállamok ellen. Õket akarják megtenni bűnbakká az EU-n belüli feszültségek fokozódásáért, ami egyesek szerint akár annak szétesésével is fenyeget. A bűnbakképzés talán még sikerülhet nekik, de az EU-nak jelenleg egyetlen igazi ellensége van, mégpedig az a politika, ami a szélsőségek erősödését eredményezi. Ezt pedig a mai nyugati vezetők gyakorolják, a keleti oldalnak ehhez semmi köze.

Ha a nyugat radikalizálódása tovább folytatódik és a támadások esetleg véresebb formát öltenek, eljöhet az a ma komikusnak tűnő pillanat, amikor a lesajnált keleti országok vezetőinek és közvéleményének kell nyilatkozatokkal védeni a nyugati muszlim közösséget a fasiszta  támadásoktól. Eljöhet a pillanat, amikor fel kell szólítanunk az év emberét, hogy védje meg országa szélsőségeitől a vallási kisebbséget. Csak remélni tudom, hogy erre nem lesz szükség.

OLVASTAD MÁR?

KOMMENTEK BETÖLTÉSE

Szlovénia határrendészek toborzásába kezdett

Szlovénia pályázati kiírással mintegy száz új határrendészt keres a határőrség állományának feltöltésére a növekvő számú illegális határátlépések miatt – közölte a szlovén sajtó pénteken.

Brit iskolai kezdőszett 2019-ben: vadászkés, machete, szamurájkard

Nagy-Britanniában ebben az évben több mint 1000 olyan diákot fogtak el, akik valamilyen szúróeszközzel fenyegették meg iskolatársaikat.

Brutális pénzbüntetést szabtak ki az Antifa két tagjára

Brutális pénzbüntetést szabtak ki az Antifa két tagjára

Tavaly novemberben két szélsőbaloldali randalírozó felgyújtott egy mozdonyt, mellyel több mint egymillió eurós kárt okoztak.

A bevándorlók partra szállítása után az Ocean Viking folytatja a migránstaxizást

A migránsok befogadását Franciaország, Írország, Luxemburg, Németország, Portugália, illetve Románia vállalta – jelentette be pénteken az Európai Bizottság migrációs ügyekért felelős tagja.

Megint megrohamozzák a migránsok az így is ingatag lábakon álló Görögországot

Megint megrohamozzák a migránsok az így is ingatag lábakon álló Görögországot

Az utóbbi időben megháromszorozódott az érkező migránsok száma az így is kapacitásán felül teljesítő Görögországban.

„Az európai identitás csak nemzeti identitásra épülhet”

Az európai identitás csak nemzeti identitásra épülhet, aki nem erre alapoz, az homokra épít – hangoztatta Szájer József Fidesz-KDNP-s európai parlamenti képviselő pénteken Balatonszárszón.

Publik Ligája: Jobbágyi vs. Gajdics

Publik Ligája: Jobbágyi vs. Gajdics

Publik Ligája második forduló: Jobbágyi Zsófia vs. Gajdics Ottó versenyez az „irigység” témájában. Olvassátok el a publikat és véleményezzétek, hogy ki jusson tovább. A szavazásra 24 óra áll a rendelkezésetekre.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
A 888.hu a kényelmesebb böngészés érdekében cookie-kat használ. Adatvédelmi tájékoztató ELFOGADOM
Vissza az oldal tetejére