Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Európa szégyene, hogy Brüsszel olajat önt a háborús tűzre

Zila János, az Alapjogokért Központ elemzője

2022.09.12. 13:20

A jövő a birodalmaké vagy Európa erejét a nemzetállamok adják? Szükség van vétójogra vagy idejétmúlttá vált? Egyesek szerint az Oroszország ellen bevezetett szankciók működnek, mások szerint Európa lábon lőtte magát velük. Ezek azok viták, amelyek meghatározzák az Európai Unió jelenét, a jövőjéről szóló elképzelések pedig szintén megosztóak. A legfontosabb kérdés talán mégis az, hogy az Európai Unió alapítói vajon büszkék lennének-e arra, amivé a tömb napjainkra vált. A 888.hu erre dilemmára keresi a választ legújabb cikksorozatában. Első rész szerzője Zila János, az Alapjogokért Központ elemzője.

 

Ha Robert Schuman, Jean Monnet, Konrad Adenauer, vagy bárki azok közül, akiket az európai integráció alapítóatyáinak szoktak nevezni, átfutnák a kontinens aktuális vezető híreit, minden bizonnyal elborzadnának. Az általuk kitűzött céloktól ugyanis nagyon messze kerültünk, sőt, jelenleg éppen azokkal ellentétes folyamatok zajlanak, mert az Európai Unió jelenlegi brüsszeli elitje hibás, és az alapítóatyák szellemiségével ellentétes döntéseket hozott.

 

Mit akartak Schumanék? Békét az európai nemzetek között és békét az európai társadalmakon belül, mert az európai embereknek elege volt a háború okozta szenvedésből és nélkülözésből. Az európai integráció elindítói pontosan tudták, hogy sokan próbálkoztak már a kontinens egy egységbe szervezésével, és a korábbi példákból világosan látták azt is, hogy ez nem valósulhat meg úgy, hogy egy nagyhatalom leigázza a többieket és lenyomja a torkukon az akaratát.

Az alapítóatyák ezért olyan szakpolitikai együttműködésekben gondolkodtak, amelyekből minden félnek haszna származik, így a résztvevők közötti fegyveres konfliktus észszerűtlenné válik. A szén- és acéltermelés együttes ellenőrzés alá vonása, amely 1951-ben öltött szervezeti formát, elmélyítette az addig hiányzó bizalmat és segítette a gazdasági fejlődést, ami pedig növelte a társadalmak jólétét. Az együttműködést azért éppen a szén- és acéltermeléssel kezdték, mert nem akarták, hogy az addig egymással konfliktusban álló felek kezébe ismét több és több fegyver kerüljön. Ők még képesek voltak felismerni azt az evidenciát, hogy ha a szembenálló szereplők közé fegyvereket öntünk, akkor azokkal lőni fognak.

Napjainkra sajnos Brüsszel sok tekintetben más irányba fordult. Olyan időben, amikor Európa határain belül ismét háború dúl, az unió egyes döntéshozói éppen arról feledkeznek meg, hogy a Közösség célja a kontinens békéjének megteremtése és fenntartása. Elhibázott lépéseik éppen az ellenkező irányba tartanak, akkor is, ha a háború nem a közösségen belül, hanem annak tőszomszédságában zajlik. Sorra hozzák az olyan döntéseket, amelyek a háború eszkalációját kockáztatják, de olykor még a háborúba való belesodródást is.

Az európai nemzetállamok életképes kooperációját megálmodó és annak alapjait lerakó politikusok érzékelték, hogy Európa korábbi vezető szerepe a második világháború után kialakuló bipoláris világrendben már végképp a múlté volt. Éppen ezért azt is el akarták érni, hogy erőiket egyesítve talán ismét labdába rúghassanak legalább ilyen téren. Az Európai Unió sajnos azóta sem vált elsőszámú világgazdasági tényezővé, de a jelenlegi „erőfeszítések” ilyen szempontból is csak a szégyen kategóriájába sorolhatók. A háború elején az európai vezetők minden nap arról beszéltek (leszámítva a józan hangokat, amelyek elsősorban Magyarország irányából hangzottak fel), hogy az energetikai szektorban elég erejük lenne ahhoz, hogy térdre kényszerítsék azt a hatalmat, amelytől az energiahordozók jelentős részét beszerzik. Nem volt és azóta sem lett. Az unió a még meglévő gazdasági potenciáját is kisbaltával verte apró darabokra. Ez pedig az európai embereknek fog igazán fájni.

 

Zila János, az Alapjogokért Központ elemzője

Az elhibázott szankciós politikával a közös jólétet teszik tönkre, tetézve a háborús gazdasági válság következményeit. A nélkülözés pedig – sőt már annak az előszele is – destabilizálja a tagállamok egy részében a kormányokat. Már most látszanak az elégedetlenség jelei, pl. Prágában rég nem látott méretű tüntetés zajlott szeptember 3-án, Pozsonyban pedig nemrég szétesett a kormánykoalíció, noha nagy biztonsággal kijelenthető, hogy messze vagyunk még a legnagyobb nehézségektől. Az instabil vezetés a tagállamokban kiszámíthatatlanná teszi az egész uniós együttműködést, tovább rontja annak gördülékenységét és növeli a konfliktusokat uniós szinten is.

Konfliktuskezelésben szintén nem tűnik erősnek a jelenlegi gárda. Egy egyébként is feszültségekkel teli időszakban vetik fel teljesen komolyan a minősített többségi döntéshozatal kiszélesítését, vagyis a döntéseket és azok következményeit olyan tagországokra is rá akarják kényszeríteni, amelyek az éppen az ellenkező kimenetelben voltak érdekeltek. Ez csak szíthatja a viszályt a közösség országai és társadalmai között. Mit gondolna erről az a Robert Schuman, aki egész integrációval kapcsolatos gondolkodását arra alapozta, hogy nem szabad még jobban megalázni a háborús vesztes Németországot, hanem nagyvonalú, közös érdekeket előtérbe helyező ajánlatot kell tenni számára? Sok jót biztosan nem.

A kontinens békéjét garantálni hívatott közösség tehát ma éppen a béke ellen dolgozik, így megálmodói ma biztosan nem lehetnének büszkék rá.

 

 

 

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

„Több kihívás éri Európát, de Magyarország nem hagyja magát”

„Több kihívás éri Európát, de Magyarország nem hagyja magát”

Orbán Viktor miniszterelnök, a Kereszténydemokrata Internacionálé (CDI) alelnöke szombaton videókonferencia keretében részt vett a jobboldali világszervezet Panamavárosban zajló vezetőségi ülésén – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.

Sokan eltűntek egy földcsuszamlás után az olaszországi Ischia szigetén

Sokan eltűntek egy földcsuszamlás után az olaszországi Ischia szigetén

Tizenhárom ember eltűnését jelentették szombaton kora reggel a heves esőzések okozta földcsuszamlás után, mely a nápolyi partok közelében, Ischia szigetén történt.

Novák Katalin: A szükséget szenvedők mindig számíthatnak a magyarokra

Novák Katalin: A szükséget szenvedők mindig számíthatnak a magyarokra

„A szükséget szenvedők mindig számíthatnak a magyarokra, ezért jöttem ma Kijevbe és ezért támogatjuk a Gabona Ukrajnából elnevezésű kezdeményezést is” – mondta el Novák Katalin köztársasági elnök szombaton Kijevben, ahová Voldomir Zelenszkij ukrán elnök meghívására érkezett.

A 888 megmondja a tutit: Franciaország – Dánia

A 888 megmondja a tutit: Franciaország – Dánia

Ahogy mondani szokták: az élet a legnagyobb rendező. Ki gondolta volna, hogy eljön az az idő, hogy nem nyáron, hőségben, sörsátrak árnyékában, hanem ősszel/télen forralt bort szürcsölve kell végig izgulnunk egy labdarúgó-világbajnokságot? De azzal, hogy Katar nyerte a 2022-es vb rendezési jogát, ezt is megtapasztalhatjuk. A 888.hu is kiveszi a részét a szurkolásból, a torna ideje alatt minden nap egy slágermeccs győztesét tippeljük meg párokba osztva, nem feltétlenül futballszakmai szempontok alapján. A mai meccs: Franciaország – Dánia.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére