Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Eurómilliárdok bűvöletében – ki nevet a végén?

Ifj. Lomnici Zoltán

2022.03.25. 18:00

 

Amennyire sietősen tervezték meg és dobták a köztudatba az Európai Helyreállítási Alapot, olyan lassan fogja kifejteni az állítólagos jótékony hatását. Angela Merkel és Emmanuel Macron eredeti tervét az Európai Bizottság – megfejelve egy 750 milliárd eurós csomaggal – próbálja begyógyítani a COVID-járvány okozta gazdasági sebeket. A hátsó ajtós politikai opportunizmusról már korábban írtuk, de ahogy a következőkben látni fogjuk, az előirányozott pénzek túl kevésnek és túl későnek fognak bizonyulni, ami a strukturális átalakításokat érinti, viszont egy szűk pénzügyi spekuláns csoport bizonyosan nagyon is jól fog járni.

 

Brüsszel eddigi „segítsége” tűzoltásra sem elég

 

Az EU többéves költségvetési kerete (MFF) körüli vita már évek óta téma és sajnálatos módon megszokott, hogy olyan bagatell dolgokon ütköznek meg, mint a költségvetés mérete (az EU GNI 1,00 – 1,12%) vagy épp az abszurd, többnyire szubjektív megítélésen alapuló jogállamisági kritériumokhoz kötni a kifizetéseket. Béna kacsa módjára Brüsszel próbált itt-ott lazítani az állami támogatások vagy a költségvetési fegyelem merevségén, de az eddigi MFF keretein belüli intézkedések szánalmasan későn és kis mértékben járultak hozzá a válságkezeléshez.

A meglévő forrásokon és kereteken belüli 540 milliárd eurós csomag is inkább tekinthető úgy, mint halottnak a csók. A tagállamok 240 milliárd eurós kedvezményes hitelért tudnak folyamodni, hogy enyhítsék a járvánnyal kapcsolatos egészségügyi kiadásokat. Bármely nemű extra eladósodás – ráadásul a normál piacokat megkerülve – roppant káros lehet a tagállamok számára, hisz rögtön azt jelezné a piacoknak, hogy baj van az államadósság-kezeléssel. Brüsszel emellett rendelkezésre bocsátott 100 milliárd euró munkahelyvédelmi gyorssegélyt is, ami a károkhoz mérten szintén elenyésző segítség. Mindezek mellett az Európai Befektetési Bank 200 milliárd euró hitellel segítené a KKV-szektort, de ahogy a többi esetben, ez is inkább rossz fényt vetne az államokra, nem beszélve arról, hogy a már jelentősen eladósodott országok helyzetét nem fogja szignifikánsan segíteni.

Ahogy már megszokhattuk, Brüsszel majdnem korlátlanul próbálja pumpálni a pénzt a gazdaságba, és feltehetőleg az egész helyzeten a különböző pénzügyi intézmények szűk csoportjai fogják a legnagyobbat szakítani. Ne felejtsük el, az elmúlt 10 évben az Európai Központi Bank több mint 3 000 milliárd euróval tömte ki a bankok és nagyobb vállalatok zsebét, a pénzt viszont a reálgazdaság sehol sem találja. Miért lenne most másképpen?

 

Fizessenek a szegények

 

A lassan egy hónapja bejelentett 750 milliárd eurós csomag nagy része (500 milliárd euró) vissza nem térítendő támogatás, míg a másik fele (250 milliárd euró) hitel formájában jutna a bajba jutottakhoz. A pénz előteremtéséről Soros György és társai biztosan gondoskodni fognak, viszont hasonló mértékben aggasztó, hogy valójában kik is lesznek az összegek kedvezményezettjei. Anélkül, hogy részletekbe bocsátkoznánk, csak egy dolgot emelnénk ki, mégpedig a Helyreállítási Alap 560 milliárd eurós pillérjét. A részleteket jobban megvizsgálva napnál is világosabb, hogy azon országok, akik jól végezték a munkájukat (Magyarországgal az élen) jóval kevesebb pénzre számíthatnak, mint azok, akik óriási adósságokat és strukturális problémákat görgettek maguk előtt (pl. Olaszország, Spanyolország, stb.). Az előterjesztett logika alapján a vissza nem térítendő támogatásokat maximalizálják, de a kiosztásnál figyelembe veszik a lakosságszámot, a GDP/fő és munkanélküliségi rátákat. A kedvezményes hiteleket is pusztán a GNI-hoz mérik, ami a kis országoknak roppant hátrányos. Valójában a fejlett nyugat-európai országok fogják kapni a pénzek nagy részét, a cechet meg végül a szegényebb és kisebb országok fogják állni.

 

Mentőalap helyett közösen elsüllyedő mentőcsónak

 

Aki az Európai Unió túlbürokratizált működését és folyamatait ismeri, tudhatja hogy a még ráadásul meg nem szavazott Helyreállítási Alap programjainak kidolgozása, jóváhagyása és végrehajtása években mérhető. A korábban említett tűzoltásra sem elegendő összegek mellett, az újonnan létrehozandó alap pénzei is nagyrészt 2–3 év múlva fognak megérkezni a kedvezményezettekhez. A kihelyezendő kedvezményes hitelek valószínűleg előbb fognak a bankszámlákon landolni, de a célzott támogatásoknak csak kevesebb mint negyedét fogják kifizetni a következő pár évben. A világméretű járvány viszont már most szedi az áldozatokat és óriási károkat okoz a gazdaságban. Felvetődik a kérdés, hogy még ilyen válságos időszakban is muszáj megfutni a szokásos bürokratikus köröket? Emberéletek forognak kockán és miden perc késlekedés romba döntheti a gazdaságokat. Rosszhiszeműként gondolhatnánk azt is, hogy egyeseknek ez lehet az érdeke, hisz a még elkeseredett állapotban lévő országok, vállalatok, emberek pár év múlva a mindig nyerészkedő pénzügyi spekulánsok karjaiba hullanak majd.

 

Erős nemzetállamoknak áll a zászló

 

Brüsszel az uborka görbületét biztosan mindig jól ki tudja számolni és valószínűleg képes vehemens szigorral is megkövetelni azt. De amikor óriási veszélyekkel szembesül az Európai Unió, csak esztelen és néhol káros pénzszórásba kezd, elsősorban a pénzügyi szektort hozva előnybe. A belebegtetett Helyreállítási Alapnak akár lehetnének jó megoldási javaslatai is, de amíg a segítség elér a rászorulókhoz, lehet, hogy a hajó már rég elment. Az elmúlt negyedév is megmutatta, hogy nem pénzügyi bűvészkedésre és végeláthatatlan bürokratikus folyamatokra van szükség, hanem gyors reagálású erős nemzeti kormányokra, akik kint vannak a gátakon, látják a problémát és azonnal megoldást tudnak javasolni. Ezért is volt sikeres Magyarország a koronavírus első hullámában, hisz nálunk volt Európában az egyik legalacsonyabb a halálozási szám, és bízhatunk abban, hogy a gazdaság is gyorsan kilábal majd a bajokból.

 

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

Csaknem kéttucat migráns halt meg Líbia partjainál

Huszonkét mali migráns, köztük három gyermek vesztette életét Líbia partjainál – közölte kedden a bamakói vezetés.

Foglalkozunk nőügyekkel: Amikor a szülés trauma

Foglalkozunk nőügyekkel: Amikor a szülés trauma

A 888 podcastjának vendége: Bálint Katica, a Bábakalács születésház bábája.

Rövid zuhany, „dog hug”, hulahopp verseny – Nyugat-Európa készül a télre

Rövid zuhany, „dog hug”, hulahopp verseny – Nyugat-Európa készül a télre

Az Oroszország elleni szankciók eddig csak pofán csapták az európai liberális politikusokat, de ez várhat a félmilliárdos lakosságra is, ha a vezetők nem szedik össze magukat végre.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére