Erősödnek a szankcióellenes pártok Európában
Biró András, a XXI. Század Intézet kutatója
2022.10.15. 13:10
Az orosz–ukrán háború elhúzódása, valamint az ennek árnyékában egyre súlyosbodó energiaválság már a legtöbb európai polgárban egzisztenciális félelmeket kelt a tél közeledtével. Az infláció Európa-szerte 30–40 éves rekordokat dönt meg, ami alól az olyan nyugati országok sem jelentenek kivételt, mint az Egyesült Királyság, Hollandia vagy Németország. A konfliktushoz földrajzilag közel eső régiókban, tehát Közép-és Kelet Európában 20 százalékot meghaladó áremelkedés tapasztalható, míg a Baltikumban – amely térség egyébként az euróövezet tagja – az infláció mértéke a 25 százalékot is eléri lassan. Az Európában kibontakozó megélhetési válság következtében pedig nem meglepő, hogy az uniós tagállamokat lassan szinte biztosan recesszióba taszító szankciópolitikával szemben egyre több párt fogalmaz meg kritikát, amiből politikai tőkét is képesek kovácsolni.
Dinamikus növekedésben az AfD és az FPÖ
Miután a német kormány energiapolitikája csődöt mondott, és az energiaválság folyamatosan súlyosbodik, nem meglepő, hogy a szankciókat élesen bíráló Alternatíva Németországért (AfD) egyre nagyobb népszerűségre tesz szert a lakosság körében. A szakértők egyre borúlátóbbak a német gazdaság helyzetét illetően: a világ egyik legnagyobb bankja, a német Deutsche Bank 3–4 százalékos recessziót jósol 2023-ra, ami a hónapról-hónapra történelmi csúcsot döntő inflációs rátával kiegészülve egyre komolyabb terheket ró a lakosság életszínvonalára is. Ennek következtében pedig, az orosz agresszió, valamint az egyre komolyabb társadalmi válságot kiváltó szankciópolitika kezdete óta az AfD népszerűsége dinamikusan növekszik és immáron országos szinten is 14 százalék szavazna a pártra jelenleg. Noha a párt szavazóbázisa hagyományosan az egykori NDK területén összpontosul, a jobboldali párttal szimpatizálók aránya Nyugat-Németországban is egyre magasabb.
Jól szemlélteti ezt a hét elején Alsó-Szászországban tartott tartományi választás, amelyen a párt 2017-es támogatottságát megduplázva közel 11 százalékos eredményt ért el.
Ezen eredmény abból a szempontból is jelentős sikerként értékelhető, hogy a párt az idei év során tartott nyugat-német tartományi választásokon (a Saar-vidéken, Észak-Rajna-Vesztfáliában, valamint Schleswig-Holsteinben) nem érte el a hat százalékos küszöböt sem. Természetesen ez még nem jelenti azt, hogy az AfD hirtelen meghatározó erővé vált volna Alsó-Szászországban, ám az eredmény rávilágít arra, hogy a kormánnyal elégedetlen állampolgárok akár szimpátia, akár protest-szavazat formájában, de azonosulni tudnak a párt politikájával.
Ausztriában az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) az AfD-hez hasonlóan dinamikus növekedésben van több hónapja, a párt libertárius álláspontja a koronavírus-járvány során – többek között a kötelező oltások és a lezárások ellenzése –, valamint a nyíltan szankcióellenes vélemény képviselete által támogatottsága folyamatosan növekszik.
A legújabb felmérések szerint a párt már népszerűbb a kormányzó kereszténydemokrata Osztrák Néppártnál (ÖVP), és egy esetleges választás esetén a szavazatok 23 százalékára számíthatna.
Miután Ausztriában is egyre komolyabb társadalmi elégedetlenség kezd kibontakozni az elszabaduló energiaárak miatt, a tél közeledtével valószínűsíthetően tovább fog növekedni az FPÖ támogatottsága.
Szankcióellenes erők Bulgáriában és Szlovákiában
Bulgáriában október másodikán másfél éven belül a negyedik előrehozott választásra került sor, amelyen szintén nem alakult szilárd nemzeti parlament. A politikai rendszer töredezettsége miatt az utóbbi években az országok vezető szivárványkoalíciók rendre instabilnak bizonyultak, amely által az országot érintő válságokat sem sikerült kezelnie az aktuálisan regnáló kormánynak. A mostani energiaválság azonban különösen érzékenyen érinti Bulgáriát, miután a korábbi Kiril Petkov vezette kormány – az ország földrajzi kiszolgáltatottsága ellenére – ideológiai alapokon mondott le az orosz gázról.
Ez pedig elkerülhetetlenül vonta magával azt, hogy a szankcióellenes – és oroszbarátnak titulált – Újjászületés nevű párt lett az októberi választás nagy nyertese, miután megduplázta korábbi mandátumainak számát a korábbi 2021 novemberi választáshoz képest.
A választáson elért 10 százalékos eredmény egyben azt is jelenti, hogy az Újjászületés vált az új parlament negyedik legnagyobb pártjává. A koalíciós tárgyalások október 19-én fogják kezdetét venni, aminek formájában először a választásokat megnyerő Bojko Boriszov nevével fémjelzett GERB párt próbálkozhat meg azzal, hogy stabil kormányzat alakuljon. Azonban a parlamentbe bejutó pártok által hangoztatott „vörös vonalak” megnehezítik mindezt, és a politikai paletta sokszínűsége nincs kizárva a lehetősége annak sem, hogy 2023 elején újabb előrehozott választásra kerül sor az országban.
(Photo by Nikolay DOYCHINOV / AFP)
A Szlovákiát vezető koalíció gyakorlatilag permanens kormányválságot él át az utóbbi években, bizalmatlansági indítványok, kormányfőcserék és pártmegszűnések jellemezték az elmúlt időszakot. Szeptember eleje óta ráadásul kisebbségi kormány vezeti az országot, amely megfelelő támogatás híján bármikor könnyen belebukhat a válságkezelésbe. Egy esetleges előrehozott választás esetén a felmérések szerint a Robert Fico vezette Smer és a Peter Pellegrini által vezetett Hlas lennének esélyesek a győzelemre.
(Photo by Attila KISBENEDEK / AFP)
A 2018–2020 közötti időszakban – de főképp, amikor Pellegrini kivált a Smerből és új pártot alapított – volt, hogy Fico pártjának népszerűsége 8 százalékra is lecsökkent, azonban a koronavírus-járvány alatt képviselt oltásellenes álláspont miatt 15 százalékosra nőtt támogatottsága. A háború kezdete óta eltelt hónapokban pedig az egykori szlovák miniszterelnök vált a szankciók egyik legfőbb kritikusává, míg Pellegrini nem foglalt állást egyértelműen a kérdésben. Amíg a szlovák kormány támogatottsága egyre csökken a szankciópártiság miatt, addig Fico és Pellegrini támogatottsága, előbbi személy esetében stabilan 15, míg utóbbi esetében 20 százalék körül állt az utóbbi hónapokban.
Összességében megállapítható tehát, hogy szankcióellenes áttörésről egyelőre nem beszélhetünk ezen országokban, ám a felsorolt pártok képesek voltak politikai tőkét és támogatást kovácsolni álláspontjukból.
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
Magyarország elítéli a terrorizmust, Brüsszel ellen pedig jogi lépéseket tesz
Ismét lövöldözés volt Jeruzsálemben.
Karácsonynak vállalnia kell a felelősséget a dollárbaloldal külföldi kampánytámogatása miatt
Wintermantel Zsolt, a Fidesz-KDNP fővárosi frakcióvezetője az MTI-hez szombaton eljuttatott videónyilatkozatában legalábbis erre szólította fel a főpolgármestert.
Petr Pavel nyugalmazott tábornok nyerte a cseh államfőválasztást
Petr Pavel kapta a voksok 58,3 százalékát, míg Andrej Babiš 41,68 százalékot kapott. A választási részvétel meghaladta a 70 százalékot, ami új rekordot jelent. Pavel mintegy 3,4 millió szavazatot kapott, míg Babiš egymillióval kevesebbet.
Újabb 10 névre derülhet fény a brüsszeli korrupciós botrányban
Az Origo szerint fordulat állhat be a nyomozásban azzal, hogy görög sajtóértesülések alapján Pier Antonio Panzeri volt szocialista EP-képviselő 10 újabb korrupt politikus megnevezésére készül.
Orbán Viktor: Ha a baloldal lenne ma kormányon, akkor mi is nyakig állnánk a háborúban
A baloldal megmondta, hogyha mandátumot kap, akkor együtt úszik a nemzetközi közösséggel. Azt fogja tenni, amit a többiek, durvábban fogalmazva: azt fogja tenni, amit mondanak nekik. Mi pedig azt mondtuk, hogy van magyar nemzeti érdek. Így 2022-ben az emberek valójában háború és béke között választottak. És a békét választották – írta közösségi oldalán a miniszterelnök.
Von der Leyen: Nem térhetünk vissza az orosz energiafüggőséghez
Semmilyen körülmények között nem térhetünk vissza az orosz fosszilis energiahordozóktól való függőséghez – szögezte le Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a német, ellenzéki, jobbközép Kereszténydemokrata Unió (CDU) düsseldorfi újévi fogadásán szombaton.
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
