Hivatalba lépését követően Joe Biden bejelentette, hogy az október 1-jével kezdődő 12 hónapos időszakban 125 ezerre emeli az ország éves menekültbefogadási felső határát. „Az Egyesült Államok erkölcsi vezetése a menekültügyekben annyi évtizeden át a kétpárti konszenzus egyik pontja volt” – mondta akkor Biden. „Példánk más nemzeteket is arra kényszerített, hogy tágabb ajtókat nyissanak. Tehát ma jóváhagyom a végrehajtási parancsot, amely megkezdi a menekültek befogadására irányuló programunk helyreállításának kemény munkáját, hogy segítsen kielégíteni a soha nem látott globális szükségleteket” – jelentette ki az USA elnöke.

Az elmúlt két hétben több mint 180 ezer menekült érkezett a Mexikóval közös amerikai határra, ugyanakkor Jim Clifton, a Gallup amerikai közvélemény-kutató vállalat igazgatója szerint belátható időn belül megközelítőleg negyvenkétmillió ember indulna el az Egyesült Államokba Latin-Amerikából és a karibi térségből.

Módszerváltás vagy rendszerváltás?

Donald Trumpot 2016-ban választották meg elnöknek, nem utolsósorban azért, mert falat ígért a migrációs probléma megoldására. Joe Biden elnöksége kapcsán Közép- és Dél-Amerikából sokan abban reménykednek, hogy bejuthatnak, azonban a valóság a határon mást mutat. Amikor 2017-ben hivatalba lépett, a Barack Obama elnök által meghatározott pénzügyi év menekültplafonja 110 ezer volt. Trump azután hagyta el hivatalát, hogy mindössze 15 ezres felső határt szabott meg a folyó pénzügyi évre – ez a legalacsonyabb szint a menekültügyi törvény 1980-as elfogadása óta. Elődjének szigorú menekültpolitikája után sok Közép-Amerikából érkező migráns remélte tehát, hogy Biden elnök regnálása alatt bejuthat Amerikába. Amíg az Egyesült Államok új menekültügyi rendszert készít elő, közel 200 ezer bevándorló várakozik Amerika kapujában.

Azt is tudhatjuk, hogy a migránsok jelenleg igencsak nyomorúságos körülmények között élnek közvetlenül az Egyesült Államok határán, a mexikói oldalon. A betonon kénytelenek aludni, az USA-ba vezető hidak közvetlen közelében. Csak egy dologban reménykednek, hogy a lehető leggyorsabban „túl tudnak lépni” ezen a helyzeten. Sok kísérő nélküli kiskorú már nemcsak reménykedik, hanem illegálisan lépi át az itt határt képező Rio Grandét.

Kérem, ne most!

„Ne gyere! Ne hagyd el a falut, a várost vagy a közösséget! Jelenleg átalakítjuk a rendszert, hogy hamarosan otthonról kérhess menedéket. De ne gyere most, mert el kell küldenünk, hogy visszatérhess!” Az elnök kedden az ABC televíziónak adott exkluzív interjúban ezeket a szavakat intézte a migránsokhoz.

Az előző héten az USA déli határának képviselője, Roberta Jacobson négy alkalommal egymás után ugyanazt az üzenetet ismételte meg a Fehér Házban tartott sajtótájékoztatón, még spanyolul is. „No vegan! No es el momento!” (Ne gyere! Nincs itt az ideje!) – mondta a kamerák előtt.

Akkor is, ha a Fehér Ház ezt még nem ismerte el, az új amerikai adminisztráció nagyon nagy bajban van. A migránsok száma a határon az elmúlt két hétben megháromszorozódott. A segélyszervezetek becslése szerint a főként Hondurasból, Guatemalából és El Salvadorból származó emberek száma meghaladja a 180 ezret. A legtöbb itt tartózkodó azt mondja, hallotta, hogy az új amerikai elnök most megnyitja számukra a határt. Erre itt senki sem készült fel.

2015 emlékei

Ezek a képek arra a több százezer menekült érkezésére emlékeztetnek, akik 2015-ben mentek Németországba, miután Angela Merkel kifejezetten „nyitva tartotta” a határokat a Focus című német lap szerint. A migránsok főként Szíriából, Irakból és Afganisztánból érkeztek a tengeren át Görögországba, majd a Balkánon át, hogy az ottani háború és erőszak elől meneküljenek. Itt is a német–osztrák határon fekvő Inn folyó és annak hídjai jelentették a legutolsó akadályt számukra, hogy végre biztonságban lehessenek egy olyan országban, amely készségesen befogadja őket.

Az akkori kancellárhoz, Merkelhez hasonlóan Biden elnök is dilemmával szembesült. Egyrészt meg akarja változtatni Donald Trump rasszista migrációs politikáját, és humanitáriusabb megoldáshoz ragaszkodik. Ez az üzenet azonban gyorsan eljutott Közép-Amerikába, és most drámai módon súlyosbítja az Egyesült Államok és Mexikó határának egyébként is nehéz helyzetét.

A konzervatív republikánusok populista demagógiája

A republikánusok kihasználják a pillanatot, hogy ezekkel a képekkel félelmet keltsenek a lakosságban, és „megállíthatatlan válságról” beszéljenek. Kevin McCarthy, a képviselőház tagja – aki továbbra is támogatja Donald Trump exelnököt – a minap a nemzeti határok védelméről beszélt. Tisztán látható, melyik irányban folytatódik a konzervatív republikánusok populista demagógiája.

Biden kormánya most kétirányú megközelítést követ: a határállományt rövid időn belül megerősítik. A FEMA (amerikai katasztrófaelhárítás) munkatársainak segíteniük kell a menedékkérelmek gyors feldolgozását, valamint sátrakat és laktanyákat kell felállítaniuk a kísérő nélküli kiskorúak számára, akiket nem utasítanak vissza. Biden mindenekelőtt a probléma hosszú távú kezeléséről beszél. Ezzel fokozott együttműködésre szólítja fel a származási országokat a menekülés okainak leküzdése érdekében. Angela Merkel is hasonló megközelítést alkalmazott az afrikai országokkal szemben.

A kábítószer-bűnözés mint a probléma melegágya

Haláltól való félelem, zsarolás, emberrablások, politikai üldöztetés – ez az oka annak, hogy a legtöbb migráns menekül. Tehát vannak jó okok, még akkor is, ha a hazájukban nincs háború. Az nyilvánvaló, hogy a növekvő bűnözés, a gyilkosságok aránya és mindenekelőtt a drogkartellek növekvő ereje számos latin-amerikai országban a probléma gyökerét jelenti. Miért kellene az embereknek életveszélyes útra indulniuk, és mindent otthagyniuk?

A Focus említett írása azt fejtegeti, hogy részben a fejlett országok is felelősek ezért a tendenciáért. A kábítószerüzlet nagyon jövedelmező, tekintettel a gazdag Nyugaton élők igényeire. A probléma kezelésének megközelítése tehát helyes, azonban nem szabad üres szavakat hangoztatni, mert Közép-Amerikának hatalmas gazdasági és reformtámogatásokra van szüksége a változáshoz. Sok időbe telik a korrupt rendszerek és az illegális hatalmi struktúrák megsemmisítése, amelyek egyedi esetekben az állam vezetőire is kiterjednek. Ahogy egy déli határon lévő hondurasi menekült mondta: „Én nem akartam eljönni, az én hazám gyönyörű, de sajnos rossz kezekbe került.”

Jön Kamala

Biden néhány napja kijelentette, hogy a határon a migránsok beáramlása Donald Trump volt elnök bevándorlási politikájának eredménye, de szerinte a kormányzat felelőssége, hogy emberileg kezelje és megállítsa a folyamatot. Az elnök ennek nyomán felkérte Kamala Harris alelnököt, hogy vezesse a bevándorlás megfékezésére irányuló erőfeszítéseket az Egyesült Államok déli határán. Szerinte Harris „a legképzettebb személy”, aki vezeti a Mexikóval és az északi háromszöggel való koordinációra irányuló erőfeszítéseket.

Mint ismeretes, azon túl, hogy ideológiailag hatalmas az egyetértés Harris és a Soros klán között, a politikusnak 2016-ban még egy kis anyagi támogatást is sikerült szereznie, négy évvel ezelőtt ugyanis a Soros Fund Management 5400 dollárral (kb. 1,5 millió forint) támogatta Kamala Harris kampányát.