Miért remek dolog magyarnak lenni?

Mert felemelő egy olyan közösséghez tartozni, ahol kreatív elmék élnek.

Neumann János, prezi.com, ustream, start-upok, borászok, balatoni és budapesti gasztronómia, kocsmanegyed, slamerek, digitális művészek - ők a mi arccal ismert hőseink.

Ezek az emberek azért különösek, mert nem az eszük, vagy a szorgalmuk emeli őket hirhedté. Az ő erejük a zsiványság. Beléjük annyi simlisség szorult, hogy abból a Wall Streeten évtizedekig elélne a teljes amerikai bankrendszer. Ha van a magyarokban igazán mélyen kódolt magatartás ami átjárja a hétköznapok kultúráját, akkor az az intézés. Az okosba'. A megoldjuk. Az elintézzük. A fusiba'.

A suttogó bizalmaskodásnak, az intézékedésnek, az összekacsintással fűszerezett el lesz intézve Pistikémnek idehaza évtizedes hagyományai vannak, és mint teljesen általános viselkedésformának, vannak nagypályásai és küsznél is apróbb kishalai.

Ki ne ismerné a karcagi Marcsikát, vagy a XII. kerületi álbrókert, a ceglédi befektetőket, vagy a Quaestor nagypályásait? Az megvan, hogy tavaly tízmilliárdokra rántotta le valaki a magyar bankokat trombitarézzel, amit aranyfedezetként papíroztak le? Azt olvastátok, hogy Lagzi Lajcsi saját üzemanyagot okosított a hatalmas birtokán? Azt tudtátok, hogy egy nagykanizsai ikerpár százmilliókat cibált ki a budapesti közepesen híres köcsögök celebek zsebéből, hogy ők majd jól megforgatják a celebvilág könnyű zsozsóját?

Magyarország egy ilyen hely. Ha nem ügyeskedsz, olyan, mintha nem is élnél: a fentebbi példák csak az utóbbi évek nagyobb csalásai. Picit is óvatos ember nem is nagyon hiszi el ezeket a befektetői dajkameséket, ki tudja, hogy a szemben álló ismeretlen nem egy tőrőlmetszett szélhámos-e?

Sosem lehet tudni és sosem lehet biztosra menni. A '90-es évek közepén baráti elbeszélések szerint volt, aki találkozott olyan névjeggyel, amire hatalmas aranyozott betűkkel ez volt felvésve:

Itt a boldog XXI. század hajnalán azt gondolhatnánk, ennek a vicces, kicsit balkáni, kicsit eredeti tőkefelhalmozós világnak éppúgy vége lett, ahogyan a '90-es éveknek. De egy frászt. Ahol mindenki okoskít, ott az okosságot ki lehet szagolni a levegőből.

Hogy a lehúzás, a simlis ügyeskedés örök, arra az amerikai kitiltási sztori adja a legújabb, egyben a legjobb példát a közelmúltból: lám-lám, még a nagyhatalmú, és sok információval rendelkező amerikaikat is hogy szétszívatta egy kókler.

Történ ugyanis, hogy az eddig ismeretlen V.T. körbeturnézta az amerikai cégeket, azt állította magáról, gazemberebb a legnagyobb gazembereknél, el tud intézni ezt-azt, elcsepegtetett itt-ott álinformációkat, és ezzel teljesen megvezette az ameriakaiakat nagy cégestül, nagykövetestül, és a hazai sajtón keresztül a teljes hazai közvéleményt.

A nyalka André ugyanis szügyig beleállt az ügybe. Õ kimondhatja, amit mások nem mernek, ő nagy ember, tud ezt-azt, megalapozottan állítja azt, amit állít, nincs mitől félnie, diplomata - suttogták André háta mögött.Andréval a kitiltási üggyel hirtelenjében új idolja lett a vezetetlen baloldalnak, és a Gyurcsány kidőlését követően árva gyerekként kóválygó hazai sajtónak: íme az ember, aki kimondja. Íme az ember, aki rámutat, hogy ezek bizony ott a kormányközelben, na ezek mind gazemberek egy szálig.

Egymást érték a sajtótájékoztatók és a tüntetések, a nagy publicisztikákba oltott homályos találgatások és utalgatások. Felháborodott magyarok tüntettek a korrupció ellen, és követelték, hogy most azonnal legyen nyilvános a kitiltottak neve, lakcíme, vagyoni helyzete és édesanyjának neve.

Erre ma az egész dili úgy, ahogy van, beborult: semmi sem igaz a kitiltásos sztoriból. Illetve az biztosan nem, hogy kormányközeli emberek az éj leple alatt összesöpörték a magyarok ÁFA-forintjait, és diplomatatáskába szuszakolva kicibálták a hónuk alatt a sok-sok Marinéni pénzét.

T.V. egy napsütötte délelőtt fogta magát, megborotválkozott, befújta magát pacsulival, felsőtestére pattintotta apukája legszebb VOR-zakóját, és elballagott a Bungéhoz. Ott előadta a legmenőbb benfenntest, a tűz közelében edzett harcost, és elmondta az amerikai élemiszeripari cégnek: két milliárdot kér - na nem magának - hanem a Századvégnek, és el lesz intézve az ÁFA-törvény.

A Bunge annak rendje és módja szerint leadta a drótot az amerikai nagykövetségnek, mire André éktelen patáliát csapott, korrupciótól zengett a ház, és kitiltottak magyar állampolgárokat Amerikából. A sejtetés miatt a következő hetekben azon ment az okoskodás, kik vannak rajta a 6-os listán, kik az elitklub tagjai, akiket az Egyesült Államok Külügyminisztériuma nem szívesen lát az USA területén. A vezető ballib lapok újságírói - ahogy megszoktuk - úgy loholtak a téma után, hogy észre sem vették, nagykövetségi területen szaladgálnak.

S most a nyomozás mostanra felfedte a tényeket.

Eszerint a Századvég, és a kormányzat csak azért került látókörbe, mert V.T., a hétpróbás VOR-zakós csaló befolyást hazudott magáról a Bungénél. Azt állította, tud valakit, aki el tudja intézni a tudjukmit. A többit pedig ismerjük: az álinfó után a nagykövetség egészen példátlan módon vált a magyar belpolitika résztvevőjévé, a hazai ballib újságok pedig egy nagyhatalom harsonájává.

De most fordult a történet, ez itt a csavar: az egész csak egy piti csaló trükkje volt. Egy ügyeskedőé aki a helyzetet felismerve a konjunktúrahullámokon akart szörfös trükkökel menőzni.

V.T. a simlis Magyarország egyik legnagyobb ismeretlen hőse: a hazug okosítása teljesen megvezette az amerikai nagykövetséget, az egész hazai sajtót és a magyar közvéleményt, plusz jelentős fejfájást okozott a kormányzat összes rendű és rangó szereplőjének.