Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Egy robot állampolgársága, szexualitása és lelke

Bertha László

2018.06.10. 15:29

Számtalan könyv, film és számítógépes játék is létezik, amely utópisztikus, jövõbeli világba kalauzol. Mi történik viszont akkor, ha ez valósággá válik és a gépek intelligensebbé válnak, mint az emberek? A mesterséges intelligenciák térnyerésével vajon eljön-e az idõ, amikor egy robot lesz a társa egy embernek vagy akár vezetõje egy államnak?

Az idei budapesti Brain Bar fesztivál egyik fő szenzációja Sophia, a női humanoid robot volt, aki emberi külsővel rendelkezik, megérti a beszédet és képes emlékezni. Megalkotójának „célja” az, hogy az élet különböző területein segítse az embereket. Azon kívül azonban, hogy arcvonásaival érzelmeket fejez ki, algoritmusok révén kommunikál, saját Facebook-, Twitter- és Instagram-profillal rendelkezik, valamint  útlevele is van, ő az első robot a világon, aki igazi állampolgárságot kapott Szaúd-Arábiában. Jelen állás szerint így tehát egy női robotnak több joga van az arab országban, mint egy igazi nőnek. Döbbenetesnek tűnik ez a „történet”, viszont kérdések tucatjait veti fel. Emberi jogi, morális és egyéb dilemmákat félretéve, a legfőbb kérdés az, hogy lesz vagy lehet-e a jövőben erre újabb precedens? 

Többek között Alex Garland Oscar-díjas filmje, az Ex Machina is jól megmutatja azt a világot, amely a mesterséges intelligencia révén itt áll a küszöbön. Mi történik akkor, ha a gépek intelligensebbé válnak, mint az emberek és jogokat követelnek maguknak? Mi történik, ha családot akarnak alapítani, vagy önálló életet akarnak élni?

A Terminátor és a Mátrix című filmek mellett az Ex Machina elsősorban a témája miatt érdekes. Ava, a női robot a mesterséges intelligencia révén idővel okosabb lesz megalkotójánál, végül ellene fordul. A film tragédiája, hogy a gép öntudatára ébred és előre látóbb lesz az embernél.  A filmben Ava “szexualitást kap” és ez lesz az egyik férfi főszereplő veszte, hiszen beleszeret a robotba. Félelmetesnek tűnik, mégis nehéz eldönteni, hogy pontosan hol húzódik az a határvonal, ami megkülönbözteti az embert és a gépet egymástól, akár érzelmek, akár cselekvések szintjén. Az emberi elmét tekintve, az alapvetően kiszámíthatatlan, hiszen vannak bizonyos viselkedésminták, amelyek révén kódolni próbáljuk a másik ember érzelmeit és tetteit. Egy robotnak, egy gépnek azonban kialakulhat-e egyénisége és lehet-e lelke?

A téma egy másik megközelítését nézve vegyük górcső alá a szexrobotokat, ugyanis 2-3 éve már ilyen robotok is léteznek. Susan Bewley professzor szerint ezek a robotok negatív szexuális szokásokat alakíthatnak ki az emberekben, amik akár súlyosabb szexuális bűncselekményekhez is vezethetnek. Ezek a gépek jelentősen rombolhatják az önbizalmat is, hiszen minden ilyen gépezethez tökéletes külsőt terveznek. Viszont prevenciós hozadéka is lehet a szexrobotoknak, mivel akár megelőzhetőek lennének a szexuális bűncselekmények. Kiváltképp jó kérdés ezek függvényében, hogy átvehetik-e a robotok az emberek helyét? A jövőben képes lehet-e egy robot érzelmeket kiváltani egy emberből, és többet adni, mint egy valódi ember? Lesz-e olyan világ, amikor az ember valódi társa és szerelme egy robot? Lehetnek-e egy robotnak emberi jogai vagy tulajdona? Végül: egy ilyen gép mesterséges intelligenciájának kiütése gyilkosságnak számít-e?

A gépi evolúció egyre gyorsabb ütemben halad előre, azonban a gépek még meglehetősen távol állnak az emberi intelligencia szintjétől, ez azonban megtévesztő lehet, hiszen a robotok képesek tanulni. A közeli jövőben a szórakoztatóipart, a vagyonvédelmet és az építkezéseket is forradalmasíthatja a robotok használata, attól függetlenül, hogy már ma is számtalan területen alkalmazzák őket. A robotika, a digitalizáció és a mesterséges intelligencia révén az egészségügy, az autógyártás és még számos terület egyre nagyobb mértékben fejlődik. A mesterséges intelligencia tehát egészséges mértékben hasznos az emberiség számára. Ugyanakkor a fentebb is említett, feltételezett “intelligenciarobbanás” azon alapul, hogy egy biológiai korlátoktól mentes és emberi szintű mesterséges intelligencia képes önmagát szabadon fejleszteni.

Raymond Kurzweil jövőkutató, feltaláló és mesterséges intelligencia kutató, A spirituális gépek kora és A szingularitás küszöbén című könyvek szerzője a technológiai szingularitás (előre nem látható mértékű technológiai fejlődés) elérését 2045-re jósolja. Ennek megfelelően a 21. században nem 100 évnyi, hanem a jelenlegi ütemben mérve 20 000 évnyi fejlődést fogunk megtapasztalni a jövőben.

Ami nehéz kérdés, hogy meddig lehet előre menni az ismeretlenbe, nem megszegve az etikai, a jogi és egyéb határok? Eljöhet-e az idő, amikor egy robotot emberi lényként akarnak definiálni? A helyes mérték megtalálása talán abban rejlik, ahol és amikor a józan ész még gondolkozik, egészséges kereteken belül próbálja tágítani a látókörét, végső soron pedig csak addig lep előre ez a technológia, amíg nem a pusztítás a cél.

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére