Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Dobrev Klára nem hajlandó elítélni a kommunisták bûneit

Vincze Viktor Attila

2019.02.27. 19:02

A DK európai parlamenti választási listájának az élére kerülve Dobrev Klára nem hazudtolta meg az egyszemélyes párt totálisan erkölcstelen politikai hitvallásáról eddig kialakult képet. A mikropártban hirtelen, egyik napról a másikra vezetõ politikussá avatott Dobrev Klára az ATV-ben nyilatkozva ugyanis egyértelmûvé tette, hogy nem hajlandó elítélni a kommunista diktatúra bûneit.

Ha a hazug és hiteltelen magyar baloldalról van szó, akkor mindig van lejjebb. A milliárdos kapitalista által gründolt „baloldali” párt, a DK most azzal okozott meglepetést, hogy Dobrev Klára a pártpolitikai életbe való belépését elkezdve már világossá is tette: Apró Antal unokájaként nem hajlandó megtagadni családja politikai örökségét.

Az ATV Egyenes Beszéd című műsorának vendégeként a nagyszüleinek a szocialista diktatúra irányításában játszott szerepe miatt tőle bocsánatkérést elváró nyilatkozatokra reagálva Dobrev Klára csupán annyit volt hajlandó mondani, hogy ő „nem tud azonosulni azzal, ahogy a nagyszülei látták a világot.”

Nem mondta egy szóval sem, hogy elítéli a kommunizmust és a kommunisták, valamint a saját családja által Magyarországon a magyar nemzet és a magyar állampolgárok ellen elkövetett embertelen bűntetteket, de azt sem mondta, hogy bocsánatot kér az államszocializmus idején a családtagjai által elkövetett bűnökért.

Bocsánatkérés helyett csak egy olyan történelemhamisító magyarázkodásra telt a szemkilövető feleségétől, amely megpróbálta elbagatellizálni a kommunista rezsim által elkövetett bűnöket.

„Hogyha az a kérdés, hogy én mit gondolok a világról, amiben az én nagyszüleim hittek, amiért az én nagyszüleim dolgoztak, akkor az nagyon egyértelmű. Hogy mit gondolok arról, amikor egy párt egyeduralomra tör egy országban? Hogy mit gondolok arról, amikor nem lehet szabadon írni a sajtóban, hanem csak a párt irányvonalát kell követni az állami tévétől kezdve az állami újságokon át? Hogy mit gondolok arról, amikor rendőrségi vagy titkosszolgálati eszközökkel próbálnak meg tönkretenni akár másként gondolkodókat, ellenzéki politikusokat, civil szervezeteket? Szóval én ezt nagyon sokszor elmondtam, hogy mindazzal amit az én nagyszüleim képviseltek, azzal én egyáltalán nem tudok azonosulni. Minden másról szól, mint amit én gondolok az életről és a politikáról. Nekem azért van felelősségem, hogy én mit mondok és én mit teszek, és erre nagyon odafigyelek” – mondta Dobrev Klára.

A rendszerváltáskor kialakított politikai közmegegyezést gátlástalanul és cinikus módon semmibe vevő erkölcsi relativizmus az, ami a DK-s politikus asszony nyilatkozata mögül felsejlik. Szinte érezni a szavak mögött, hogy a hajdani pártállami elit csoportbüszkesége nem engedte Dobrev Klárának, hogy bocsánatot kérjen az ATV stúdiójában az államszocializmusban történtekért. Pedig előbb vagy utóbb meg kell tennie, mert nem lehet az a magyar demokratikus közélet szereplője, aki nem ítéli el az államszocializmusban történteket.

1989/90-ben Magyarországon megúszta minden elszámoltatás és felelősségre vonás nélkül a kommunista diktatúra elitje a rendszerváltoztatást. Sőt, a régi elit tagjai a politikai hatalmukat átmenthették az új, kapitalista világ gazdasági pozícióiba. A szocializmus vezető rétege megtarthatta a kommunisták által magánemberektől elrabolt ingó és ingatlan vagyont. Cserébe pedig közmegegyezés született az 1956-ban történteknek forradalom és szabadságharcként való elismeréséről, valamint a kommunista diktatúra egységes elítéléséről. A kommunista rezsim kádereinek jutott a pénz és a hatalom, míg a szabad választásokat akaró vagyontalan tömegeknek be kellett érniük az erkölcsi győzelem érzésével.

Az elmaradt történelmi igazságszolgáltatás ismeretében finoman szólva egyáltalán nem túlzás a szocialista bűnök megtagadását elvárni attól a politikustól, aki az Apró család tagjaként egy olyan Szemlőhegy utcai luxusvillában nőtt fel a rózsadombi káderdombon, amelyet a zsidó származású tulajdonosoktól a német megszállókkal együttműködő nyilasok után a kommunista diktatúra pártelitje kobzott el saját használatra.

Harminc évvel a rendszerváltás után elfogadhatatlan, hogy Dobrev Klára „csak” nem tud azonosulni a kommunista diktatúra bűneivel. A kommunisták által elkövetett bűnökkel összefüggésben ugyanis – a náci fajelméletek megítéléséhez hasonlóan – ma már csak az számít releváns kérdésnek, hogy elítéli-e azokat valaki vagy sem.

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére