17 évvel ezelőtt egy plakáttal és egy mosolygós családi fotóval kezdődött Bangóné Borbély Ildikó politikai karrierje az MSZP-ben. Most írhatnám, hogy keretes szerkezetet rajzol le, ugyanis a 2004-es gyalázattól eljutott a patkányozásig. Bangóné a mai napig nem bánta meg azt, hogy sok millió honfitársunk ellen hergelt az arcával és családjával. Sőt, kiderült az is, hogy elvileg nem is kapott pénzt ezért az egészért, csak annyit: valamelyik MSZP-s prominens menjen el hozzájuk egy disznóvágásra. Most erre mit lehet mondani? Milyen ember az, aki elárulja a nemzetét azért, hogy egy másik szocival vágjon disznót?

Mindenesetre Bangónénak kifizetődő volt a plakátszerep, hiszen 2014 óta az MSZP országgyűlési képviselője.

A 2004. december 5-ét megelőző rövid, de annál brutálisabb kampány mutatta meg először Gyurcsány Ferenc igazi arcát. A külhoni magyarok ellen szóló hergelést maga az akkori miniszterelnök vezette. Gyurcsány folyamatosan azzal riogatott, hogy a határontúli magyarok állampolgársága az adófizetőknek minden évben plusz 168 ezer forintot fog jelenteni és ha a referendum sikeres lesz, akkor még a hazai egészségügyi rendszer is össze fog dőlni, mert mindenki idejön majd. Azt az apróságot Ferencék elfelejtették, hogy ahogyan most, így akkor is az egészségügyi szolgáltatás nem állampolgárság, hanem TB befizetés után jár.

Gyurcsány annyira rápörgött a nemzetellenségre, hogy saját programot is íratott “Felelős döntés” címmel. A 16 oldalas dokumentumban statisztikákkal, adatokkal és interjúkkal próbálták alátámasztani igazukat.

A már akkor is magas intellektuális adottságokkal rendelkező Korózs Lajos pedig 800 ezer azonnali áttelepülőről beszélt, akik elveszik az itteni magyarok munkáját.

Az egész kampányt leginkább gazdasági síkon kezelték Gyurcsányék, hiszen látható volt, hogy az MSZP-SZDSZ akkor még csak két éve tartó kormányzása államcsőd közeli állapotba fogja terelni az országot. Ezt mondjuk jól érezték.

Gyurcsányék mocskossága olyan sebet ejtett a külhoni magyarságon, amelyet a legtöbben a mai napig sem felejtettek el.

A 2010-ben megválasztott Orbán-kormány első döntései között adta meg a lehetőséget a külhoni magyarságnak, hogy felvegyék az állampolgárságot. Ez valamilyen szintű gyógyír a sebekre, de a kommunisták kése olyan mélyre ért, amely teljesen soha nem heged be.