Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Bábok anarchiája az SZFE-n

Horváth K. József

2020.10.04. 20:15

Fleck Zoltán szociológus mintha máris időlegesen fölfüggesztette volna a jogállam tiszta érvényesülését, nemcsak 2022 után akarja, mint nyilatkozta a minap. A magyarok azonban rendet, nem anarchiát akarnak.

Fleck a heti Magyar Narancsban a Színház- és Filmművészeti Egyetemen (SZFE) kialakult helyzettel kapcsolatban ezt mondta: „Az szmsz valódi státusza a lényeges. Elvileg az alapítvány is meghatározhatja, de itt mégiscsak az egyetemi polgárok jogairól és kötelezettségeiről van szó. Ez a szervezet alkotmánya. Ha nem választott testületek alkotják meg, akkor annak a legitimitása erősen kétséges. Az SZFE-t azonban lerohanták, a szenátustól minden jogot megvontak.”

A fenti okfejtéssel kapcsolatban csak annyit szögezek le, amit még maga Fleck Zoltán, Gyurcsány egyik hódolója sem mer leírni, hogy ami a Színház- és Filmművészeti Egyetemen történik, az nem törvénytelen. Ha pedig nem törvénytelen, akkor törvényes. Törvényes az egyetemet fenntartó alapítvány, törvényes az azt működtető kuratórium, és törvényes az általuk meghatározott szervezeti és működési szabályzat is. Hiába mondja Fleck, hogy ha nem választott testületek alkotják meg az szmsz-t, akkor annak legitimitása erősen kétséges. Ha nem lenne törvényesen megalkotva az egyetem „alkotmánya”, akkor Fleck és társai már teli torokból üvöltenék, hogy ez skandalum, és bírósági beadványaikkal már elindították volna az igazságszolgáltatás folyamatát. Ez pedig – ismerve a bíróságok által hozott gyakori, a baloldali érdekek mentén elfogult döntéseket – ezúttal is valószínűsíthetően a lázadók számára lenne kedvező.

Csakhogy az SZFE helyzete annyira egyértelmű, annyira nyilvánvalóan törvényes, hogy Fleck Zoltánnak eszébe sem jut bírósághoz fordulni az ügyben, tudván tudva, hogy még az esetlegesen elfogult bíróság is képtelen lenne számára kedvező ítéletet kreálni. Ezért aztán annyit ír csak a nyilvánvalóan törvényes szmsz-ről, hogy „legitimitása erősen kétséges”.

Aztán, hogy nyomatékot adjon jogszerűtlen érvelésének, ismét csak egy hangzatos, de a jog nyelvén teljességgel értelmezhetetlen kifejezést használ. Kijelenti, hogy „az SZFE-t lerohanták”. Vajon kik? Itt a hallgatókon kívül senki nem nyúlt erőszakos eszközhöz, és még kevésbé ragadtatta magát lerohanásra. Ám az nagyon jól hangzik, ha lerohanásnak hívjuk, hogy az állam mint fenntartó – törvény alapján – átadta a jogot az alapítványnak. Innentől kezdve ennek a szervezetnek van jogosultsága intézkedni az egyetem mindenféle ügyében. Így a szenátus esetében is, mert az új helyzetben az alapítvány kuratóriumának van joga mindennemű döntést meghozni.

Lehet ezt lerohanásnak minősíteni, de ez a nevetségességen kívül, mint mondtam, legfeljebb hangulatkeltésre jó. Azon jóhiszemű naivak megtévesztésére, akik laikusként nem látják tisztán a törvényes folyamatokat, s ilyen és ehhez hasonló kifejezések hallatán könnyen fordulnak indulattal, szélsőségesebb esetben öklöt rázva a kormány felé. A szélsőséges indulatra gerjesztő és félrevezető fogalmazás maradt az egyetlen eszközük ugyanis, amivel a médiumokban felhívhatják a figyelmet a kormánnyal való notórius szembenállásra.

Tudható, hogy a Színház- és Filmművészeti Egyetem sokadmagával alakult át a közelmúltban alapítványi fenntartású oktatási intézménnyé, amelyek mindenhol normálisan és törvényesen működnek. Csak az SZFE-nél van ez a cirkusz.

Azt mondja Fleck a narancsos nyilatkozatában: „Ezzel átléptek egy határt. Ha az európai egyetemi eszméből indulunk ki, akkor nem mondhatunk mást: az egyetem szabad hely, menedékhely, s ennek elengedhetetlen része az önkormányzás. Ahol ez nincs, az lehet politechnikum, lehet gimnázium, lehet állami tanfolyam, sok minden más. Egyetem azonban nem.”

Ezt akár gúnyolódásnak is föl lehet fogni. Hiszen egy egyetem attól egyetem, hogy a tanári karán kívül van épülete, költségvetése, törvényes alapító okirata, s a zavartalan működés feltételeit a fenntartó minden körülmények között biztosítja. Ez a hallgatóknak és a professzoroknak egy fillérjébe sem kerül. Sőt, az egyetemhez fűződő alkalmazotti jogviszonyuk alapján kapják a fizetésüket, illetve sajátíthatják el azt a szakmai tudást, amiért felvételiztek az egyetemre. Fordítva ez nem működik, nem működhet. Nem a gyerekek tanítják a professzorokat komédiázni, hanem fordítva. Az egyetemi szabadság ilyen kifordított értelmezése tehát fából vaskarika. Minden normális ember halálra röhögi magát rajta. Lehet az egyetemet teátrálisan menedékhelyként emlegetni, de ettől még a rend az rend, a nyúl nem viheti a puskát.

Milyen érdekes, hogy az SZFE szellemét ma is belengő pártállami világban egyik jogásznak sem jutott eszébe, hogy szabad helyként, menedékhelyként emlegesse az intézményt. Meg is nézhették volna magukat másnap az utcán, a talpukra kötött útilapuval. Persze nekik a diktatúra egyeteme volt a „szabad hely”, ahova jól bekvártélyozták magukat, s csak az léphetett be oda, akit ők beengedtek.

A világ azóta szerencsére nagyot változott. Ma már nem szavazásokat tartunk a népi demokrácia legnagyobb dicsőségére, hanem választásokat, hogy tisztán meg lehessen látni, hogy a többség mit akar.

Ez a baja a régi világ ősbölényeinek, akik egyszerűen nem hajlandók tudomásul venni a demokratikus és törvényes akaratot, helyette szembemennek vele, cirkuszolnak, fölhasználva a titkos külföldi háttérhatalom támogatását, amely egyáltalán nem a magyar színházi, kulturális életet akarja új alapokra helyezni Magyarországon, sőt! Nagyon jó az neki így, ahogy van, eddig is az ő malmukra hajtotta a vizet. 2010 óta rendre azon igyekeznek, hogy különféle eszközökkel megdöntsék Orbán Viktor hatalmát. Most éppen az SZFE az aktuális eszköz.

„Ha férfi vagy, légy férfi, / ne hitvány, gyönge báb” – mondja a költő. Ki-ki eldöntheti, hogy az egyetem dacos tanárai s a balhét rendező 10-20 hallgató melyik kategóriába tartozik.

A gyurcsányista Fleck Zoltán egy korábbi nyilatkozatában ezt mondta: „Nagy valószínűséggel egy ’22-es ellenzéki győzelem után időlegesen le kell mondanunk a jogállam tiszta érvényesüléséről.”

2022 még odébb van, de mintha Fleck és sztrájkoló elvtársai már most lemondtak volna a jogállam tiszta érvényesülésének igényéről.

El kell szomorítani az elvtársakat: a magyarok továbbra is nagyon ragaszkodnak a jogállamhoz, bármennyire akarják annak tiszta működését kétségbe vonni ellenzéki és nyugati körök.

Ugyanis a jövő Magyarországa is csak a törvényes rendre épülhet, nem pedig a bábok anarchiájára.

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

Orbán Viktort jóval többen kedvelik, mint a baloldal „új messiását”

Hatalmasat bukna a balliberális tömb, ha ma tartanák a választásokat.

A hetedik frakció

A hetedik frakció

Márki-Zay Péter vasárnap este cirádás körmondatainak fonása közben kijelentette, hogy a Mindenki Magyarországa Mozgalmából nem lesz párt. Egy nap elteltével az ATV stúdiójában pedig már arról beszélt, hogy saját frakciót szeretne. Következetes.

G. Fodor–Gerő-vita: „Az ellenzéki oldalon tele van zombival ez az egész birodalom”

G. Fodor Gábor politikai filozófus és Gerő András történészprofesszor a XXI. Század Intézet új, Kaktusz című műsorában az ellenzéki előválasztásról, a politikai propagandáról és a szavak komolyságáról beszélgetett.

Han Solo szerepében Karácsony Gergely

Han Solo szerepében Karácsony Gergely

Ha a főpolgármester Han Solo, akkor Budapest a Tatuin.

Ha 2006-ban nem történnek meg azok az események, most nem lenne miről forgatni

Ha 2006-ban nem történnek meg azok az események, most nem lenne miről forgatni

Október 21-én mutatják be a 2006-os események alapján készült Elk*rtuk című politikai krimit. Ennek kapcsán Kálomista Gábor, producerrel, a Thália Színház igazgatójával beszélgettünk a magyar mozikról, Gyurcsány Ferencről és arról, hogy lehet-e Magyarországon ideológia nélkül filmet készíteni.

Európa-liga – Nyeretlen zöld-fehérek találkoznak Glasgow-ban

Még jó, hogy délután fél ötkor játszik Glasgow-ban a Ferencváros, így a szurkolók könnyűszerrel átkapcsolhatnak az Európa-liga-mérkőzésről a Bajnokok Ligája valamelyik különleges élményeket ígérő összecsapására. A Fradi tavaly a BL-selejtező második fordulójában találkozott a skót bajnokkal, és 2-1-re nyert az esélyesebbnek tartott hazaiak ellen. Igaz, akkor a járvány miatt egy – zárt kapus – mérkőzésen dőlt el a továbbjutás.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
A 888.hu a kényelmesebb böngészés érdekében cookie-kat használ. Részletes leírás ELFOGADOM
Vissza az oldal tetejére