Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

A varsói térdeplés 50. évfordulójára

Jog és Szabadság

2020.12.07. 17:55

Willy Brandt kétségtelenül fontos gesztusa és a német bűntudat újraéledése.

A német–lengyel kapcsolatok sokáig finoman szólva nem voltak túl jónak mondhatók a második világégés után. Lengyelország a keleti blokk része volt, a Német Szövetségi Köztársaság a Nyugathoz tartozott. Willy Brandt német kancellár 1970-es látogatása azonban bekerült a történelemkönyvekbe.

1970. december 7-e hideg, szürke nap volt Varsóban. Ez volt a német kormányfő első látogatása Lengyelországban a második világháború óta, történelmi pillanat, amelyen a nemzetközi sajtó számos képviselője is jelen volt.

Aztán hirtelen eltűnt a kancellár. Elesett, gondolták néhányan, másokban egy esetleges merénylet képe körvonalazódott. A fotósok tülekedtek, majd látták, ahogy Willy Brandt letérdel az emlékmű előtti nedves padlóra. Ez egy olyan gesztus volt, amellyel megbocsátást kért hazája nevében a németek által a második világháborúban elkövetett bűncselekmények miatt. A varsói térdeplő fotó körbejárta a világot, és a két állam közötti megbékélés szimbólumává vált. A gesztus spontán, nem tervezett és ezért annál intenzívebb hatást kiváltó volt.

„Pontosan ez volt az a gesztus, amelyre szükség volt az újrakezdéshez” – mondja Peter Brandt történész az apja, Willy Brandt 50 évvel ezelőtti lepéséről a lengyel fővárosban, Varsóban.

A lengyel nép elleni hadjárat, a lengyel zsidók kiirtása, Auschwitz, a felkelés kegyetlen elnyomása a varsói gettóban szokatlan teher volt – mondta Brandt, – amelyet magával hozott Varsóba. A német–lengyel kapcsolat akkoriban igen nehéz volt. Nehezen lehetett elfelejteni egyrészt a hitlerista Németország bűncselekményeit, másrészt a németek kiutasítását Lengyelországból.

1939-ben Németország és Oroszország titkos megállapodást, egy Hitler–Sztálin-paktumot írt alá, melyben megállapodtak Lengyelország felosztásáról. Alattomos manővernek bizonyult, mert Németország korábban szerződés alapján biztosította a lengyeleket, hogy nem támadják meg őket. Ennek ellenére 1939. szeptember 1-jén német katonák vonultak be az országba, és az elkövetkező években megszállták a városokat, és szinte az egész zsidó lakosságot kiirtották.

Lengyelország déli részén, Oswiecim városa közelében felállították az auschwitzi koncentrációs tábort, ahol 1945-re több mint egymillió embert öltek meg, és ez csak egy volt a sok koncentrációs tábor közül Lengyelországban.

A Hitler-rendszer bukása és a potsdami szerződések után a lengyel nyugati határt eltolták, és sok német számára ez azt jelentette, hogy hirtelen lengyel területre kerültek. Azonban Lengyelország már nem akarta a németeket, száműzték őket, sokan közülük az éhségtől és a kimerültségtől haltak meg a nyugati úton.

A letérdelés spontán szimbolikus gesztus volt. Brandt lengyelországi útjának igazi oka a szerződés aláírása volt. Ebben az időben a szociálliberális kormány új irányt követett: a közeledés útját. Nyugat-Németország kapcsolatot keresett a keleti blokk államaival. Willy Brandt korábban Oroszországban járt, és tárgyalásokat folytatott a moszkvai szerződésről. Ebben mindkét állam elkötelezte magát a konfliktusok békés eszközökkel történő megoldása mellett.

A Lengyelországgal való megbékélés a „jószomszédi politika” fontos része volt. A Varsói Szerződéssel a német kormány hivatalosan elismerte az Oder–Neisse-határt, ami a lengyelek számára már régóta esedékes lépés volt. 25 évvel a háború befejezése után nyugati határukat végre biztosították. Ezzel szemben a Brandt-kormány politikája ellentmondásos volt saját országában. Ellenfelei „lemondó politikusoknak” nevezték. Pomeránia, Breslau, Stettin, Danzig, Szilézia, Posen és Kelet-Poroszország régióit a háború vége után már elveszítették, de Németország ezt most hivatalosan elfogadta. Véget ért a lakóhelyüket elhagyók álma, hogy egy nap visszakapják hazájukat. Az egykori német területek most lengyelek voltak, és azoknak is kellett maradniuk.

Kétségtelen, hogy mindez tartósan megváltoztatta a (nyugat)német társadalom önképét és külföldi imázsát. Egy évtizedbe is beletelt, mire a térdelő kancellár akkori, mindenütt jelen lévő fotója a béke és a megbékélés ikonjává vált Nyugat-Németországban.

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

Már hat ország fogadja el a magyar védettségi igazolványt

Már hat ország fogadja el a magyar védettségi igazolványt: Szlovénia, Horvátország, Szerbia, Montenegró, Törökország és Bahrein – közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára szerdán a Facebook-oldalára feltöltött videóban.

A bankárlapban Karácsony Gergely már átvágta a kerítést

A bankárlapban Karácsony Gergely már átvágta a kerítést

Karácsony Gergely főpolgármester minipártja simán beengedte volna a migránsokat.

Kásler Miklós videóban köszönte meg az ápolók munkáját

Az emberi erőforrások minisztere megköszönte a magyar egészségügyben dolgozó több mint 80 ezer ápoló munkáját az ápolók nemzetközi napján.

Néhány napon belül elérhető lesz az elektronikus védettségi igazolvány

Néhány napon belül elérhető lesz az elektronikus védettségi igazolvány

Elkészült a védettségi igazolvány applikációja, amelyet napokon belül le lehet tölteni, és a nyári utazások során is nagy segítséget nyújthat.

4 millió 392 ezer a beoltottak, 905 az új fertőzöttek száma

Folyamatosan zajlik az oltás, a beoltottak száma 4 391 794, közülük 2 599 041-en már a második adag vakcinát is megkapták. Az új fertőzöttek száma 905, ezzel a járvány kezdete óta 793 784 fertőzöttet regisztráltak.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
A 888.hu a kényelmesebb böngészés érdekében cookie-kat használ. Részletes leírás ELFOGADOM
Vissza az oldal tetejére