Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

A szankciópolitika kudarcára Kuba hatvan éve emlékeztet minket

Biró András, a XXI. Század Intézet kutatója

2022.07.29. 14:00

Az Egyesült Államok által vezetett világrend az elmúlt közel hatvan évben gyakran ringatta magát abba a tévképzetbe, hogy a szankciópolitika eszközével katonai beavatkozás nélkül képes rezsimváltást előidézni. Azonban többek között Kubában, Venezuelában, Iránban, Észak-Koreában csak az eleve nélkülöző lakosságot taszították még nagyobb nyomorba a szankciók, a demokratikus váltást sehol nem koronázta siker. Nemcsak, hogy az elnyomó rezsimek viselkedését sem sikerült megváltoztatni, de a szankciók sok esetben még tovább radikalizálták őket, ezáltal ráerősítve az ezen országokban eleve jelen lévő nyugatellenes szólamokra.

 

Kontraproduktív szankciók

A szankciópolitika történelmi sikertelenségének legeklatánsabb példája az Egyesült Államok immáron hatvan éve (!) tartó embargója Kuba ellen, hiszen sem a latin-amerikai ország izolációja, sem a Castro-rezsim megbuktatása nem járt sikerrel. Az Egyesült Államok 1962-ben John F. Kennedy alatt vezette be azt a kiterjedt szankciós-csomagot, amely a különböző elnökök alatt mikor szigorúbbá, mikor megengedőbbé vált. Reagan elnök adta hozzá először Kubát a Terrorizmust Támogató Államok (SSOT) listájához, majd George H. W. Bush írta alá Kubai Demokrácia Törvényt, ami azt is megtiltotta a latin-amerikai ország számára, hogy harmadik országban tevékenykedő amerikai vállalatok termékeit megvásárolja. Ennek következménye, hogy a legtöbb amerikai cégnek tilos Kubával üzletelni, aminek immáron hatvan éve célja, hogy gazdaságilag elszigetelje az országot és a kubai népet fellázítsa a regnáló kommunista állampárt ellen.

A rezsim azonban túlélte szovjet finanszírozójának bukását, Fidel Castro halálát, valamint utódja (és testvére) Raul Castro hatalomátadását Miguel Díaz-Canelnek, aki egyébként már a kubai forradalom után született.

(Photo by ANTOIGNE LORGNIER / ONLY WORLD / Only France via AFP)

Az amerikai embargó ellenére a kommunista kormány nem bukott, amit jól mutat, hogy noha maga Díaz-Canel nem a Castro család tagja, azonban kormányában a családnak több tagja is fontos pozíciót tölt be.

Azt is láthatjuk, hogy az embargó gyakorlatilag kontraproduktív hatással van az ország lakosságának lélekállapotára, ami így ütőkártyaként szolgál a kubai szocializmus működésképtelenségének megmagyarázására, miután elmossa a határvonalat a belpolitikai kudarcok következményei és az embargó okozta nyomor között. Miután az amerikai kormány lényegében megtiltotta állampolgárainak, hogy Kubába utazzanak, a turizmusra berendezkedett vállalkozó és munkavállaló kubaiak kénytelen voltak visszatérni az állami foglalkoztatásba, ami lényegében a kommunista rezsim ellenőrzését erősítette felettük.

Lehet-e az emberélet „járulékos veszteség”?

Az sem másodlagos szempont, hogy az Egyesült Államok Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságának (USITC) számításai szerint az amerikai vállalatok évente 1 milliárd dollárnyi bevételtől esnek el az embargó következtében. Azonban az Egyesült Államok megengedheti magának a teljes embargóval együtt járó veszteségeket, mit sem törődve azzal, hogy kubai családok halnak ebbe bele. Statisztikailag kimutatható, hogy az amerikai embargó veszélyezteti a kubaiak egészségügyi állapotát, a nők és gyermekek jólétét, valamint a rákos és AIDS-es kezelésének hatékonyságát is. Sőt, a koronavírus-járvány közepette az Egyesült Államok megakadályozta, hogy egy lélegeztetőgépeket árusító svájci cég Kubának adjon el ilyen készülékeket. Emiatt kezdetben a kubai egészségügyi rendszer nem tudta hatásos módon kezelni a járvány terjedését, aminek következtében rengetegen meghaltak.

Az amerikai korlátozások azonban nem várt hatást gyakoroltak a kubai egészségügyi rendszerre, és az ország képes volt a saját COVID-19 vakcináját kifejleszteni, és 90 százalékos átoltottságot elérni.

(Photo by YAMIL LAGE / AFP)

Mindeközben az abszolút számokat figyelembe véve a kínai kormány több embert börtönzött be és végzett ki, mint a kubai kormány, ráadásul nagyobb nemzetbiztonsági kockázatot is jelent az Egyesült Államokra nézve, mint a – szovjet proxyállam státuszát több mint harminc éve elveszítő, és ezáltal – még csak regionális veszélyt sem jelentő Kuba. Az amerikai vezetés Kína esetében azonban felismerte, hogy az emberi jogok, a politikai reformok és általánosságban az amerikai soft power eszköztárát akkor tudja leghatékonyabban képviselni, ha – a szankciók kivetése helyett – minél szorosabb gazdasági együttműködést alakít ki az ázsiai nagyhatalommal.

Az is beszédes egyébként, hogy még a „gonosz tengelyének” titulált országokba, például Iránba és Észak-Koreába is szabadabban utazhatnak az amerikai állampolgárok, mint Kubába.
  • Egyébként nem csak Kuba esetében mutatkozott meg, hogy Washington „járulékos veszteségnek” tekinti az embargó következtében életét veszítő ártatlan embereket. Ennek talán legillusztrisabb példája az Egyesült Államok 1993–1997 közötti ENSZ-nagykövetének Madeleine Albrightnak elszólása Leslie Stahl „60 perc” című műsorában, akit a műsorvezető az 1991-es öbölháború kapcsán arról kérdezett, hogy „megérte-e, hogy félmillió iraki gyermek halálát okozták a szankciók?” Albright erre úgy válaszolt, hogy „mi úgy gondoljuk, hogy az ár megérte”.

 

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

Puccskísérlet Németországban, akcióban a GSG-9

Puccskísérlet Németországban, akcióban a GSG-9

A „Birodalmi-polgárok” fegyveres csoport államcsínyét akadályozta meg a német Szövetségi Nyomozóhivatal és a rendőrség speciális alakulatai. Az akció veszélyessége miatt még a GSG-9 kommandósait is bevonták a hajnali razziába. Németország-szerte eddig összesen 52 személyt vettek őrizetbe a puccskísérlet gyanújával és számos lőfegyvert foglaltak le.

Árstop nélkül is a legalacsonyabbak között van a magyar benzinár Európában

Árstop nélkül is a legalacsonyabbak között van a magyar benzinár Európában

A brüsszeli elhibázott szankciók miatt megszüntetett benzinárstop feloldása után megnéztük, hogyan állnak az uniós rangsorban a hazai üzemanyagárak. Árstop nélkül is kedvezőek.

Már a háború kitörése előtt is nagyon pörgött a fegyverbiznisz

Már a háború kitörése előtt is nagyon pörgött a fegyverbiznisz

A globális fegyvereladások 2021-ben közel két százalékkal nőttek az ukrajnai háború előtt.

Orbán Viktor: A szankciós benzinárakból elvonjuk az extraprofitot

Az elmúlt napokban a brüsszeli kőolajszankciók hatályba léptek, bekövetkezett az, amitől tartottunk. Mostantól szankciós benzinárak vannak érvényben egész Európában. Magyarországon az ebből keletkező extraprofitot elvonjuk és a rezsivédelmi alapba irányítjuk – írta Orbán Viktor kormányfő a közösségi oldalán.

Együttműködési programot indított az energiaellátás biztosítására a brit és az amerikai kormány

Átfogó együttműködési programot indított az energiaellátás biztosítására a brit és az amerikai kormány. A kezdeményezést, amelynek keretében az Egyesült Államok már jövőre jelentősen megemelt mennyiségű cseppfolyósított földgázt (LNG) szállít Nagy-Britanniának, Rishi Sunak brit miniszterelnök és Joe Biden amerikai elnök jelentette be szerdai közös nyilatkozatában.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére