Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

A szankciópolitika kudarcára Kuba hatvan éve emlékeztet minket

Biró András, a XXI. Század Intézet kutatója

2022.07.29. 14:00

Az Egyesült Államok által vezetett világrend az elmúlt közel hatvan évben gyakran ringatta magát abba a tévképzetbe, hogy a szankciópolitika eszközével katonai beavatkozás nélkül képes rezsimváltást előidézni. Azonban többek között Kubában, Venezuelában, Iránban, Észak-Koreában csak az eleve nélkülöző lakosságot taszították még nagyobb nyomorba a szankciók, a demokratikus váltást sehol nem koronázta siker. Nemcsak, hogy az elnyomó rezsimek viselkedését sem sikerült megváltoztatni, de a szankciók sok esetben még tovább radikalizálták őket, ezáltal ráerősítve az ezen országokban eleve jelen lévő nyugatellenes szólamokra.

 

Kontraproduktív szankciók

A szankciópolitika történelmi sikertelenségének legeklatánsabb példája az Egyesült Államok immáron hatvan éve (!) tartó embargója Kuba ellen, hiszen sem a latin-amerikai ország izolációja, sem a Castro-rezsim megbuktatása nem járt sikerrel. Az Egyesült Államok 1962-ben John F. Kennedy alatt vezette be azt a kiterjedt szankciós-csomagot, amely a különböző elnökök alatt mikor szigorúbbá, mikor megengedőbbé vált. Reagan elnök adta hozzá először Kubát a Terrorizmust Támogató Államok (SSOT) listájához, majd George H. W. Bush írta alá Kubai Demokrácia Törvényt, ami azt is megtiltotta a latin-amerikai ország számára, hogy harmadik országban tevékenykedő amerikai vállalatok termékeit megvásárolja. Ennek következménye, hogy a legtöbb amerikai cégnek tilos Kubával üzletelni, aminek immáron hatvan éve célja, hogy gazdaságilag elszigetelje az országot és a kubai népet fellázítsa a regnáló kommunista állampárt ellen.

A rezsim azonban túlélte szovjet finanszírozójának bukását, Fidel Castro halálát, valamint utódja (és testvére) Raul Castro hatalomátadását Miguel Díaz-Canelnek, aki egyébként már a kubai forradalom után született.

(Photo by ANTOIGNE LORGNIER / ONLY WORLD / Only France via AFP)

Az amerikai embargó ellenére a kommunista kormány nem bukott, amit jól mutat, hogy noha maga Díaz-Canel nem a Castro család tagja, azonban kormányában a családnak több tagja is fontos pozíciót tölt be.

Azt is láthatjuk, hogy az embargó gyakorlatilag kontraproduktív hatással van az ország lakosságának lélekállapotára, ami így ütőkártyaként szolgál a kubai szocializmus működésképtelenségének megmagyarázására, miután elmossa a határvonalat a belpolitikai kudarcok következményei és az embargó okozta nyomor között. Miután az amerikai kormány lényegében megtiltotta állampolgárainak, hogy Kubába utazzanak, a turizmusra berendezkedett vállalkozó és munkavállaló kubaiak kénytelen voltak visszatérni az állami foglalkoztatásba, ami lényegében a kommunista rezsim ellenőrzését erősítette felettük.

Lehet-e az emberélet „járulékos veszteség”?

Az sem másodlagos szempont, hogy az Egyesült Államok Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságának (USITC) számításai szerint az amerikai vállalatok évente 1 milliárd dollárnyi bevételtől esnek el az embargó következtében. Azonban az Egyesült Államok megengedheti magának a teljes embargóval együtt járó veszteségeket, mit sem törődve azzal, hogy kubai családok halnak ebbe bele. Statisztikailag kimutatható, hogy az amerikai embargó veszélyezteti a kubaiak egészségügyi állapotát, a nők és gyermekek jólétét, valamint a rákos és AIDS-es kezelésének hatékonyságát is. Sőt, a koronavírus-járvány közepette az Egyesült Államok megakadályozta, hogy egy lélegeztetőgépeket árusító svájci cég Kubának adjon el ilyen készülékeket. Emiatt kezdetben a kubai egészségügyi rendszer nem tudta hatásos módon kezelni a járvány terjedését, aminek következtében rengetegen meghaltak.

Az amerikai korlátozások azonban nem várt hatást gyakoroltak a kubai egészségügyi rendszerre, és az ország képes volt a saját COVID-19 vakcináját kifejleszteni, és 90 százalékos átoltottságot elérni.

(Photo by YAMIL LAGE / AFP)

Mindeközben az abszolút számokat figyelembe véve a kínai kormány több embert börtönzött be és végzett ki, mint a kubai kormány, ráadásul nagyobb nemzetbiztonsági kockázatot is jelent az Egyesült Államokra nézve, mint a – szovjet proxyállam státuszát több mint harminc éve elveszítő, és ezáltal – még csak regionális veszélyt sem jelentő Kuba. Az amerikai vezetés Kína esetében azonban felismerte, hogy az emberi jogok, a politikai reformok és általánosságban az amerikai soft power eszköztárát akkor tudja leghatékonyabban képviselni, ha – a szankciók kivetése helyett – minél szorosabb gazdasági együttműködést alakít ki az ázsiai nagyhatalommal.

Az is beszédes egyébként, hogy még a „gonosz tengelyének” titulált országokba, például Iránba és Észak-Koreába is szabadabban utazhatnak az amerikai állampolgárok, mint Kubába.
  • Egyébként nem csak Kuba esetében mutatkozott meg, hogy Washington „járulékos veszteségnek” tekinti az embargó következtében életét veszítő ártatlan embereket. Ennek talán legillusztrisabb példája az Egyesült Államok 1993–1997 közötti ENSZ-nagykövetének Madeleine Albrightnak elszólása Leslie Stahl „60 perc” című műsorában, akit a műsorvezető az 1991-es öbölháború kapcsán arról kérdezett, hogy „megérte-e, hogy félmillió iraki gyermek halálát okozták a szankciók?” Albright erre úgy válaszolt, hogy „mi úgy gondoljuk, hogy az ár megérte”.

 

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

Szabályozott marad a fakitermelés, balhézik a Jobbik és Jakab

Szabályozott marad a fakitermelés, balhézik a Jobbik és Jakab

És még Macronon is jó sokan felháborodtak...

Milák Kristóf aranyérmes 100 méter pillangón

Milák Kristóf aranyérmes 100 méter pillangón

Milák Kristóf címét megvédve aranyérmet nyert 100 méter pillangón vasárnap a római úszó Európa-bajnokságon.

Jakab Péterék szerint újabb Jobbik alapszervezetek oszlatták fel magukat

Jakab Péterék szerint újabb Jobbik alapszervezetek oszlatták fel magukat

Vasárnapi felvonás a balra tolódott ex-jobboldaliak szappanoperájához.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére