Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

A nemzeti konzultáció meghekkelése halott ügy

Jog és szabadság

2020.06.24. 17:15

A radikális baloldal most még arra sem veszi a fáradságot, hogy saját kérdőívet gyártson, inkább einstandol.

A Jobbik valódi nemzeti konzultáció címén másfél évvel a 2018-as országgyűlési választások előtt akciót indított. Erre a célra egy néhol erősen rasszista színezetű kérdőívet használt fel. Bár a személyes adatok megadása egy kérdőívben nem kötelező, adatvédelmi szempontból mégis aggályos, mi lesz azoknak az adataival, akik mégis megadják őket.

A jogi háttér szempontjából kiemelendő, hogy harmadik személynek a személyes adatok nem adhatók ki az adat tulajdonosának kifejezett hozzájárulása nélkül. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (adatvédelmi törvény) rendelkezik a személyes adatok védelméről, amely törvény hatálya a természetes személyek személyes adataira terjed ki. Az adatvédelmi törvény az adatok jogszerűen kezelhetőségével, átadhatóságával kapcsolatban egyik lehetséges jogalapként felsorolja az érintett előzetes hozzájárulását is. Az adatkezeléshez az előzetes hozzájárulást az érintett maga adja meg. Mi a garancia arra, hogy a konzultáció során megadott adatok esetén nem történik-e majd jogszerűtlen adattovábbítás (vagyis az adat meghatározott harmadik személy számára történő jogszerűtlen hozzáférhetővé tétele).

A konzultációt akkoriban ráadásul – hasonlóan Hadházy Ákosék mostani akciójához – nem a Jobbik, hanem egy civil szervezet, a Híd a Nemzetért Egyesület bonyolította. A kérdőív elején Vona Gábor egykori Jobbik-elnök, országgyűlési képviselő szólította meg a választókat. Az egyesületnek a Janiczak Dávid vezette Ózdon volt a székhelye, és a szervezet kezelte az állampolgárok által megadott személyes adatokat. Ezt – mint azt a kérdőívben rögzítik is – további kapcsolattartás, véleménykérés, választási és egyéb tájékoztatás, adománygyűjtés céljából, az információs önrendelkezési törvény alapján teszik.

A Jobbik által indított konzultációról az utolsó hír egyébként 2017. november 11-én jelent meg, a párt azóta teljes némaságba borult az akcióval kapcsolatban.

Valószínűleg hasonló sorsra jut a radikális balosok mostani akciója, ami a Jobbik-féle koppintáshoz képest még arra sem veszi a fáradságot, hogy saját kérdőívvel rukkoljon elő. Érdemes azonban figyelembe venni, hogy az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szól a személyes adatok védelméről, és e norma szerint személyes adat akkor kezelhető, ha ahhoz az érintett hozzájárul, vagy törvény, illetve annak felhatalmazása alapján önkormányzati rendelet elrendeli.

Emellett a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság az aláírásgyűjtőt mint adatkezelőt nyilvántartásba veszi. Ez azért is fontos, mivel a hatályos büntető törvénykönyv szerint amennyiben egy civil szervezet visszaél az általa gyűjtött személyes adatokkal, elküldi azokat egy harmadik félnek, például egy pártnak, vétséget követ el. Ha egy hivatalos személy szolgáltatja ki az adatokat – a parlamenti képviselő ennek minősül –, már büntettet valósít meg, és három év szabadságvesztéssel is sújtandó.

A fentiek fényében Hadházyéknak az alábbiakkal kapcsolatban kellene soron kívül megfelelő válaszokat adni:

• Hadházy Ákos és társai magyarázattal tartoznak arra vonatkozóan, hogy mit terveznek a nemzeti konzultációs ívek begyűjtésével és a hozzájuk kerülő személyes adatokkal. Mit tesznek azért az érintett országgyűlési képviselők, hogy cselekményük megfeleljen az adatvédelmi törvénynek és ne lépjenek a jogsértés talajára? Tisztázzák, hogy valóban építenek-e adatbázist a választókról, vagy választói nyilvántartás előkészítését segítik-e!?
• Hadházyék valljanak színt, hogy milyen feladatokat lát el a Tisztességes és Igazságos Társadalomért Alapítvány (TITA)?
• Válaszolják meg, tisztában vannak-e azzal, hogy alapítvány nem hozható létre az alapító, vagy hozzátartozói érdekében? (Alapítványokat létrehozni bármilyen tartós célra lehetséges, azzal a megkötéssel, hogy az alapító és az alapító hozzátartozója csak igen szűk körben lehet kedvezményezett. A 2013. évi V. törvény azt a korlátozást nem tartja fenn, hogy alapítványt csak közérdekű célra lehet létrehozni.)
• Tisztázzák, hogy alapítvány gyűjt-e forrásokat és kezel-e pénzösszegeket, amikor egyébként alapítvány nem használható anyagi tevékenység folytatására? Tisztázzák továbbá azt is, hogy milyen politikai, vagy egyéb esetleg tisztességtelen érdek húzódik meg szándékuk mögött?
• Tájékoztassák a közvéleményt, hogy eleget tett-e az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvényben foglalt bejelentési kötelezettségének a házelnök felé az összeférhetetlenség alá nem eső alapítványáról? Ha a bejelentési kötelezettségének a hírekkel megegyezően valóban nem valósult meg, mivel magyarázható a mulasztás?

Várjuk a válaszokat.

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

Több mint százezer hektáron folytatódik a szúnyogok irtása

Több mint százezer hektáron folytatódik a szúnyogok irtása

Négyszázhatvan települést érint a szúnyoggyérítés – közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) helyettes szóvivője hétfőn az MTI-vel.

Statisztika bizonyítja, hogy a migrációs válság óta jobban cseszeget minket az EU

Statisztika bizonyítja, hogy a migrációs válság óta jobban cseszeget minket az EU

Az Európai Unió oldalát bújva hamar kiderül: a magyar kormány joggal állítja, hogy Brüsszel a migráció miatt vegzálja Magyarországot. 2015 óta nagyjából annyi kötelezettségszegési eljárást indítottak ellenünk, mint a Medgyessy-, Gyurcsány- és Bajnai-kormányok alatt összesen, ugyanakkor az eljárások felét nem tudták eredményesen lezárni.

Fél évszázadot ugrik előre az időben a Magyar Honvédség a Leopardokkal

Fél évszázadot ugrik előre az időben a Magyar Honvédség a Leopardokkal

A Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési program keretében megrendelt Leopard 2-es harckocsikkal új fejezet nyílik a Magyar Honvédség életében. A megváltozott gazdasági helyzetre és a biztonságpolitikai kihívásokra reagálva megkezdődött a páncélos fegyvernem újjáépítése, amihez új, fiatal katonákra is szükség van – írta a Magyar Nemzet hétfőn.

„A keleti partnerség az Európai Unió egyik legfontosabb politikája”

A keleti partnerség az Európai Unió egyik legfontosabb politikája – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Tbilisziben hétfőn.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
A 888.hu a kényelmesebb böngészés érdekében cookie-kat használ. Részletes leírás ELFOGADOM
Vissza az oldal tetejére