Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Kiábrándító látványt nyújt a kiszáradt lillafüredi vízesés

Tóth Dalma

2019.03.29. 16:08

A klímaváltozás Magyarországot sem kíméli. Sokat sütött a nap és kevés volt a csapadék, az aszály pedig a lillafüredi vízesést is érintette.

Lillafüreden a Palotaszálló építésekor készült a 20 méter magas zuhatag, melyen a Szinva patak vize zúdul le. Vagyis zúdulna le. A Szinva-forrás egy gyűjtőforrás (a Foglalt-forrás és a Csöves-forrás táplálja, amelyek időszakos földalatti karsztforrások), ezért a vízesés jelenleg nem kap vizet.

Ennek oka, hogy elmúlt hetekben nagyrészt az átlagostól magasabb léghőmérsékletek jellemezték Közép-Európa időjárását. Sok volt a napsütés, a lehullott csapadék mennyisége pedig jelentősen elmaradt az átlagostól – írja a Boon.hu.

"Az olvadékot nagy valószínűséggel a növényzet hasznosította, és ami mégis eljutott a vízgyűjtő barlangokba, üregekbe, az nem elegendő arra, hogy felszínre jusson. Noha a 100 méterrel lentebb található Bársonyos-forrás működik, és néhány méter után az út alatt becsatlakozik a Szinva-forrás medrébe, ezt a lentebbi vízvédmű hasznosítja. Egy nagyobb, kiadósabb, pár napos csapadék után van rá esély, hogy telítődik annyira a talaj, hogy meginduljon a Szinva-forrás és ezzel együtt a vízesés is" – írta egy tájékozott hozzászóló egy Facebook-posztnál.

A zuhatag 2017 telén azért került a figyelem középpontjába, mert látványos jégzuhataggá változott.

A klímaváltozás egyre látványosabb világszerte. A Meteorológiai Világszervezet most tette közzé a 2018-as évre vonatkozó klímajelentését, melyben arra figyelmeztetnek, hogy a globális felmelegedés fizikai és pénzügyi hatásai is egyre gyorsulnak. A szervezet szerint az elmúlt év már a 25. rekordot hozta el, ami nekünk nem jelent semmi jót.

A tavalyi év sorrendben már a negyedik legmelegebb év volt. A klímaváltozásnak pedig igen komoly következményei vannak. Hogy kézzelfoghatóbb legyen a dolog, a kutatók számszerűsítették, hogy 2018-ban ez mit jelentett. Többek között azt, hogy a világon 62 millió ember szenvedett a szélsőséges időjárási jelenségek miatt. Emlékeztek arra, hogy Ausztráliában akkora hőhullámok vonultak végig, hogy még a gyümölcsök is megfőttek a fákon? Eközben pedig az Egyesült Államok középső és keleti részén, legfőképp Chicagóban extrém hideg tombolt. Olyannyira, hogy néhány perces kinti tartózkodás már fagyási sérülésekhez vezethetett. De a hurrikánok sem kímélték az amerikaiakat, a Florence és a Michael nevű hurrikánok 14 milliárd dolláros – közel 4 ezer milliárd forintos – kárt okoztak az USA-ban. Eközben a világon 35 millió embert sújtott árvíz; a hőhullámok és az erdőtüzek miatt pedig több mint 1 600 ember halt meg az Egyesült Államokban, Japánban és Európában.

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére