Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Áder János a borászatról legújabb podcastjában

888.hu

2020.12.22. 16:00

A klímaváltozás szőlészetre és borászatra gyakorolt hatásáról, a fenntartható szőlőtermesztésről és borkészítésről beszélget Bodó Judit tokaj-hegyaljai és Dúzsi Tamás szekszárdi borásszal Kék bolygó című podcastjának legújabb epizódjában Áder János köztársasági elnök.

Áder János ősszel indította el Kék bolygó című podcast műsorát, amelyben környezetről, vízről, klímáról kérdezi szakértő vendégeit. A Kék bolygó ötödik beszélgetésének vendégei Bodó Judit, a tokaji Bott Pince borásza és Dúzsi Tamás, a szekszárdi Dúzsi Tamás Borászat vezetője volt, akiket a köztársasági elnök arról kérdezett, hogyan érinti a klímaváltozás a bortermelést.

Áder János bevezetőjében emlékeztetett arra, hogy

a bortermelés világszerte évi 360 milliárd dollárral járul hozzá a globális gazdasághoz, ez az éves magyar GDP duplája.
Európa a világ bortermelésének mintegy felét adja, Magyarország pedig a 15. legnagyobb bortermelő a világon.

A magyar bortermelés 1990 óta mélyreható változáson ment át, a magasabb minőség felé elmozdulva. Most azonban újabb kihívás vár a magyar borászokra, a klímaváltozás – emelte ki az államfő.

Bodó Judit felidézte, hogy férjével húsz éve költöztek a Felvidékről Tokaj-Hegyaljára és két évtized alatt is nagy változást tapasztaltak.

Egykor még kabátban is vacogva szüretelték az aszúszemeket, most pedig extrém meleg évjáratok követik egymást, 2018-ban például már augusztus közepén leszedték a sárgamuskotályt, pedig régen még Simon-Júda napjára, október 28-ra tették a tokaji szüret kezdetét.

Mint hozzátette, az éves csapadékmennyiség nem változott ugyan, de az eloszlása nagyon hektikus lett, ami a talajeróziót is gyorsítja. Az idei évjáratban például szinte egész októberben esett, így az aszúszemeknek nem volt esélyük kiszáradni.

Dúzsi Tamás az 1960-as években még azt tanulta, hogy évi 3-5 napnyi hőség van Magyarországon, ma már 30-50, pedig 30 fok fölött a szőlő csak senyved, nem fejlődik.

Áder János megjegyezte: két évvel ezelőtt már ötször kellett hőségriadót elrendelni, egy alkalommal szeptemberben is, ami korábban elképzelhetetlen volt.

Dúzsi Tamás elmondása szerint az éves csapadékmennyiség Szekszárd környékén is hasonló maradt, de az eloszlása már nem jó, sokkal hektikusabb, ráadásul bejöttek a szeptemberi esők, amitől már rohad a szőlő. 2000 körül indult az érezhető felmelegedés és mára Szekszárdon is jelentősen korábbra kerültek a szüreti időpontok – jegyezte meg.

Áder János idézi az epidózban az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzését, amely szerint 2050-re akár 4 fokkal is magasabb lehet a hőmérséklet, kevesebb lesz a fagyos napok száma, de több hőhullám érkezik majd.

Bodó Judit megjegyezte: a tokaji bortermelőknek az új telepítéseknél már tekintetbe kell venniük a keleti és nyugati fekvésű dűlőket is és figyelniük kell a telepítések szerkezetére, valamint a fajtaválasztásra is.

Ha valaki biztonsággal szeretne aszút készíteni Tokajban, talán érdemes elmozdulnia a zéta vagy a kövérszőlő felé – vetette fel, hozzátéve: bízik abban, hogy az átalakulóban lévő tokaji szőlészeti és borászati kutatóintézet elvégzi azokat az összborvidéki kutatásokat, amelyek minden termelőnek segítséget jelentenek majd.

Dúzsi Tamás elmondta: régen egyazon szőlőfajtán belül is inkább a korábban érő klónokat válogatták ki,

most azonban érdemes lehet áttérni a hosszabb tenyészidejűekre.

A szekszárdi borász szerint néhol megoldás lehet a fajtaváltás is, a bordeaux-i borvidéken például nemrég engedélyezték portugáliai szőlőfajták telepítését.

A filoxéravész óta ráadásul az európai szőlőnövények két részből állnak: a gyümölcsöt termő vesszőket észak-amerikai eredetű alanyokra oltják rá. Lehet, hogy az alanyfajták közül is érdemes lenne szárazságtűrőbbeket keresni, amelyek gyökere mélyebbre lehatol a talajban – javasolta Dúzsi Tamás, hozzáfűzve: a biológiai gazdálkodás is fejlődik, folyamatosan új, elbomló hatóanyagokat próbálnak ki.

Áder János összegzése szerint a borászok fel vannak készülve a klímaváltozásra, és ha megfelelő tudományos hátteret kapnak, eredményesen nézhetnek szembe az új kihívásokkal is.

A köztársasági elnök sorozatának legújabb része mellett a korábbi epizódok is elérhetők a https://soundcloud.com/ader-janos-podcastja linken.

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

Facebook: Zuckerberg-kísérlet az álhírek ellen

Facebook: Zuckerberg-kísérlet az álhírek ellen

Nem ajánl többé politikai szervezeteket felhasználóinak a Facebook – jelentette be szerdán Mark Zuckerberg, a közösségi oldal alapítója és vezetője.

Határozatlan időre meghosszabbította Trump fiókjának tiltását a YouTube

A volt elnök fiókját először január 13-án függesztette fel a Google tulajdonában lévő vállalat, majd a múlt héten először, szerdán pedig újra bejelentették a tiltás meghosszabbítását.

Hivatali visszaélés és szabálytalanságok övezik Hiesz Györgyöt

Hivatali visszaélés és szabálytalanságok övezik Hiesz Györgyöt

Hiesz György a közlekedési szabályokat sem tartja be.

Szijjártó: a szélsőséges elemeket ki kell iktatni a magyar-ukrán kapcsolatokból

A szélsőséges elemeket, megnyilvánulásokat ki kell iktatni a magyar-ukrán kétoldalú kapcsolatokból – hangsúlyozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Kijevben, azon az online sajtótájékoztatón, amelyet Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel folytatott tárgyalása után tartott vendéglátójával.

Szánthó Miklós: Tegnap még nácik voltak, mára már demokraták

Szánthó Miklós: Tegnap még nácik voltak, mára már demokraták

Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatójának a Magyar Nemzetben megjelent írása a Jobbik „fejlődéstörténetéről”.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
A 888.hu a kényelmesebb böngészés érdekében cookie-kat használ. Részletes leírás ELFOGADOM
Vissza az oldal tetejére