Ha csak azt a számot vesszük alapul, hogy a családi otthonteremtési kedvezményt (csok) 2015-ös bevezetése óta 50 ezer család igényelte, akkor nem sok kétség marad, hogy a kormányzat otthonteremtési politikája elérte célját. Hiszen azzal, hogy a családok akár 10 millió forintos vissza nem térítendő támogatáshoz juthatnak, megakadályozza, hogy egy család anyagilag tönkremenjen, amikor saját otthont akar építeni. Ráadásul a háromgyermekes családoknak további 10 millió forintos államilag támogatott hitelt is nyújt az új otthonteremtési támogatási rendszer, amely nemcsak az új építésű, de a használt lakások piacát is fellendítette. A piaci szereplők felmérései szerint ez azonnali hatással volt a hazai ingatlanpiacra. A csok indulásának évében 7200 új lakást építettek a beruházók országszerte, 2016-ban ez 30 százalékkal növekedett, idén pedig várhatóan további 40-50 százalékkal emelkedik az újlakás-értékesítések száma, ami a jelenlegi trend alapján 2017 végéig elérheti a 15 ezres értéket. A lakásépítések száma hazánkban a világgazdasági válságot követő években történelmi mélypontra került, 2004–2013 között több mint 80 százalékkal esett vissza, míg a kiadott lakásépítési engedélyek száma közel 90 százalékkal csökkent. Ami egyáltalán nem csoda, hiszen a balliberális kormányok gyakorlatilag megszüntettek minden ilyen támogatást, népszerűsítve ezzel a kockázatos devizahiteleket, amelyek miatt sok ezer család került kilátástalan helyzetbe. Az Orbán-kormány intézkedései ennek a mélyrepülésnek vetettek véget.

Ez a robbanásszerű bővülés persze a lakásárak emelkedését is magával hozta, de a szakemberek szerint az áremelkedés folyamatosan lassul. Ugyanakkor a csokot igénylők jelenleg a támogatás igénybevételével magasabb áron tudnak lakást vásárolni, de ha az árak tovább emelkednek, az érdeklődők újra visszafordulhatnak a használt lakások piaca felé.

Az új építésű lakások számának robbanásszerű emelkedését a beruházói oldalról is megerősítette a kormányzat, hiszen 2019 végéig 5 százalékban állapították meg a lakásépítés áfáját, ezzel komolyan ösztönözve a beruházókat. Ez az intézkedés önmérsékletre is inti a piaci szereplőket, hiszen az alacsonyabb áfa csak 2019 végéig garantált, vagyis sem a beruházók, sem a vásárlók nem esnek a túlzott piaci kínálat és az azzal járó esetleges további áremelkedés csapdájába.

Erre a szakemberek szerint azért is szükség van, mert az áfacsökkentés ellenére az árak nem estek, vagyis az építőipar szereplői olyan többletbevételekhez juthattak, amelyek a vállalkozások fejlődését is prognosztizálják. A hazai építőiparnak ugyanis a jelentősen könnyített engedélyezési eljárásoknak köszönhetően most már csak a magas építőanyagárakkal és a munkaerőhiánnyal kell megküzdenie, a bürokráciával nem.

Jövőre 210 milliárd jut a csokra

A családok eddig 136 milliárd forint összértékben igényelték a csokot, azt a támogatási formát, amelynek a jövője is biztosított, hiszen a kormány erre a célra a 2017-es költségvetésben is több mint 210 milliárd forintot különített el.

Tématámogatás. Készült Magyarország Kormánya támogatásával.