Hogy az Orbán-kormánynak fontos a családok boldogulása, az hamar kiderült, első intézkedéseik egyikeként visszaállították a baloldali kormány által elvett hároméves gyest. A kormány nem kényszerítette vissza a kismamákat a munkába, miközben a gyed-extrával megteremtették annak a lehetőségét, hogy ha valaki a gyermeknevelés anyagi terheit nem tudta kizárólag ezekre a támogatásokra építeni, akkor mégiscsak visszaállhasson akár gyermeke egyéves korától a munkába, úgy, hogy mégis részesül a gyed-extrában.

– A családalapítás részben anyagi, részben lelki kérdés – magyarázta lapunknak Király Nóra, a Fiatal Családosok Klubjának (FICSAK) alapítója, aki elmondta, hogy klubtársai és ismerősei körében egyre többen, akár ellenzéki alapállásúak is megerősítették: a kormányzati politika egy családbarát Magyarország alapjait tette le. – A pszichés hozzáállás azonban természetesen a gazdaságpolitikai intézkedések nyomán változik leginkább. Az pedig beszédes adat, hogy míg 2010-ben a termékenységi ráta 1,25 százalék volt hazánkban, addig ez az arány most 1,49 százalék – hangsúlyozta Király Nóra.

A testvér-gyed (vagyis újabb gyermek születése esetén a gyermekgondozási ellátások további folyósítása) és a diplomás-gyed bevezetése szintén anyagilag ösztönözte a családalapítási kedvet. A legfontosabb kormányzati intézkedésnek azonban a családi adókedvezmény rendszerének bevezetése bizonyult, ennek következményeként 2011–2018 között 1900 milliárd forint marad a családoknál. Egymillió család helyzete javult a kedvezményrendszer nyomán, 130 ezer szülőnek pedig semmilyen adót nem kellett fizetnie.

A kétgyermekes családok adókedvezménye 2019-ig négy lépcsőben emelkedik havi 40 ezer forintra, ez több mint 350 ezer kétgyermekes családot érint, ahol évente közel 240 ezer forintnyi többletmegtakarítás jelentkezik, amelyet gyermekeikre fordíthatnak.

– A kormányzati intézkedések arra utalnak, hogy az Európa-szerte mutatkozó népességfogyás demográfiai problémáját nem bevándorlók letelepítésével, hanem „saját erőből”, a magyar családokra építve igyekeznek megoldani. És a családok érzik is ezt – hangsúlyozta Király Nóra.

A magyar népesség jelenleg is tartó fogyatkozása 2,1 százalékos termékenységi rátánál fordulna vissza. Ehhez a FICSAK alapítója szerint is további több évtizedes, a jelenlegi jó irányt tartó családpolitikára van szükség. Király Nóra ugyanakkor kiemelte, hogy míg 2010-ben ez az arány az Európai Unióban Magyarországon volt a legalacsonyabb, addig a mostani 1,49 százalékos rátára 1996 óta nem volt példa, ezzel a lendülettel megelőztük Lengyelországot, Szlovákiát és Horvátországot is.

– Akkor van jövő, ha van gyermek. Egy egészséges társadalomnak családokra kell alapoznia, nem idegen kultúrákból érkezők asszimilálására – emelte ki Király Nóra.

Már a tervezést is díjazzák

Az első házasok kedvezményének rendszerével a kormányzat már azokat a fiatalokat is támogatja, akik még csak fontolgatják a gyermekvállalást. Az „állami nászajándékot”, ami két évig havi 5 ezer forint megtakarítást jelent a házasoknak, tavaly több mint 20 ezer házaspár vette igénybe.

Tématámogatás. Készült Magyarország Kormánya támogatásával.