Az évszázad felfedezése egyben a magyarok sikere is
Horváth József György
2016.02.12. 09:06
Einstein már 100 évvel ezelõtt megjósolta. Most végre megfejtették a gravitációs hullámok rejtélyét. A magyar tudósok oroszlánrészt vállaltak a kutatásban.
A gravitációs hullámok létének igazolása új lehetőségeket nyit az univerzum vizsgálatára"
- mondta a csütörtökön bejelentett felfedezésben részt vevő egyik magyar kutatócsoport vezetője, Márka Szabolcs.
A lézer interferométeres gravitációshullám-vizsgáló intézet tudósai Washingtonban jelentették be, hogy közvetlen bizonyítékot találtak a téridő görbületének hullámszerűen terjedő megváltozására, amelyet Albert Einstein jósolt meg száz éve.
A felfedezés magyar siker is
Mi magyarok is hozzájárultunk a sikerhez, nélkülünk az asztrofizika és az adatelemzés is szegényebb lenne. Büszke lehet az ország, ez elismerés a magyar tudományosságnak is
- közölte Márka Szabolcs, aki kiemelte Bartos Imre és Márka Zsuzsa munkáját, akik kutatócsoportjának tagjai voltak.
Márka Szabolcs elmondása szerint nehéz kísérlet volt, de az eredmény nem lezár valamit, hanem kérdések ezreit nyitja meg az új tudósgenerációk előtt. A gravitációs hullámok felfedezése új ablakot nyit az univerzumra, ez volt a jelenség első, közvetlen észlelése.
A LIGO (lézer interferométeres gravitációshullám-vizsgáló obszervatórium) tudományos együttműködésben több magyar tudóscsapat is közreműködött. A munka oroszlánrészét a Frei Zsolt vezette Eötvös Gravity Research Group (EGRG) végezte, de az adatfeldolgozásban részt vett az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont is. Utóbbi a szintén a gravitációs hullámokat kutató Virgo együttműködés tagja.
A gravitációs hullámok felfedezése az alapkutatás látványos sikere, amely mögött több mint egymilliárd dolláros befektetés és több évtizedes műszerfejlesztés áll"
- mondta az MTA elnöke.
A LIGO tudósai csütörtökön Washingtonban jelentették be, hogy közvetlen bizonyítékot találtak a téridő görbületének hullámszerűen terjedő megváltozására. 2015. szeptember 14-én a LIGO mindkét detektora ugyanazt a gravitációs hullámokra utaló jelet érzékelte, amelynek forrása egy Földtől 1,3 milliárd fényévnyire lévő galaxisban összeolvadó két fekete lyuk volt. Az ütközés révén három naptömegnyi energia szabadult fel, ugyanannyi, mintha háromezer tipikus szupernóva-robbanás következett volna be egyszerre. Más példával élve ez az energiamennyiség 4500-szor több, mint amit a Nap egész életében ki fog sugározni.
A két fekete lyuk évmilliókig kerülgette egymást, a végső nyolc keringést már mindössze 0,2 másodperc alatt tették meg, míg a legutolsó keringés csupán a másodperc százötvened részéig tartott. Az összeolvadás pillanata előtt, az eseményhorizontok találkozásánál a két fekete lyuk távolsága mindössze 210 kilométer volt.
Albert Einstein 1916-ban még úgy vélte, a gravitációs hullámok csupán oly apró változást idéznek elő a téridő szövetén, amelyet valószínűleg soha nem lehet majd emberi műszerekkel érzékelni. A mai technika viszont lehetővé tette, hogy a LIGO detektorai két, egyenként négy kilométeres karjuk között a téridőnek a proton töredék részével egyenlő méretű elváltozását is kimutassák.
Az asztrofizikusok az egyik legkritikusabb problémának egyébként a zaj kiszűrését nevezték, ugyanis a detektorok olyan érzékenyek, hogy külön észlelik a több száz kilométerre fekvő tengerpartra becsapódó hullámokat is.
Nem csupán egy, hanem egyszerre három felfedezés történt, hiszen a gravitációs hullámok első közvetlen érzékelése mellett először sikerült bizonyítani a kettős fekete lyukak létezését. Emellett a fekete lyukak összeolvadása a legnagyobb energiájú folyamat, amelyet az emberiség valaha is észlelt.
A magyar tudósok a felfedezés sikeréhez többek között műszerfejlesztéssel, hullámforma-modellezéssel, adatelemzéssel, műszakfelügyelettel és egy olyan galaxiskatalógus összeállításával járultak hozzá, amelynek segítségével a jövőben pontosabban meg lehet határozni a feketelyuk-párok összeolvadásának egyelőre bizonytalan helyszínét.
(MTI)
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
