Sivalkodhatnak a ballibek: Trianonnak és a vörösterror áldozatainak is lesz emlékhelye a Kossuth térnél
2018.08.15. 09:27
A kormány friss határozata értelmében az Alkotmány utca Kossuth Lajos tér felőli részén, a 2020. május 31-éig, azaz még a trianoni békediktátum 100. évfordulója előtt felállítják a „Nemzeti Összetartozás Emlékhelyét", amely magában foglalja a történelmi Magyarország 1913-as összeírás szerinti helységneveinek feltüntetését.
A Kossuth tér közvetlen közelében felállításra kerülő Trianon-emlékmű egy régi hiányosságot pótol a fővárosban, hiszen egészen mostanáig nem volt méltó emlékhelye a trianoni békediktátum áldozatainak, az azt elszenvedő magyaroknak.
Ehhez az Országgyűlés Hivatala 5 milliárd forintig vállalhat kötelezettséget. Az új emlékmű érdekében törlik a Steindl Imre Programból az Alkotmány utca alá tervezett mélygarázst, amely helyett az Agrárminisztérium alá épül majd garázs. Emellett a Vértanúk terénél gyalogosprioritású átalakítás is lesz a szoborcsere mellett. Az átépítés után a BKK-járatokon kívül más jármű nem hajthat majd be a térre.
A Nagy Imre-szobor – amely a balliberális politikusoknak mostanában a kedvenc '56-os koszorúzási helyszínévé vált – a jelenlegi tervek szerint a Jászai Mari térre kerül majd.
Wachsler Tamásnak, a Steindl Imre Program Nonprofit Zrt. vezérigazgatójának a korábbi közlése szerint várhatóan őszre készülnek el a szobor áthelyezésére vonatkozó tervek.
De magáról az áthelyezés tényleges helyszínéről a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság fogja majd az utolsó szót kimondani.
Wachsler elmondása alapján már elkezdődött az egyeztetés a Nagy Imre-szobor alkotójával, aki ugyan nem támogatja az emlékmű áthelyezését, de elfogadható lesz számára a Jászai Mari tér, ami azért fontos, mivel a szobor elmozdításához nem, csak az újbóli felállításához kell az alkotó engedélye.
Történelmi okokból a Jászai Mari tér meglehetősen pikáns helyszín lehet ugyanakkor a Nagy Imre-szobor számára, hiszen az elé a jelenlegi képviselői irodaház elé kerülhet majd, amely épület a kommunista elnyomó rendszer egyik legismertebb és legrettegettebb szimbóluma volt évtizedekig. A mai képviselői irodaház, más néven a Fehér Ház ugyanis az ötvenes évek legsúlyosabb éveiben az ÁVH központja, majd pedig az MSZMP pártközpontja volt.
A szoboráthelyezéssel az 1945 előtti állapotok egyébként részlegesen, illetve igazából mozaikszerűen kerülnek majd helyreállításra, hiszen eredetileg a Szabadság téren, a jelenlegi szovjet hősi emlékműnél állt a Trianon-emlékhely, amelyet aztán a kommunista diktatúra önkénye az internacionalizmus nevében elpusztított.
A Vértanúk terén pedig a nemzet vértanúinak emlékműve állt, amelyet 1934. március 18-án avattak fel.
A Vértanúk terén álló, és a tetején egy koporsót ábrázoló szoborral azoknak a magyaroknak állítottak emléket, akiket az 1918-1919-es kommün, a proletárdiktatúra napjaiban öltek meg.
Most ez a szobor is a helyére kerül a Kossuth tér rendezésének részeként.
A Kossuth tér és környéke közterületeinek az adottságai alapján egyáltalán nem lenne meglepő, ha a Szabadság téri szovjet hősi emlékmű, valamint a náci német megszállás áldozatainak emlékműve mellett hamarosan helyet kaphatna a kommunizmus és az államszocializmus áldozatainak az emlékhelye is.
A Kossuth térnek a kommunista diktatúra előtti állapotokba való visszaállítása előtt már nagyjából csak egy jelentősebb akadály áll. Ez pedig a Néprajzi Múzeum, azaz az Igazságügyi Palota felújítása és átalakítása, amelynek útjában már csak a kommunista diktatúra által beköltöztetett Politikatörténeti Intézet kiköltöztetésének az ügye áll.
A kormány Bártfai-Mager Andreát, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli minisztert bízta meg, hogy e hó végéig, tehát két hét alatt „gondoskodjon a Politikatörténeti Intézet Igazságügyi Palotára vonatkozó használati jogának megszüntetéséről, illetve a Politikatörténeti Intézet Igazságügyi Palotából való kiköltözésére vonatkozó koncepció elkészítéséről”.
A kormány ugyanakkor felszólította Kásler Miklóst, az emberi erőforrások miniszterét, hogy 2019. december 31-ig „intézkedjen a Néprajzi Múzeum Igazságügyi Palota épületéből való kiköltöztetéséről és elhelyezéséről”.
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
Magyarország elítéli a terrorizmust, Brüsszel ellen pedig jogi lépéseket tesz
Ismét lövöldözés volt Jeruzsálemben.
Karácsonynak vállalnia kell a felelősséget a dollárbaloldal külföldi kampánytámogatása miatt
Wintermantel Zsolt, a Fidesz-KDNP fővárosi frakcióvezetője az MTI-hez szombaton eljuttatott videónyilatkozatában legalábbis erre szólította fel a főpolgármestert.
Petr Pavel nyugalmazott tábornok nyerte a cseh államfőválasztást
Petr Pavel kapta a voksok 58,3 százalékát, míg Andrej Babiš 41,68 százalékot kapott. A választási részvétel meghaladta a 70 százalékot, ami új rekordot jelent. Pavel mintegy 3,4 millió szavazatot kapott, míg Babiš egymillióval kevesebbet.
Újabb 10 névre derülhet fény a brüsszeli korrupciós botrányban
Az Origo szerint fordulat állhat be a nyomozásban azzal, hogy görög sajtóértesülések alapján Pier Antonio Panzeri volt szocialista EP-képviselő 10 újabb korrupt politikus megnevezésére készül.
Orbán Viktor: Ha a baloldal lenne ma kormányon, akkor mi is nyakig állnánk a háborúban
A baloldal megmondta, hogyha mandátumot kap, akkor együtt úszik a nemzetközi közösséggel. Azt fogja tenni, amit a többiek, durvábban fogalmazva: azt fogja tenni, amit mondanak nekik. Mi pedig azt mondtuk, hogy van magyar nemzeti érdek. Így 2022-ben az emberek valójában háború és béke között választottak. És a békét választották – írta közösségi oldalán a miniszterelnök.
Von der Leyen: Nem térhetünk vissza az orosz energiafüggőséghez
Semmilyen körülmények között nem térhetünk vissza az orosz fosszilis energiahordozóktól való függőséghez – szögezte le Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a német, ellenzéki, jobbközép Kereszténydemokrata Unió (CDU) düsseldorfi újévi fogadásán szombaton.