Az RSF görcsös akarásának most az a tárgya, hogy 37 olyan állam- és kormányfő portréját sikerül összegyűjtenie, akik szerintük erőteljesen dolgoznak a sajtószabadság ellen. A liberális szervezet, akitől Soros György érdekeinek szolgálata sem áll távol kiemelte, hogy az európai vezetők közül egyedül Orbán Viktor miniszterelnök került föl a listára.

Mindezzel nem lenne semmi baj, ha a nemzetközi jogvédő szervezet igazat írna. Ettől azonban következetesen tartózkodik. Ellenkező esetben ugyanis nyilván nem tudná beteljesíteni elsődleges célját, az emberek félrevezetését.

Egyébként kesergett a szervezet már a jelenleg is virágzó Index miatt is, amely nemhogy megszűnt volna, mint siratták, hanem a Telex-szel egyenesen kettő lett belőle. A sajtószabadság elleni támadásként értékelték a Klubrádió elhallgatását is, ami persze szintén működik tovább a neten, sőt a jogsértések miatt elvesztett hullámhosszán egy másik adó, a Spirit FM folytatta a balos tájékoztatást. Mi több, a Népszabadság megszűnésével kapcsolatban sem emlegeti a szervezet a gazdasági ellehetetlenülést, mint a lap kudarcának alapvető okát, amelyet még az egyik extulajdonos MSZP sem tudott, akart pénzügyileg helyrehozni, hanem a kormány „szőrös” kezét igyekszik láttatni az ügyben, ami szintén minden alapot nélkülöző, bizonyítatlan állítás.

Természetesen Orbán Viktor esetében is hazudik a Riporterek Határok Nélkül, amikor úgy állítja be a magyar miniszterelnököt, mint aki a sajtószabadság ellen dolgozik.

Azt írják róla, hogy ő :„az »illiberális demokrácia« önjelölt bajnoka, aki 2010-es visszatérése óta stabilan és hatékonyan építette le a média pluralizmusát és függetlenségét Magyarországon.”

akkor például belenézhetett volna a Médianéző Központ tanulmányába, és máris elszégyellhette volna magát saját jelentésének valótlan tartalma, hiteltelensége miatt.

Orbán Viktor idejében ugyanis nemhogy csökkentek volna a baloldali orgánumok, hanem számuk jelentékeny növekedést mutat. Míg 2010-ben összesen 33 ilyen fórumot tartott nyilván a statisztika, addig tíz évvel később, 2020-ban már 48-cat. Mindössze 4 ellenzéki lap szűnt meg, viszont 19 jött létre. Nem nehéz kiszámolni, hogy ötven százalékot is meghaladó bővülésről van szó, tehát egyáltalán nem arról, hogy visszaszorultak volna a baloldali lapok, sőt.

Ugyancsak a Médianéző tanulmányában olvashatjuk azt, hogy a hazai médiaviszonyok nagyon is kiegyensúlyozottak. Nagyságrendileg ugyanannyian tájékozódnak konzervatív (84 százalék, 6,8 millió fő), mint balliberális forrásokból (83 százalék, 6,7 millió fő).

Ezeket az adatok egyébként már egy éve megtalálhatók a Médianéző honlapján és egyetlen balliberális médium vagy politikus sem tudta cáfolni őket, de még kísérletet sem tett rájuk.

Így a Riporterek Határok Nélkül szervezettől joggal elvárhatná a magyar olvasó, ha már arra ragadtatja magát, hogy Orbán Viktort dehonesztáló módon a sajtószabadság ellen dolgozó vezetőként tünteti föl, akkor silány munkájukkal ne tegyék magukat nevetség tárgyává.

Sajnos azt már megszokhattuk a balos térfélen focizóktól, hogy számukra a valóság nem sokat számít.

Talán nem véletlenül