Magyarország baloldali pártjai bizonyos időközönként leülnek, és messiást választanak maguknak, akinek aztán „irkálhatják a szonetteket”.

Az elmúlt tíz évben az ellenzéki pozícióban lévő, jobboldalinak mondott Jobbik sem Vona Gábort, sem Kovács Bélát, sőt még Jakab Pétert sem tudta előléptetni a megváltója szerepébe, hiába próbálkozott. Jakab Péter még a bohóc szerepét is magára vállalta, de a szorgoskodásból lebőgés lett.

A baloldal és a Jobbik mind ez idáig hamis isteneket imádott.

A szocialisták új reménysége, Márki-Zay Péter úgy ragyog, mint égen a csillag. Szlogenje szerint ő „Magyarország új ereje”.

No, de mielőtt szonettet írnánk Márki-Zay tündöklő fényéről, álljunk meg egy szóra!

A Jobbik mint jobbközép néppárt – régebben radikális párt – 2009-ben az „Az új erő” mottóval kampányolt Vona Gábor vezetésével az akkori európai parlamenti választásokon.

Négy év múlva, 2014-ben „A kormányváltó erő” szlogennel tűntek fel.

Milyen érdekes, hogy most Márki-Zay Péter „Magyarország új ereje”!

A baloldalról lévén szó, kötve hiszem.

Megfigyelhető, hogy bizonyos időközönként ismétlődő sablonszövegek lepik el a baloldalt. Ilyen például az „erő” is.

Márki-Zay esetében balszerencsésnek mondható a választás, ugyanis nézzük csak meg, most hogy és hol áll a Jobbik!

2017-ben még távol állt tőlük a baloldallal való közösködés, ma meg már

Emlékezzünk vissza, 2012-ben a Jobbik volt az a párt, amely tüntetett Gyurcsány Ferenc képmutató éhségsztrájkja ellen, most meg mit csinálnak?

Nagyot fordult a világ pár év alatt, nemdebár?

Márki-Zay a semmiből jött, s mint hullócsillag a semmibe is fog visszatérni, ugyanis mindenki tudja jól, hogy