A munkahelyemre közlekedve a belvárosban átlagosan körülbelül 10 percet autózom. Most, a kevesebb autó ellenére is, annyi idő alatt teszem meg ezt a szakaszt, mintha egy teljesen átlagos nap közlekednék Pesten, hála Karácsonynak. Azt mondom, ebbe bele tudok törődni, bár elég bosszantó, hogy nem vagyunk annyian és mégsem tudunk haladni, aki a fővárosban autózik, az számol ilyennel.

Na de ha csak ennyi lenne a gond ezekkel az átgondolatlanul létrehozott biciklisávokkal…

A körúton például két sávon így is sokszor csak lassacskán bír hömpölyögni a tömeg, sok baleset volt korábban is, most viszont lett egy sáv az autósoknak, egy a bicikliseknek. Mondanom sem kell, teljes a káosz.

A nagyon szuper ötletnek és még szuperebb kivitelezésnek hála csak azon a 10 perces belvárosi szakaszon én minden reggel legalább 3-4 helyen látok autós-biciklis ütközést vagy nagy anyázás és ordibálás mellett éppen csak megúszott balesetet.

De mondjuk min csodálkozom? Itt egy egyszerű példa a következetlen, leginkább értelmezhetetlen szabályozásra:

Átmenjek a biciklisávba kanyarodni a fel nem szaggatott sárga vonalon (oké, a tábla felülírja a felfestést), vagy kanyarodjak a belső sávból, esetleg kanyarodjunk két sávból egyszerre az egy sávos szűk egyirányú kis utcába, miközben harminccal szitkozódva felbukkan majd hirtelen a biciklis is mögöttünk a nem feltétlenül jól belátható szakaszon? Csendben megjegyezném, a legutolsó esetet volt „szerencsém” nem egyszer lélegzetvisszafojtva, imákat rebegve megfigyelni.

Ebben a rendkívüli időszakban talán érdemes lenne elgondolkodnia a kedves főpolgármesternek azon, hogyan óvhatná meg az embereket ahelyett, hogy felesleges veszélyhelyzeteket teremt, és nem utolsó sorban mondjuk az sem ártana, ha nem azon ügyködne, hogy megnehezítse az életünket…