Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Na, ennyire értenek Gyurcsányék a válságkezeléshez

888.hu

2020.06.10. 12:30

Ha vannak emberek, akinek csendben kellene maradniuk a koronavírus-járvány okozta gazdasági válság kezelése ügyében, akkor azok nem mások, mint Gyurcsány Ferenc és a kilentúrája. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány részletes elemzésben mutatja be, hogy milyen állapotok uralkodtak a gazdaságban, amikor Gyurcsányéknak kellett válságkezelést folytatniuk, illetve milyen a helyzet most. A különbség számottevő!

Április elején Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter ismertette a magyar kormány járványügyi akciótervének részleteit. Aztán pillanatok alatt jött Gyurcsány Ferenc, aki rálicitált a kormány mentőcsomagjára.

Azonban, ha van ember, akinek nem kellene gazdasági válságkezelési tanácsokat osztogatnia, az pont a DK elnöke.

Emlékszünk még, hogy 2009-ben Gyurcsányék milyen gazdaságélénkítő csomagot jelentettek be? Nem? Mutatjuk:

  • a személyi jövedelemadó alsó kulcsa 18 százalékról 19 százalékra emelkedik,
  • általános háromszázalékos áfaemelés,
  • öt-, majd hétszázalékos jövedékiadó-emelés,
  • a nyugdíjkorhatár emelése 65 éves korig.

A Gyurcsány–Bajnai-féle rossz gazdaságpolitikának pedig ez lett a következménye:

  • megszüntették a családi adókedvezményt és az otthonteremtési kedvezményeket, a kedvező lakáshiteleket,
  • a hatszázmilliárdos pénzkivonástól az összeomlás szélére sodródott a betegellátás,
  • iskolabezárások, amelyek főként a kistelepüléseket és a falvakat érintették, bérelvonás és elbocsátási hullám a pedagógusok között,
  • egyhavi nyugdíjelvonás és a nyugdíjak reálértékének drasztikus csökkenése (a beszakadás elérte -10%-ot),
  • a háromszorosára emelték a gázárakat, megduplázták az élelmiszeráfát.
Most az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány részletes tanulmányban mutatja be, hogy milyen állapotban volt a magyar gazdaság a 2008-as válság előtt, és milyen állapotban van a gazdaság a mostani koronavírus-járvány okozta krízisben.

Az elemzés 5 szempontot vett figyelembe.

1. Gazdasági növekedés

Akkor

Az adatokból világosan kiderül, hogy a hazai növekedés 2004-től élesen elvált a régió folyamataitól. Míg a többi V4-es országban a gazdaság erőteljes növekedést tudott felmutatni még 2007-ben is, addig a magyar gazdaság ebben az évben lényegében nem tudott már bővülni. De a 2008-as, éppen 1% fölötti hazai érték is messze a legalacsonyabbnak számított a régióban.

Összességében Magyarország 3,0 százalékpontot veszített a növekedéséből 5 év alatt.

Magyarország volt a legkevésbé felkészülve a 2008-09-es válságra a régió országai közül – állapítja meg a kutatás.

Most

Az elemzés szerint a mostani krízis előtt hazánk kifejezetten jól teljesített a régió országaihoz képest. 2017-ben az élbolyban voltunk, 2018-ban az 5% feletti növekedésünkkel holtversenyben első helyen, 2019-ben pedig magunk mögé utasítottuk a régiót. Magyarország 4,5%-os bővülése több mint 1 százalékponttal volt több, mint a második helyezett Lengyelország mutatója.

Az ország sérülékenysége alacsony szintű volt – állapította meg az alapítvány.

2. Államháztartási hiány

Akkor

A számok szerint míg a többi V4-es ország 2007-ben teljesítette a 3%-os maastrichti korlátot, addig Magyarország 5,0%-os értéke bár közel fele volt a 2006-os 9,2%-os szintnek, még mindig nagyjából duplája volt az uniós határértéknek. Hiába javult 3,4 százalékpontot a hiány 5 év alatt, a 2008-as 3,7%-os érték azt jelentette, hogy hazánk a többi V4-es országnál 1,0 százalékponttal rosszabb állapotban volt, ráadásul évek óta túlfeszített költségvetéssel vágott neki a válságkezelésnek.

Most

A mostani krízis előtt Magyarország stabil és mérsékelt költségvetési hiánnyal rendelkezett. Az elmúlt években a hiány mértéke nem haladta meg a maastrichti 3%-os korlátot, sőt, jellemzően 2,0% körül ingadozott.

A 2019-es 2,0%-os hiány minden szempont szerint kedvező kiindulópontot jelent a válságkezelés szempontjából.

3. Államadósság

Akkor

Magyarország államadóssága folyamatosan emelkedett 2008 előtt, szemben a régió más országaival. Míg 2003-ban még hazánk is teljesítette a 60%-os maastrichti kritériumot, addig 2008-ban – 13,7 százalékpontos emelkedés után – már 70% fölött volt Magyarország eladósodottsága.

A magas hazai eladósodottság hozzájárult ahhoz, hogy a válság alatt hazánk nem volt képes magát a piacról finanszírozni, és az IMF segítségére szorult

– állapítja meg az elemzés.

Most

Négy év alatt Magyarország 9,9 százalékponttal javította GDP-arányos államadósságát. Ez magasabb, mint a cseh 9,2 százalékpontos változás, körülbelül kétszerese a lengyel 5,3 százalékpontos mérséklődésnek és majd háromszorosa a szlovák mutató 3,9 százalékpontos csökkenésének.

 

4. Devizahitelek szintje

Akkor

A devizaadósság fokozatosan növekedett 2008 előtt. Ennek következtében az ország sérülékenysége évről évre egyre magasabb lett. Nem meglepő, hogy ezzel párhuzamosan a deviza adósságszolgálat mértéke is megnőtt.

Most

A devizaadósság fokozatosan csökkent 2020 előtt. Ennek következtében az ország sérülékenysége évről évre egyre alacsonyabb lett. Természetesen ennek megfelelően a deviza adósságszolgálat mértéke is csökkent.

5. Nettó külföldi adósság

Akkor

Magyarország GDP-arányos nettó külföldi adóssága két és félszeresére nőtt öt év alatt. Ez egyet jelentett a sérülékenység jelentős megnövekedésével. A magasabb külföldi kitettség nagyobb devizakockázatot és magasabb finanszírozási kockázatot jelentett.

Emellett a válság idején ezek a külföldi források lényegében azonnal elapadtak, ezért kellett hazánknak az IMF védőhálóját kérni a csőd elkerülése érdekében.

Most

A mostani krízis előtt hazánk fokozatosan csökkentette külföldi kitettségét. Egészen addig, hogy a legfrissebb adatok alapján – a XXI. században először – hazánk nettó hitelezői pozíciót vett fel, azaz Magyarországnak már több külföldi befektetése van, mint amennyi hitelt a külföldi szereplők országunknak nyújtanak.

A hazai nettó külföldi adósság -1,6%-os szintje 14,7 százalékponttal jobb, mint a többi V4-es ország átlagos értéke.

Az, hogy 4 év alatt 20,6 százalékpontot javítottunk a régióhoz képest, jelentős mértékben járult hozzá ahhoz, hogy hazánk ezen kockázati kitettsége lényegében minimálisra csökkent

– derül ki az elemzésből.

Na, ezért nem kér tanácsokat senki sem az őszödi böszmétől!

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

Határozatlan időre meghosszabbította Trump fiókjának tiltását a YouTube

A volt elnök fiókját először január 13-án függesztette fel a Google tulajdonában lévő vállalat, majd a múlt héten először, szerdán pedig újra bejelentették a tiltás meghosszabbítását.

Hivatali visszaélés és szabálytalanságok övezik Hiesz Györgyöt

Hivatali visszaélés és szabálytalanságok övezik Hiesz Györgyöt

Hiesz György a közlekedési szabályokat sem tartja be.

Szijjártó: a szélsőséges elemeket ki kell iktatni a magyar-ukrán kapcsolatokból

A szélsőséges elemeket, megnyilvánulásokat ki kell iktatni a magyar-ukrán kétoldalú kapcsolatokból – hangsúlyozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Kijevben, azon az online sajtótájékoztatón, amelyet Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel folytatott tárgyalása után tartott vendéglátójával.

Szánthó Miklós: Tegnap még nácik voltak, mára már demokraták

Szánthó Miklós: Tegnap még nácik voltak, mára már demokraták

Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatójának a Magyar Nemzetben megjelent írása a Jobbik „fejlődéstörténetéről”.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
A 888.hu a kényelmesebb böngészés érdekében cookie-kat használ. Részletes leírás ELFOGADOM
Vissza az oldal tetejére