Donáth Anna, a szövetségese például egyenesen úgy vágott neki vissza, hogy
„Ne készüljünk jövő héten kormányváltásra! Mert nem lesz. És a jövő hónapban sem. Aki ezt sugallja és erre készül, az nem őszinte az emberekkel, és hamis reményekkel hitegeti őket.”

De lehet, hogy Ursula von der Leyen Orbánnal kapcsolatos friss békülékeny magatartása hergelte őt fel. A Spiegel szerint ugyanis az Európai Bizottság elnöke nyilvánvalóan csillapítani akarja a konfliktust a magyar miniszterelnökkel, mert ő még egy ciklusra elnök szeretne maradni a Bizottság élén.

Szóval fennforgás van. Nem kicsit, nagyon. Gyurcsány nyilván ezért fogalmazott úgy mai Facebook-bejegyzésében, hogy
„El kell tőlük köszönni. Így vagy úgy. Nekünk meg készülni kell.”

Április 3. megmutatta, hogy „így”, azaz demokratikus úton való elköszönés nem fog menni. Amit megerősítenek az időközi választási eredmények is, amelyek sorozatosan Fidesz győzelmekről szólnak. Így a vasárnapiak is Budapesti I. kerületéből vagy a medgyesbodzási polgármesterjelölt 70 százalékos diadaláról.

Nagyon úgy fest azonban, hogy az „úgy” sem akar összejönni, Ursula von der Leyen lágyabb húrokat pengetése legalábbis erre utal. Meg arra, hogy az Unió, s a mögötte lévő nemzetközi nagytőke oligarchái ezek szerint nem akarják gazdasági erejüknél fogva kizsarolni Orbán Viktor leváltását a magyar emberek akarata ellenére. S nem akarhatnak az erőszak fegyveréhez sem nyúlni. Bár a polgárháborús lehetőség nem áll távol Gyurcsánytól. Emlékezhetünk, főjogásza, Fleck Zoltán a választási kampányban a jogállamiság felfüggesztését is megengedhetőnek találta, ahogy az már forradalmak idején lenni szokott. Gyurcsány meg egy szóval se mondta neki, hogy „Zoli, ezt nem lehet, ez nem demokratikus”.

Szóval most úgy látszik, hogy a világ beszorítani látszik Gyurcsányt a sarokba. És ő úgy is viselkedik, ahogy azok a kistestű négylábúak szoktak. Támad.

Alpári módon leprimitívezi az Orbán Viktort és Kövér Lászlót, illetve az általik vezetett Fideszt. Azt írja:
„Intellektuális silányság, törzsi, primitív gondolkodás azt hinni, hirdetni, hogy a nemzet ereje elsősorban tagjainak számosságából ered. Nem érteni, hogy ez esetben is igaz, hogy a tényezők minősége fontosabb lehet mint mennyisége.”

Arról nem szól, hogy Gyurcsány maga Dobrevvel, Vadaival, Varjuval, a maszatos kezű Gréczyvel milyen nemzetet alkot, ha a nemzet ereje nem a tagjainak számosságából ered. Az ő minőségükről ugyanis a választópolgárok akkor is lesújtó véleménnyel vannak, ha Gyurcsányék saját, liberális intellektusukat oly magasra tartják. Az öndicséret amúgy is büdös. Azt is mondja a Böszme: „a Bibó kollégista fiúk alkalmatlanok egy mai társadalom vezetésére”.

Ezzel szemben Fekete Sándor irodalomtörténész a következőket mondja:
„Bibó szemléletében az ember, a társadalom és a kultúra legfontosabb értékeinek az erkölcs, a közösség és a demokrácia mutatkozik.”
Ahogy azt betű szerint Orbánék teszik.

Kinek kell kitől elköszönni?

Vagy lehet, hogy Gyurcsány szerint a sarokból már Bibó István is primitívnek látszik?