A vita természetesen ürügy volt egy újabb politikai támadásra hazánk ellen azért, hogy az úgymond európai értékek tiszteletben tartásának hiánya miatt vonják meg Magyarországtól az uniós támogatásokat. Unjuk már ezeket a mondva csinált kifogásokat, de sajnos nem lehet mást tenni, akkor is fel kell venni a kesztyű, ha nyilvánvalóan ezúttal is hazugságra épül az egész offenzíva és valószínűsíthetően jogi pofára esés lesz a vége. Az ügynek külön érdekessége, hogy az a téma, hogy miként neveljük a gyermekeket, az uniós alapszerződések szerint kizárólag nemzeti hatáskörbe tartozik, ahol a brüsszeli bürokratáknak semmi keresnivalója. Eközben az Európai Parlament és az Európai Bizottság nyilvánvalóan és erőszakosan azt akarja, hogy az LMBTQ-aktivistákat és szervezeteket engedjük be az iskolákba és az óvodákba.

El nem tudom képzelni, hogy például a hétgyermekes családanya, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke ennek szellemében járatta volna iskolába gyermekeit. Hozzászólásában ugyanis azt állította, hogy „Testileg és erkölcsileg is sérülnek azok a gyerekek, akikkel nem ismertetik meg a homoszexualitást.” Nem tudom elképzelni, hogy Leyen asszony egy szülői értekezleten kérvényezte volna az óvodában, az iskolában, hogy gyerekeit az LMBTQ-információkkal érzékenyítsék. A Google felvételeinek tanúsága szerint a gyerekei ennek ellenére egyáltalán nem látszanak sem testileg, sem lelkileg sérültnek, sőt!

Hangsúlyozta továbbá, hogy „Az európai bizottság minden jogi eszközt be fog vetni, ha a magyar törvényt nem módosítják.” Tehát a saját gyerekei felnőttek egészségesen valószínűleg minden LMBTQ-propaganda nélkül, ezzel szemben Magyarországon tegyék ezt lehetővé, noha az alapszerződés szerint semmi jogi kötelező erővel nem rendelkeznek hozzá.

Akkor most mi van? Hámozzuk a léggömböt? Arról rendez vitát az Európai Parlament, amihez semmi köze? Nem véletlenül mondta Orbán Viktor: „akármit is csinálnak, nem fogjuk beengedni az LMBTQ-aktivistákat a gyerekeink közé az óvodákba és az iskolákba”.

Persze, amint Dobrev Klára a pulpitushoz lépett, a lónak az a bizonyos lába azonnal kezdett kilógni, s megjelenni a lelki szemek előtt. Klára anyó ugyanis mondanivalójának középpontjába már egyáltalán nem a gyermekvédelmi törvényt állította, hanem – politikai kampánya részeként – Orbán Viktor hatalomtól való megfosztása iránti vágyát. Ezt visitozta: „Ezt a csodálatos országot ejtette túszul egy velejéig korrupt politikus. Cinikusan, rasszista és homofób politikával. Önöknek, tisztel Bizottság és Tanács egyetlenegy dolguk van: hagyják abba és fejezzék be Orbán Viktor és családtagjainak és oligarcháinak a finanszírozását.”

Kár, hogy Dobrev egyetlen állítása sem igaz, az uniós testületeket pedig olyan intézkedésre szólítja fel, amihez a szerződések szerint nincs hatásköre. Dehát a szürrealizmus hajszolás a mindennapos dolog a Gyurcsány-koalícióban, ezért Dobrev üres szavai egyáltalán nem meglepők.

Csak a rend kedvéért idézem a gyermekvédelmi törvény lényegi megállapítását. „tilos 18 éven aluliak számára és tilos kiskorúak, gyermekek számára olyan pornográf vagy olyan tartalmat [közölni], ami a szexualitást öncélúan ábrázolja vagy a homoszexualitást ábrázolja vagy a nemváltást népszerűsíti, jeleníti meg.”

Hol van itt a hátrányos megkülönböztetés bárkivel szemben is, tessék mondani? Nem véletlenül gyanús, hogy a vita résztvevői el sem olvasták azt a jogszabályt, amiről vitáztak. Nekik ugyanis nem ez a szöveg a fontos, hanem Orbán elmozdítása. A téma csak eszköz ehhez. Pechükre ehhez sincs kompetenciájuk. Orbán Viktor sorsáról ugyanis a magyarok döntenek. Ez fáj nekik piszkosul.

Visítás járja be Európát, a kommunizmus visítása.

Kell még valamit mondanom, Ildikó?