Most pedig Dobrev tartja alkalmazhatónak a módszert, Gyurcsány után most ő akarja a múltat végképp eltörölni. A szélsőséges törekvéstől – amit Pokol Béla alkotmánybíró, jogtudós alkotmánypuccsnak nevezett – az sem fogja vissza Dobrev Klárát, hogy ez a lépés akár polgárháborús feszültséget is szülhet, amire még a rendszerváltoztatás évében, sőt az azt követő harminc esztendőben sem volt példa Magyarországon. Gyurcsányné a Spirit FM Harcosok Klubja című műsorában erre úgy reagált, hogy

Ilyen alkotmányozó banánköztársaság szintjére akarja tehát lesüllyeszteni Dobrev hazánkat, hogy a hatalom minden részletét gyakorolni tudják, függetlenül attól, hogy kaptak-e megfelelő mértékű választói felhatalmazást rá vagy sem. Gyurcsányék ötven százalékos, minimális győzelmére még ma is csak gyér, számú elvakult követőjük kötne fogadást, ezért ábrándozik a banánszoknyás Dobrev egyenesen a Chávez-i pozícióról.

„Önmagában a jogállamiság demokrácia és emberi jogok nélkül nem sokat ér” – fogalmazza meg gondolati szörnyszülöttjét Dobrev. Szerinte ugyanis nyilván az lehet a jogállami megoldás, ha a kevesebb szavazatot kapott új politikai erő félreteheti a megfelelő felhatalmazással bíró elődjének Alaptörvényét.

Pokol Béla új könyvében felidézi, hogy Chávez 1998-ban akart új alkotmányt létrehozni, ám nem volt meg az ehhez szükséges kétharmados parlamenti többsége. Mozgástere bővítésére ezért az általa kinevezett kormány kiadott egy rendeletet, amely alapján Chávez szűk parlamenti többsége egy bizalmi embereikből és jogászaikból álló „alkotmányozó gyűlést” hívott össze. Itt készítették elő azt az alkotmányszöveget, amelyet a parlament kikerülésével, közvetlen népszavazás útján akartak elfogadtatni. A referendummal kapcsolatban pedig olyan többségi kritériumokat állapítottak meg, amelyek ütköztek a hatályos alkotmánnyal. Ezután a kormány azt a kérdést intézte az illetékes ottani legfelsőbb bírósághoz, hogy megteheti-e ezt alkotmányosan. A Chávezhez közel álló bírói többség pedig úgy érvelt, hogy bár az alkotmány hallgat a közvetlenül a nép által létrehozható alkotmány lehetőségéről, ám ez nem jelenthet tilalmat. Ezzel gyakorlatilag alkotmányosnak ismerték el Chávez alkotmányellenes tervét, amely végül meg is valósult.

Öröm az ürömben, hogy Pokol Béla megoldást is javasol a neomarxista alkotmánypuccs megelőzésére. Javasolja egy olyan alaptörvény-kiegészítés rögzítését, hogy alkotmánymódosítás – vagy új alkotmány készítése – a hatályos alkotmányos rend szerint kizárólag az Országgyűlésben és kizárólag az erre előírt módon legyen lehetséges, míg az ezt kikerülő út alkotmányellenes és tilos. A jogtudós szerint az alkotmányos garanciának az alaptörvényen belüli rögzítése azért is fontos, mert akár Nyugaton is bevett gyakorlattá válhat az alkotmányellenes eljárásmód. Szavai szerint ugyanis a nyugati világ fősodrú szellemi-politikai áramlataira az jellemző, hogy még a nagyobb jogsértések esetében is elnézőek.

Hogy ez mennyire így van, elég, ha utalunk az unió hazánk elleni támadásra a jogállamiság jegyében, amelyet csak politikai felvetésekkel képesek megtámogatni, jogi érvekkel nem.

A jogtisztelő Antall József mondta, amikor kevesellték az intézkedéseit: „Tetszettek volna forradalmat csinálni”.

Majd a nép helyett csinál nekünk Dobrev feszültséget vagy akár polgárháborús helyzetet is, amikor a gondosan kitervelt alkotmánypuccsát megvalósítja.

Isten ments bennünket ettől! A választáson nem engedhetjük, hogy odáig fajuljon a helyzet!