A transzhalak már a spájzban vannak
Jánosy Károly
2021.06.04. 11:00
Vajon meddig bírja a klasszikus értelemben vett sport a nyomást? A gender- és ki tudja, még milyen ideológiák által rákényszerített változást. Parkolópályára tették az egyenlő esélyeket. A dopping kerülő úton, de szinte legálissá vált annak nyomán, hogy gomba módra szaporodnak a férfiból hirtelen nővé avanzsált „sportolók”.
Tokióban már 9, azaz kilenc transznemű sportoló indulhat választott nemének megfelelő versenyzők között. Ehhez már nemváltoztató műtéten sem kell átesniük. Alig egy hónapja derült ki, hogy bizonyos Laurel Hubbard új-zélandi súlyemelő lehet az első transznemű, aki a nyári játékokon is bemutatkozhat.
A 43 éves Hubbard nyolc éve még férfiként vonult vissza, de nőként reaktiválta magát.
A 2017-es világbajnokságon ezüstérmes lett, és most az olimpiai dobogót is megostromolná. Nyilván van az a pénz, amiért nőként versenyez újra. A bajnokokat, az olimpiai dobogósokat Grönlandtól a Salamon-szigetekig megbecsülik, a szponzorok, sportszergyártók megtalálják őket. S ugye, milyen jó sztorit lehet kanyarítani a szegény ember legkisebb fiáról, aki rájött, hogy ő mégis inkább lány? Már az anyja méhében is annak érezte magát, a végső lökést – nyilván – nem az adta, hogy ezzel pénzt is lehet keresni.
Hiába minden tiltakozás, logikus érvelés, hogy a biológiailag nőként születetteket hátrány éri, a női sportot ellehetetlenítik, a „transznemű vágtázók” már hajráznak.
A dolgok jelenlegi állása szerint 2032-ben talán már észre sem vesszük az úszóversenyeken rajthoz álló kopoltyús, pikkelyes versenyzőket. A transzhalaknak is vannak emberi jogai.
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
