Mint ismeretes, a 2010-es kormányváltás után az Orbán-kormány első intézkedései között szerepelt, hogy – bizonyos mennyiségig – adómentesen lehessen otthon pálinkát főzni. Azonban Brüsszel emiatt kötelezettségszegési eljárást indított hazánk ellen. Kemény tárgyalások következtek, hogy eljussunk a mostani rendszerig: a jelenleg hatályos szabályok szerint 2016 óta legálisan csak az állíthat elő az otthonában, a bejelentett készülékkel pálinkát, aki előzőleg párlatadójegyet vásárolt. A kedvezményes jegy ára hétszáz forint, s egy liter tömény ital elkészítésére jogosítja fel az érintettet.

A magyar kormány azonban szeretné eltörölni ezt a terhet is. A kérdés újra napirendre került Brüsszelben, a magyar kormány pedig beszállt a ringbe.

Tállai András azt mondta, hogy szó szerint létkérdésnek számít, hogy egy-egy nép megtartsa, megtarthassa régi szokásait és hagyományait. Az adómentes pálinkafőzés szabadságáról ezért nem tett le a magyar kormány. A miniszterhelyettes úgy vélekedett, az adómentes párlatkészítés lehetősége az Európai Unióban mindenkit megillethetne.

Igény márpedig volna rá. Az elmúlt években tovább nőtt az otthon készített pálinka mennyisége. Összesen 26 ezer főzőberendezést vásároltak a házi pálinkára vágyók, a készülékek tulajdonosai pedig tavaly a korábbinál harminc százalékkal többet, összesen 151 ezer liter párlatot állítottak elő otthonukban. A legtöbb üstöt eddig Pest megyében regisztrálták, de Veszprémben, Borsodban és Zalában is sokan vettek otthonra főzőkészüléket. Az adatokból az látszik, hogy 2019-ben igencsak megugrott a háznál készített pálinka iránti érdeklődés. A jegyekből pedig az állam 105 millió forint bevételre tett szert.