Azt kiabálja, hogy „Szorul a hurok: Raportra hívták Varga Juditot az Európai Parlamentbe”. Természetesen sem a hurok nem szorul, és a raportra hívás sem igaz.

Az Európai Parlamentnek ugyanis egyszerűen nincs joga a tagállamok minisztereit berendelni, főleg nem raportra hívni. A raport kifejezést katonai kihallgatásra szokták alkalmazni, civil értelemben leginkább jelentéstevést értenek alatta. Ebben a helyzetben ugyanakkor egyikről sem lehet szó.

A pontos leírás az, hogy november 18-án ismét napirenden lesz a magyarországi jogállamiság helyzete az uniós tagállamok Európa-ügyi minisztereinek tanácsában, ami ugye már a könyökünkön jön ki. Az úgynevezett hetes cikkelyes eljárás keretében ezúttal meghallgatás lesz, amelyen a kormány részéről várhatóan Varga Judit igazságügyi miniszter vesz részt.

Tudjuk, az uniós képviselő-testület szeptemberben elfogadta a négy évvel ezelőtti Sargentini-jelentés felfrissített változatát. A Sargentini-féle dokumentum felrótta például az igazságszolgáltatás függetlenségének hiányát és a médiaszabadságot vagy éppen a korrupciót. Az uniós képviselő-testület idén szeptemberben pedig megállapította, hogy ez elmúlt időszakban a helyzet tovább romlott, a demokratikus berendezkedést felváltotta a választási önkényuralom hibrid formája, azaz a nem teljes értékű demokrácia.

Mindez természetesen fából vaskarika, másképpen: lovaglás a szavakon. Magyarország minden felvetésre pontos jogi válaszokat adott, csakhogy az Európai Parlament politikai-ideológiai alapon támad, így azt fogad el helyesnek, amit ő jónak tart. Igazi bolsi, liberális tempó.

Jó példa rá, hogy három napig Magyarországon járt az Európai Parlament kulturális bizottságának delegációja, hogy a magyarországi kulturális, oktatási és médiapolitikáról gyűjtsenek információkat. Hogy mennyire lehet hiteles a látogatásról készülő jelentés, azt jól mutatja, hogy a megbeszélésekre az a FreeSZFE-vel vagy a CEU-val ellentétben az Színház- és Filmművészeti Egyetem képviselőit nem hívták meg. Azaz nem a valóságra voltak ez esetben sem kíváncsiak, hanem azt a prekoncepciót igyekeztek egy helyszíni látogatással igazolni, amivel útra bocsájtották őket.

Hogy kik? Ezt nem nehéz kitalálni egy olyan baloldali többségű parlamentben, ahol a hazájukkal szemben rendszeresen fellépő Dobrev Kálárának, Ujhelyi Istvánnak, Donáth Annának vagy Cseh Katalinnak kiemelt szerepet biztosítanak. Csak azért, mert a magyarok négyszer egymás után elsöprő többséggel választották meg Orbán Viktort, ami a demokrácia csúcsa, nem pedig hibrid demokrácia.

Az Európai Parlament állásfoglalásainak egyébként sincs jelentősége az Unió gyakorlata szempontjából, azt ugyanis az Európai Tanács, az állam- és kormányfők testületének döntései határozzák meg, amelynek Orbán Viktor oszlopos tagja.

Az újabb cirkusz csupán arra jó, hogy ismét hangulatot lehessen kelteni Magyarország, a magyar kormány ellen.

Ha valaki körül tehát szorul a hurok, akkor az éppen a magyar baloldal, amelynek támogatói egyre fogynak. A legfrissebb közvélemény-kutatások alapján ott tartunk, hogy a baloldali összefogás pártjai közül többen a lét és nem lét határán egyensúlyoznak. Az MSZP, az LMP, a Párbeszéd és a Jobbik – jelenlegi állás szerint – be se kerülne a parlamentbe.

Ha valakinek raportra kellene tehát mennie a választók elé, az Gyurcsány-Dobrev kettős, akik április óta hagyták így lezülleni a táborukat.