Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

„Washington támogatásával a koszovói vezetés bátrabban próbálhatja keresztülvinni terveit”

Hökkön Melinda

2022.08.23. 14:40

A Koszovó és Szerbia közötti kapcsolat július végén vált ismét feszültté, amikor Pristina úgy döntött, a szerbek számára kilépő és belépő dokumentumokat állítanak ki a koszovói határon, valamint a szerb rendszámtáblával rendelkezőknek a Koszovóba történő belépéskor ideiglenes koszovói táblát kell igényelniük. A hír hallattán a koszovói szerbek úttorlaszokat állítottak fel a határállomások közelében, később azonban eltávolították őket. A koszovói miniszterelnök augusztus elsejétől akarta bevezetni az intézkedést. A tárgyalások zajlanak, de előrelépés nem történt. Aleksandar Vucic szerb elnök vasárnap közölte, hogy amennyiben nem áll le a koszovói szerbek üldözése, a szerb politikusok elhagyják a koszovói intézményeket, a NATO-t pedig felszólította, hogy végezze a dolgát. A kialakul helyzetről Kosztur Andrást, a XXI. Század Intézet vezető kutatóját kérdeztük.

888.hu: Pristina miért érzi úgy, hogy szükséges a szerbek számára kilépő és belépő dokumentumokat kiállítani a koszovói határon?

Kosztur András: Koszovó célja, hogy minél inkább megszakítsa a kapcsolatot a koszovói szerbek és Szerbia között, a Koszovó irányában nem lojális szerbeket pedig gyakorlatilag ellehetetlenítse és ezáltal távozásra kényszerítse. A szerb okmányok és rendszámok nem csak bürokratikus, de elvi kérdést is jelentenek, a Szerbiához tartozást szimbolizálják.

888.hu: Múlt csütörtökön egy év kihagyás után a két fél ismét tárgyalóasztalhoz ült, hogy a kapcsolat normalizálásáról tárgyaljanak, de nem sikerült kompromisszumra jutniuk. Mi ennek az oka?

Kosztur András: A tárgyalások kudarcának alapvető oka Szerbia és Koszovó viszonyának rendezetlensége: Szerbia nem ismeri el Koszovó függetlenségét. Mivel a koszovói vezetés kitart az elképzelései mellett, amelyek Szerbia számára elfogadhatatlanok, nehéz lesz elérni a kompromisszumot, bár a háború elkerülésének szándéka és adott esetben a NATO, illetve az Egyesült Államok álláspontja, ha az békítő jellegű lesz, hozzájárulhat valamilyen megállapodáshoz.

888.hu: Milyen következményekkel járna, ha a szerb politikusok elhagynák a koszovói intézményeket?

Kosztur András: Ha ez a „beígért” kivonulás a koszovói intézményekből hosszabb távon fennmaradna, akkor akár párhuzamos intézmények létrehozásával is járhatna, arról nem is beszélve, hogy megnehezítené a kontrollt a kormányzat számára a szerbek lakta területek felett. Az albán hivatalnokok kinevezése ezeken a területeken pedig vélhetően tovább mélyítené a konfliktust.

888.hu: Aleksandar Vucic szerb elnök vasárnapi rendkívüli sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy „a NATO-nak el kell végeznie a dolgát, vagy Szerbia lesz kénytelen megvédeni a Koszovóban élő szerb kisebbséget”. Mi lenne pontosan a NATO dolga Koszovóban?

Kosztur András: A szerb elnök elsősorban arra gondolt, hogy amennyiben a koszovói albán vezetés és a helyi szerbek között összecsapásokra kerülne sor, abban az esetben a KFOR erői nem állnak Pristina oldalára, hanem békefenntartóként a szembenálló közé lépnek. Szerbek azért tartanak attól, hogy a helyi NATO-csapatok az albánok oldalára állnak, mert egyrészt Koszovó az önálló állami létét is jórészt a NATO beavatkozásainak köszönheti, másrészt pedig, a NATO államok többsége elismeri Koszovó függetlenségét, így a koszovó rendvédelmi szervek akcióit az ország belügyének is tekintheti. Ráadásul több NATO-tagállam is azzal vádolta Szerbiát az utóbbi időben, hogy túl közel került Moszkvához. Ez is növeli Belgrád félelmeit a NATO-erők elfogulatlansága kapcsán.

 

(Photo by Milos Miskov / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency via AFP)

888.hu: A fentebb említett intézkedés bevezetését szeptember elsejére halasztották. Ha nem történik megegyezés kitörhet egy újabb háború Magyarország szomszédságában?

Kosztur András: A háború esélyét kizárni, főképp az Ukrajnában történtek óta, semmiképp sem lehet, de nem is tekinthetjük a gyors megegyezés egyetlen alternatívájának. A szerb elnök ráadásul nemrég úgy nyilatkozott, hogy Szerbia nem tervez műveleteket Koszovó területén, és a NATO-val kapcsolatos állítása is arra vonatkozott, hogy elsősorban a NATO-tól várja azt, hogy a helyzet eszkalációja esetén megálljt parancsoljon a koszovói szerbek elleni akcióknak, ha azokra sor kerülne. Belgrád pedig csak végső esetben avatkozna közbe fegyveresen. A veszély tehát fennáll, de a helyzet még kezelhető.

 

888.hu: Az Európai Uniónak mi a szerepe a konfliktusban? Mutatkozik-e hajlandóság Brüsszelben a helyzet megoldására?

Kosztur András: Az Európai Unió igyekszik közvetítőként fellépni, az azonban szemmel látható, hogy az Egyesült Államok befolyása – itt is – jelentősebb, így a béke vagy háború kérdésében is döntőbb szerepet játszhat. Washington támogatásával a koszovói vezetés is bátrabban próbálhatja keresztülvinni terveit, míg az amerikai jóváhagyás hiánya éppen ellenkezőleg, eltántoríthatja Pristinát az ellentétek fokozásától.

 

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére