A törvényjavaslatot – mint ahogy arról már mi is beszámoltunk – simán megszavazták a bukaresti parlamentben. Most egy olyan jogszabály-módosítás kerül napirendre, ami kisebbségi jogi szempontból minden igényét kielégítené a romániai magyarságnak. Erről a Magyar Idők számol be, a lap Ambrus Izabella Ágnessel, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) képviselőjével beszélgetett.

A politikus aktív szerepet vállalt a tervezet kidolgozásában, és elmondása szerint óriási szakadék húzódik meg Románia kisebbségpolitikája, és az arról festett kép között.

A rövidesen terítékre kerülő javaslat az eddigi húsz százalékról tíz százalékra csökkentené azt a küszöböt, amely az anyanyelv hivatalos ügyintézésben való alkalmazásához szükséges kisebbségi részarányt jelöli.

Lehetőséget biztosít arra is, hogy azokon a településeken is használhassák a kisebbségek anyanyelvüket, ahol nem teljesül a számaránybeli feltétel, de az intézmény vagy a hatóság vezetősége az anyanyelv használata mellett dönt.

Emellett a tervezet szankciókat vezetne be azok ellen, akik megszegik a kisebbségi jogok alkalmazását. Egy monitoring-ellenőrzési eljárást alkalmazva pedig évente felmérnék a törvényes jogok alkalmazását. Újdonságként említhető meg az, hogy a kisebbségi nyelven beszélő köztisztviselőket évente anyanyelvi továbbképzésre küldenék.

Ez a kérdés az utóbbi időben tapasztalt kellemetlenségek miatt hangsúlyos. A módosítás szerint Románia szimbólumai mellett etnikai, történelmi, kulturális és gazdasági identitást kifejező szimbólumok használata is lehetséges lenne.

Az RMDSZ képviselője szerint a módosítás elfogadtatása nem lesz egyszerű feladat, ez nagyban függ attól, mennyire tud együttműködni a vita során az RMDSZ, és a kormányzó Szociáldemokrata Párt.