Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Várhelyi: fel kell gyorsítani a Nyugat-Balkán uniós csatlakozási folyamatait

Ányos Miklós

2019.11.22. 18:00

Szükség van a nyugat-balkáni országok európai uniós csatlakozási folyamatainak dinamizálására – hangsúlyozta Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság szomszédság- és bővítéspolitikáért felelős tagjelöltje az Országgyűlés európai ügyek bizottságának pénteki meghallgatásán.

Várhelyi elmondta, biztosként az egyik legfontosabb és legsürgetőbb feladata lesz majd lehetővé tenni, hogy az Európai Bizottság olyan javaslatot tudjon kidolgozni, amely alapján még a jövő évben, a zágrábi csúcs előtt megkezdődhetnek a csatlakozási tárgyalások Albániával és Észak-Macedóniával.

Kitért arra is, hogy az Európai Tanács októberi vitája azt is felszínre hozta, hogy vannak olyan uniós tagállamok, amelyekben komoly kételyek vannak nemcsak a két tagjelölt országgal szemben, hanem önmagában a bővítés politikájával, illetve a bővítési folyamattal szemben is. Meggyőződése szerint bővítés nélkül Európa szegényebb lesz, nem használja ki azokat a politikai és gazdasági lehetőségeket, amelyeket környezete kínál.

Sőt önmaga járulhat hozzá, hogy destabilizálódik saját közvetlen környezete. Tehát mindenképp szükség van a nyugat-balkáni országok csatlakozási folyamatának dinamizálására – mondta Várhelyi.

Hozzátette, az lesz a feladata, hogy megerősítse ezt a folyamatot és megpróbálja egy olyan felzárkózási folyamattá teljesíteni, amely révén ezek az országok gyorsított gazdasági felzárkózással a mindennapok Európájához sokkal közelebb kerülnek. Szólt arról is, hogy sokszor éri kritika ezeket az országokat azért, mert külső befolyásnak túlzottan kitettek, ugyanakkor amíg Európa nem tesz többet erőteljesebb jelenlétéért, addig ez a helyzet nem változik meg.

Példaként említette azt, hogy ha a nyugat-balkáni országok részt vennének a közlekedési infrastruktúra európai fejlesztési rendszerében, akkor számtalan ilyen befolyásolási kísérlettel le lehetne számolni, hiszen közép- és hosszútávon hiteles és kiszámítható fejlesztési politikát lehetne közösen végezni.

A szomszédságpolitikai területet érintve, a keleti partnerségről szólva arról beszélt, hogy kölcsönös érdek, hogy ez a régió gazdaságilag és politikailag közelebb kerüljön hozzánk. Ukrajna, Grúzia és Moldávia esetében a társulási megállapodás keretében még rengeteg kiaknázatlan lehetőség van. Kiemelte, Ukrajna stabilitása és biztonsága első számú európai érdek, és mint ilyen mindenben védelmezi majd. Az EU-nak ki kell tartania Ukrajna mellett – szögezte le Várhelyi.

A déli partnerségről szólva elmondta, hogy szerinte új megközelítésre van szükség. Példaként említette Marokkó ügyét, ahol a kormányzat kész egyre több területen együttműködni az unióval, beleértve a migráció területét. Ez a példa a régió többi országával is vállalható és végrehajtható. Várhelyi hangsúlyozta, mindvégig az volt a célja a munkájában, hogy hozzátegyen Európához, erősítse az európai együttműködést.

A török jogállamiságra vonatkozó kérdésre válaszolva Várhelyi Olivér elmondta, Törökország az Európai Uniós stratégiai partnere, ugyanakkor a csatlakozási tárgyalások holtpontra jutottak, és ennek egyik oka az a visszafejlődés, amit a török jogállamiság esetében lehet tapasztalni. Mint mondta, biztosként azért kell majd dolgoznia, hogy a török jogállamiság helyzetét javítsa, megpróbálja a török hatóságokat meggyőzni, térjenek vissza azokhoz a korábbi sztenderdekhez, amelyeket a csatlakozási tárgyalások során késznek mutatkoztak elfogadni.

A szerb csatlakozás és a kisebbségek ügye kapcsán feltett kérdésre válaszolva Várhelyi kiemelte, a kisebbségek védelme európai alapvető érték, és ezt köteles biztosként védelmezni. Arra a kérdésre, hogy magyarként mi a hozzáadott értéke ebben a portfólióban, azt válaszolta, egy spanyol politikussal szemben magyarként nyilván sokkal jobban érti azokat a történelmi, etnikai és politikai összefüggéseket, amelyek a nyugat-balkáni régiót jellemzik. Ugyanez a helyzet a keleti partnerség országaival kapcsolatban is, ugyanakkor számára nagy kihívást jelent majd a déli partnerség országaival gyorsan felvenni a kapcsolatot.

Hörcsik Richárd (Fidesz) bizottsági elnök Várhelyi Olivért méltatva azt mondta;

Ritka kincs az olyan szakpolitikus, akiben megvan a képesség, hogy ugyanolyan megértéssel, empátiával forduljon a tagállami és az uniós szempontok felé.

Nagyon jelentős diplomáciai sikerként értékelte, hogy a magyar biztosjelölt az egyik legfontosabb portfóliót kapta meg. Közölte, a meghallgatáson a jelölt alkalmasságáról nem szavaznak, hiszen az Országgyűlés és az Európai Bizottság között közjogi kapcsolat nem létesül. A meghallgatás célja az Európai Bizottsággal való széles értelemben vett politikai párbeszéd elősegítése.

Tessely Zoltán (Fidesz) bizottsági alelnök furcsának nevezte, hogy az ellenzék balliberális oldaláról egyetlen képviselő sem jött el a meghallgatásra.

Szájer József európai parlamenti képviselő azt mondta, hogy új lehetőség nyílik meg az új Európai Bizottság felállásával, és hallatlan politikai sikernek nevezte, hogy egy ilyen fontos portfóliót kaphatott Magyarország.

OLVASTAD MÁR?

KOMMENTEK BETÖLTÉSE
A fehér poros Lackner a társasházak közös képviselőjeként is szakít

A fehér poros Lackner a társasházak közös képviselőjeként is szakít

Gajda Péter kispesti polgármester bizalmasáról, Lackner Csabáról már korábban megírták, hogy egy hatmilliós társasházi csalásba keveredett, most kiderült, hogy ugyanebben a házban majd minden lépését a korrupció lengi körül.

Magyarország egyetért az EU klímacéljaival, de ez nem járhat áremelkedéssel

Magyarország az EU ambiciózus klímacéljaival egyetért, de világossá kell tenni, hogy e célok elérésének nem lehet következménye az energia- és élelmiszerárak emelkedése.

Szijjártó Péter: hetvenmilliárd forintnyi dél-koreai beruházás érkezik Magyarországra

Szijjártó Péter: hetvenmilliárd forintnyi dél-koreai beruházás érkezik Magyarországra

Négy dél-koreai vállalat összesen hetvenmilliárd forintot ruház be Magyarországon, és ezzel 300 új munkahelyet teremt – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Szöulban, miután tárgyalt Kang Kjung Vha dél-koreai kollégájával.

A nemzetközi helyzet fokozódik: az oroszok kiutasítottak két német diplomatát

Nemkívánatos személynek nyilvánította a moszkvai német nagykövetség két munkatársát csütörtökön az orosz külügyminisztérium.

Újra választanak Izraelben

Újra választanak Izraelben

Az izraeli parlament szerda éjszaka megszavazta saját feloszlatását, majd csütörtök hajnalban jóváhagyta azt az indítványt, amely új parlamenti választás kiírását írja elő jövő év március másodikára.

Sorsdöntő választás zajlik ma Nagy-Britanniában – a tét a népakarat

Sorsdöntő választás zajlik ma Nagy-Britanniában – a tét a népakarat

Nagyon régen nem volt ilyen horderejű választásra példa a briteknél: a tét nemcsak a népakarat, hanem átfogó értelemben a demokráciába vetett hit megóvása is, s pontosan ezért küzd a Boris Johnson kormányfő vezette, Brexit-párti Konzervatív Párt.

Tizenöt éve nem látott siker kapujában az FTC

Tizenöt éve nem látott siker kapujában az FTC

Csütörtökön az Európa-liga csoportköréből való továbbjutásért játszik a Ferencváros Bulgáriában.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
A 888.hu a kényelmesebb böngészés érdekében cookie-kat használ. Részletes leírás ELFOGADOM
Vissza az oldal tetejére