Kiemelte: a kedvezőtlen nemzetközi környezetben is folytatja a kormány a hiány és az államadósság csökkentését, amennyiben szükség lesz rá, kész további lépéseket tenni a cél érdekében.

A költségvetés hiánya 2023-ban 3,5 százalék lesz az idei évre várható 4,9 százalék után, az államadósság pedig a tavaly év végi 76,8 százalékról 74 százalékra csökken 2022 végére – erősítette meg.

A miniszter tájékoztatott arról, hogy a kormány a jövő évi költségvetés újratervezését megkezdte, a hónap végéig – a hiánycélt megtartva – módosítani fogják a korábban elfogadott törvényt, hiszen „más gazdasági pályát” látnak maguk előtt. Jövőre az a terv, hogy a magyar gazdaság elkerülje a visszaesést, és a növekedés 1,5 százalék legyen az idei év egészére várható 4,5–5 százalékos GDP-bővülés után – vetítette előre.

Varga Mihály emlékeztetett arra, hogy a gazdasági környezet február óta alapjaiban megváltozott a háború és a szankciók hatására, az európai gazdaságok jelentős része hamarosan recesszióba fordulhat. Korábban soha nem látott energiaválság bontakozott ki, az energiaárak 10–15-szörösükre nőttek. Az államháztartás energiaszámlája 4000 milliárd forinttal lett magasabb az korábbiakhoz képest – jelezte.

Magyarország stabilitását öt tényező mutatja: a foglalkoztatás továbbra is rekordszinten van, a munkanélküliség pedig az egyik legalacsonyabb az Európai Unióban; a magyar gazdaság növekedése továbbra is az uniós átlag felett van; a magyar adórendszer az egyik legversenyképesebb nemzetközi szinten; a beruházások magas szinten maradtak; illetve a kormány már évközben hozott olyan döntéseket, amellyel javított az egyensúlyi mutatókon – fejtette ki.

A finanszírozási tervről elmondta, hogy az elmúlt évtized eredményes adósságkezelése tompítani tudja a jelenlegi sokkokat; az államadósság átlagos futamideje 4 évről 6–7 évre nőtt, javult az adósság szerkezete és finanszírozási összetétele is. Kifejtette: tíz évvel ezelőtt az adósság több mint fele külföldi devizában volt, mára ez az arány 25 százalékra javult, egyúttal a külföldi befektetők 75 százalékos arányát 50 százalékra mérsékelték.

A tárcavezető felhívta a figyelmet arra, hogy jövőre a várható kamatkiadások ötödét a háztartásoknak fizeti a magyar állam, ez az arány 2010-ben még 4 százalék volt. A lakosság kezében lévő állampapírok aránya az idén némileg mérséklődött, ugyanakkor Európán belül továbbra is Magyarországon a legmagasabb, 20 százalékos a lakosság részvétele az államadósság finanszírozásában – hangsúlyozta.

Jövőre több sorozatban 4 milliárd dollár értékben terveznek devizakötvény-kibocsátásokat, és devizakötvények visszavásárlása is várható 1 milliárd dollár értékben. A lakossági piacon a termékek egyszerűsítését tűzték ki célul annak érdekében, hogy minél több család kapcsolódjon be az államadósság finanszírozásába – húzta alá.

A finanszírozást az év végén elfogadott helyreállítási program és a megállapodás az Európai Unióval is segíteni fogja – vélekedett Varga Mihály.
Kurali Zoltán, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója a sajtótájékoztatón tájékoztatott arról, hogy a központi költségvetés jövő évi nettó finanszírozási igénye 3200 milliárd forint, amelyet 3409 milliárd forint nettó kibocsátás finanszíroz. Az igényt meghaladó összeg a likviditási tartalékokat növeli.

Részletezte: a forint kötvények 1271 milliárd forint értékben, a forint lakossági állampapírok 595 milliárd forint értékben, míg a deviza-finanszírozás 1334 milliárd forint értékben járulnak hozzá a központi költségvetési hiány finanszírozásához.
A vezérigazgató közölte, hogy a változékony piaci helyzetre tekintettel a finanszírozási mozgástér növelése céljából a devizaadósság arányára vonatkozó toleranciasávot a 10–25 százalékról 30 százalékra emelik, az alsó határt pedig eltörlik.
Az ÁKK idén kialakított egy új stratégiát a lakossági állampapírokra, amellyel az a céljuk, hogy a 2022-es visszaesés után újból növelni tudják a lakossági állampapír-forgalmazást – hangsúlyozta Kurali Zoltán a sajtótájékoztatón.