Varga Judit – az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány és a Batthyány Lajos Alapítvány által szervezett eseményen – arról beszélt, hogy a munka megbecsülése nem választható el a magyar családpolitikai gondolkodástól, a nemzeti konzervatív kormány ugyanis nem a segélyre alapítja, hanem munkával köti össze a családtámogatásokat, a legjobb példa erre a családi adókedvezmény.

– emelte ki a miniszter.

Hozzátette, hogy a kormány ezért egy nagyon komplex családtámogatási struktúrát alakított ki, amely segíti az otthonteremtést, az otthonfelújítást, a nagycsaládosoknak az autóvásárlást, az ingyenes tankönyvekkel pedig az iskoláztatást.

Varga Judit szólt arról is, hogy Európa hatalmas demográfiai kihívással néz szembe, Magyarország válasza pedig erre a családok támogatása, amelynek eredménye már látszik, hiszen

A baloldal azonban világszerte nem a családok támogatásában látja a problémák megoldását, hanem idegen kultúrák betelepítésével szeretnék ellensúlyozni a munkaerőpiaci és demográfiai kihívásokat – jegyezte meg, hozzátéve, hogy Magyarország aggódik emiatt a tendencia miatt, és elvárja, hogy a másképp gondolkodó nemzetekre ne kényszerítsék rá ezt az utat.

Beneda Attila, a Kulturális és Innovációs Minisztérium családügyekért felelős helyettes államtitkára azt hangoztatta, hogy a családokon keresztül erősödhet meg a nemzet, ezért a kormány kiszámítható családtámogatási rendszert kínál, hogy annyi gyerek születhessen, amennyit a párok eredetileg terveznek.
A kormány legfontosabb célkitűzése, hogy az első gyerek minél korábban megszülessen, legyen minőségi kapcsolat a család és a munka között, valamint, hogy a gyereket vállaló és nevelő családok éves nettó jövedelme emelkedjen és vagyoni helyzete javuljon – mondta a helyettes államtitkár.

Hozzátette, hogy emellett szeretnék megadni a nőknek a döntés szabadságát, hogy választhassanak: otthon maradnak vagy visszamennek dolgozni.

Mindezt szolgálják a bölcsődefejlesztések, hiszen 2010-hez képest háromszorosára nőtt a bölcsődével rendelkező települések aránya, a gyed extra, a négygyermekes nők szja-mentessége, valamint az otthonteremtési támogatás – sorolta Beneda Attila.

A helyettes államtitkár felidézte, hogy Magyarországon komoly múltja van a családtámogatási rendszernek, hiszen már 1907-ben megjelent egy törvény a családok szociális védelméről, majd 1912-ben bevezették a családi pótlékot. Utóbbi manapság a politikai viták középpontjában áll, pedig kezdetben ez is munkához kötött járadék volt – jegyezte meg.

Elmondta azt is, hogy 2010-ben még alanyi jogú volt a családtámogatások több mint kétharmada, tavalyra azonban megfordult ez a trend, most már több támogatás van munkához, biztosítotti jogviszonyhoz kötve. Ezáltal a magyar családpolitika növeli a nemzeti összterméket is – emelte ki.

Hollik István, a Fidesz kommunikációs igazgatója, a KDNP országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy manapság számos kihívás éri a családalapítást: az ukrajnai háború, az energiaválság, a megélhetési nehézségek mellett még el is bizonytalanítják a fiatalok identitását, akik ezért nehezebben köteleződnek el. Márpedig az élet rendje, hogy felnőttként elköteleződünk és gyereket vállalunk, mert „az emberi létezés egyik legfontosabb értelme, princípiuma az élet továbbadása” – jelentette ki a politikus, úgy fogalmazva, a családbarát politika tehát az élet politikája.