Borsod-Abaúj-Zemplén megye 6-os választókerületében október 11-én időközi országgyűlési választást tartanak Koncz Ferenc fideszes országgyűlési képviselő tragikus motorbalesete miatt.

A tét hatalmas:

A választókerületért eddig két jelölt is indul:

• A Fidesz már korán bemutatta az új jelöltjét: Koncz Ferenc munkásságát nem más, mint lánya, Koncz Zsófia vinné tovább.
• Az ellenzék közös jelöltje pedig augusztus 15-e óta Bíró László, aki mögött azonban az utóbbi időben megingott a névleg is baloldali pártok bizalma, miután nemrég napvilágot látott Bíró néhány erősen antiszemita kommentje – tetves zsidók, Judapest, csak a szokásos. Bíró azóta bocsánatot kért, nem úgy gondolta, Jakab tegnap este mártírt csinált belőle, Gyurcsány pedig már meg is bocsátott neki, úgyhogy teljes harmóniában indul az ellenzék lebontani a kétharmadot.

Koncz Zsófia, az elhunyt képviselő lánya vinné tovább munkásságát.

De a valódi kérdés nem is ez, hanem az, hogy van-e esélye a jobbikos jelöltnek elvinni a körzetet a Fidesz elől, és ezzel megszüntetni a kétharmadot vagy sem.

Hogy Gyurcsány miért egy jobbikost indított a körzetben, az egyértelmű. Ahogy a Jobbik pártlapja, az Alfahír megfogalmazza:

A helyzet viszont nem ilyen egyszerű, hiszen 2018 óta, bár csak két éve volt, borzalmasan sok víz lefolyt a Tiszán, és bár ez valóban az egyetlen hiteles összehasonlítási alap, önmagában nem jelent semmit Bíró relatív jó szereplése, mert a képviselő mögött álló, akkor még az ellenzék vezető erejének számító Jobbik azóta lényegében országos szinten megsemmisült. Szavazóinak egy része átpártolt a Mi Hazánkhoz, egy másik része ma már a Fideszre szavaz, és csak egy kis részük maradt csak a Jobbiknál.

Úgyhogy 2018 alapján megítélni a jelenlegi helyzetet értelmetlen, azóta viszont nyilván nem volt országgyűlési választás, az önkormányzati és EP-választás pedig teljesen más műfajt képvisel – mind pártpreferencia, mind részvételi szempontból.

Bíró László és Jakab Péter

Hogyan lehet mégis összehasonlítani az önkormányzati szavazást az országgyűlési választással?

Először is le kell szögezni, hogy pártpreferenciát mindkettő mér:

Tehát az, hogy egy adott településen milyen arányban preferálják a szavazók az egyes pártokat, az tökéletesen látszik – kivéve abban az esetben, ha megyei jogú városról beszélünk, hiszen ezeken nem kell pártlistára szavazni. Szerencsére a körzetben nincs ilyen város, így minden településen pontosan tudjuk, hogy a lakosság milyen arányban szavazott a kormánypártokra, az ellenzéki összefogásra, vagy a DK-ra, ami egyedül kívánt indulni.

Emellett további előny számunkra, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a Jobbik az önkormányzati szavazáson a listán már a Momentummal és a MSZP-vel közösen indult, így valószínűleg tényleg csak azok szavaztak erre a listára a helyi jobbikosok közül, akik le tudják nyelni a szivárványos pártokkal való szövetkezést.

Egyébként

4809 szavazattal kapott többet a kormánypárti lista, mint a Jobbik-MSZP-Momentum-szövetség és a DK listája együtt, ami azért is meglepő, mivel ekkora győzelmet Koncz Ferenc sem ért el, akire „csak” a választók 51 százaléka szavazott, vagyis a Fidesz még erősödni is tudott a körzetben.

5-6 százaléknyi szavazót a Jobbik itt egyértelműen a Fidesz javára veszített el, vagyis amennyiben ezek a szavazatok nem vándorolnak tovább a Mi Hazánkhoz, a baloldali ellenzéknek nemcsak a 2018-as hátrányát kell lefaragnia, hanem még ezt az azóta keletkezettet is.

Hivatalosan Tiszaújváros a körzet központja, a valóságban a város a hatalmas terület déli csücskében található.

A szavazókörök

De bármennyire is biztató ez a kormánypártok számára, mégsem számolhatjuk simán össze a szavazatokat, mert az teljesen más eredményt adna, mint egy éles országgyűlési választás, mivel az egyes települések teljesen eltérő részvételi aránnyal jelennek meg egy önkormányzati választáson.

Előfordulhat, hogy egy jobboldali településen nem annyira éles az önkormányzati helyzet, ezért kevesebben mennek szavazni, egy baloldali városban viszont kiélezett a helyzet, így sokkal többen járulnak az urnák elé.

Ezt viszont ki lehet azzal küszöbölni, ha egyenesen a választókörzetekre lebontva nézzük meg az eredményt, hiszen ezek egy-két kivétellel azonos méretűek – egy nagyvárosi és egy falusi is nagyjából hasonló méretű, átlagosan 700-1000 ember tartozik bele, tehát a szavazókör mérete független a település méretétől.

Nagyon kevés olyan kivétel van, amikor ez a törvényszerűség nem igazolódik egy országgyűlési választáson – a szentendrei körzetben például 33-29 arányban kapott ki az ellenzék, és valóban nagyon szorosan, csak néhány száz szavazattal kapott ki.

Esetünkben a helyzet úgy néz ki, hogy a körzet 42 településéből mindössze ötben tudott volna nyerni az összellenzék, hogyha minden egyes DK-szavazó a Jobbik-MSZP-Momentum listájára szavaz.

Ugyan ezek között van a körzet legnagyobb, hagyományos baloldali települése is, Tiszaújváros, ahol az ellenzék meg tudta őrizni tetemes előnyét, sőt, majdnem kétharmados többséget szerzett (65:35 arányban verve a kormánypártokat), viszont Tiszaújváros nem annyira meghatározó települése a körzetnek, mint mondjuk Vác, Gödöllő vagy Cegléd a saját körzetének, így ez önmagában kevés.

Tiszaújváros a körzet egyetlen baloldali települése, az ellenzék elnyert szavazóköreinek több mint fele itt található. (Fotó: Panoramio)

A másik négy településen (Bekecs, Sajóörös, Sajószöged, Szerencs) csak hajszálnyival maradt alul a Fidesz, és további 11 településen öt százalékon belül tudott „csak” győzni, de még ha ezeket a településeket is mind megfordítja az ellenzék, matematikailag az sem hozna nekik elég szavazatot egy mandátumhoz.

A forgatókönyv, ami szerint tud nyerni az ellenzék

Az ellenzéknek viszont van három előnye is a Fidesszel szemben:

1. Októberben a részvételi arány főképp a ellenzékibb városokban volt alacsony. Abban az esetben, hogyha minden olyan településen, ahol az ellenzék kevésbé népszerűtlen, sikerül felhúzni a részvételi arányt a 2018-as szintre, akkor a kb. ötezres hátrányából már októberben is lefaraghatott volna háromezret az ellenzék, és jóval szűkebben nyerte volna csak meg a Fidesz a körzetet. Egy jó kampánnyal ekkora hátrányt már le lehet faragni.
2. A másik pedig a Mi Hazánk indulása: amennyiben a Mi Hazánk elindul – el tud indulni – a körzetért, azok az egykori jobbikos szavazók, akik a Fideszhez menekültek Jakab Péter elől, átpártolhatnak a Mi Hazánkhoz. Ebben az esetben már nem annyira biztos a Fidesz előnye.
3. A harmadik az, hogy a koronavírus-járvány második hulláma épp akkoriban éri el azt a szintet, hogy a kormánynak általános kijárási korlátozásokat kell ismét elrendelnie, a választást viszont valamiért mégiscsak megtartják a körzetben. Ebben az esetben a Fidesz népszerűsége eshet annyit, hogy az ellenzék nagy nehezen behúzza a körzetet.

(Címkép: Panoramio.com)

Eredmények októberben: