Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Választási kisokos: minden, amit a mai napról tudni érdemes

Bokor Gábor

2019.10.13. 11:30

Választási hírcsokor.

Ez kell ahhoz, hogy szavazz!

Szavazni kizárólag a személyazonosság, valamint a lakcím vagy a személyi azonosító (személyi szám) igazolása után lehet a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők vasárnapi választásán az ország 10 278 szavazókörében reggel 6 és este 7 óra között. Kizárólag személyesen és – a korábban átjelentkezésüket kérők kivételével – a választópolgár lakóhelye szerint kijelölt szavazókörben lehet szavazni.

A szavazóhelyiségben csak az a választópolgár szavazhat, aki a névjegyzékben szerepel. Az önkormányzati választáson nemcsak a magyar állampolgárok, hanem a letelepedettek, bevándoroltak, menekültek, valamint az Európai Unió többi tagállamának állampolgárai is szavazhatnak. A szavazatszámláló bizottság előtt a választópolgárnak igazolnia kell személyazonosságát és lakcímét vagy személyi azonosítóját (korábbi elnevezés szerint személyi számát).

A nem magyar állampolgárságú választópolgárok esetében a személyazonosság igazolására alkalmas (a magyar hatóságok által kiállított érvényes okmányok mellett) az EU más tagállama által kiállított személyi igazolvány, illetve útlevél is. Az okmányoknak természetesen érvényeseknek kell lenniük. A magyar állampolgár bármilyen típusú személyi igazolvánnyal igazolhatja a személyazonosságát: a kártyaformátumúval és a régi típusú, könyvecske formájú személyi igazolvánnyal egyaránt (utóbbi lehet a régi, kemény borítójú a népköztársasági címerrel vagy a puha borítójú a köztársasági címerrel). A bizottság elfogadja a kártya formátumú ideiglenes személyi igazolványt, a kártya formátumú gépjárművezetői engedélyt (jogosítványt) és a lézergravírozott útleveleket is.

Fotó: MTI

Az egyes okmányok igénylése során, a kérelem benyújtásakor kapott átvételi elismervény (A4-es nyomtatott lap) azonban nem alkalmas a személyazonosság igazolására. Ha a személyazonosító igazolvány nem tartalmazza a lakcímet, akkor a lakcím igazolására is szükség van a szavazáshoz: vagy lakcímkártyára, vagy a lakcímbejelentésről szóló átvételi elismervényre. A személyi azonosító, vagyis a személyi szám a lakcímkártya hátoldalán van, és tartalmazza a hatósági bizonyítvány, illetve az igazolást a személyi azonosító jelről is. A bizottság nem engedi szavazni azt, aki nem tudja a személyazonosságát és a lakcímét igazolni vagy lejárt valamelyik dokumentumának érvényessége.

A szavazásra nem jogosult, visszautasított polgárokról jegyzéket vezetnek. Ha a szavazásnak nincs akadálya, a szavazatszámláló bizottság átadja a választópolgárnak a szavazólapokat, amelyeket a bizottság egy tagja a választópolgár jelenlétében hivatalos bélyegzőlenyomattal lát el. A választópolgárnak alá is kell írnia a névjegyzéket, a nemzetiségi választópolgárnak pedig külön a nemzetiségi névjegyzéket is. A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásának szavazólapjai fehér színűek; a választópolgár a szavazólapokkal egy fehér borítékot is kap, abba teheti szavazatát, mielőtt az urnába dobja. A nemzetiségi választás szavazólapjai zöld színűek, a választópolgárnak ezeket zöld színű borítékba kell tennie és le kell ragasztania, mielőtt az urnába dobja, különben a szavazata érvénytelen lesz. Amennyiben a helyi önkormányzati választás fehér szavazólapjai a zöld borítékba kerülnek, azokat nem lehet figyelembe venni az eredménymegállapításnál.

Érvényességi küszöb nincs, a szavazattöbbség dönt

A vasárnapi egyfordulós önkormányzati választáson nincs érvényességi küszöb, ez azt jelenti, hogy a részvételi aránytól függetlenül a szavazás várhatóan a legtöbb esetben érvényes lesz. Azokból a jelöltekből lesznek képviselők vagy polgármesterek (Budapesten főpolgármester), akik a legtöbb szavazatot kapják. Ha tehát valakire egy szavazattal több érkezik, mint ellenfeleire, megnyerte a választást. A tízezernél kevesebb lakosú településeken egyéni listán választják a képviselőket, minden választónak annyi szavazata van, ahány tagú lesz a képviselő-testület. Így ott a képviselő-testület létszámának megfelelő számú „legtöbb” érvényes szavazat alapján alakul ki, hogy ki nyer mandátumot.

A megyei közgyűlésekbe listáról, a szavazatarányoknak megfelelően kapnak mandátumot a jelölőszervezetek. Az érvényességi küszöb hiánya egyben azt is jelenti, hogy elvileg akár egyetlen leadott szavazattal is mandátumot lehet szerezni. A választás csak akkor lehet eredménytelen, ha senki nem szavazott (érvényesen) vagy ha a két legtöbb voksot kapó jelölt között szavazategyenlőség alakult ki többszöri átszámolás után is. A tízezernél kevesebb lakosú településeken akkor is eredménytelen a képviselő-testületi választás, ha nem sikerül annyi jelöltet megválasztani, ahány tagú lenne a testület. Ez például akkor fordulhat elő, ha egy jelölt egyáltalán nem kap szavazatot vagy akkor, ha pontosan annyian indulnak képviselőjelöltként, ahány tagú lenne a testület, ám egyiküket – mivel polgármesterként is indult – megválasztják településvezetőnek. Öt évvel ezelőtt 8 településen alakult ki szavazategyenlőség a polgármesterjelöltek között, valamint 3 egyéni választókerületben a képviselőjelöltek között. Három tízezernél kevesebb lakosú településen pedig nem sikerült elegendő jelöltet választani, így ezeken a településeken is időközi választást kellett tartani.

Az is szavazhat, akinek megváltozott a neve

Ha a választó neve a szavazást megelőző hetekben változott meg, például házasságkötés miatt, és a személyazonosításra alkalmas okmánya még az előző nevét tartalmazza, akkor a szavazatszámláló bizottság annak alapján állapítja meg a személyazonosságát, és engedi szavazni. A szavazatszámláló bizottságnak ilyen esetekben az okmány egyéb adatainak és az új névre szóló lakcímkártya adatainak összevetésével kell megállapítania a választó személyazonosságát. Nem lehet kizárni azt a választót sem, akinek a lakcíme közterület-átnevezés miatt megváltozott, és még nem íratta át az új címét. Ha a választópolgár lakcímkártyája az adott közterület korábbi elnevezését tartalmazza, a szavazatszámláló bizottság a helyi választási irodától kapott tájékoztató jegyzék alapján állapítja meg, hogy a cím a közterület megnevezésének megváltozása miatt nem egyezik a névjegyzékben található lakcímmel, és erre tekintettel biztosítja a szavazást.

Fotó: MTI

Nem szavazhat, aki nem írja alá a névjegyzéket

A szavazatszámláló bizottságoknak vissza kell utasítaniuk azt a választópolgárt, aki nem tudja igazolni személyazonosságát és lakcímét vagy személyi azonosítóját (személyi számát), nem szerepel a szavazóköri névjegyzékben, már szavazott vagy megtagadja a névjegyzék aláírását. Ha valaki nem tudja igazolni a személyazonosságát, lakcímét vagy személyi azonosítóját, emiatt felveszik a visszautasítottak jegyzékére, de ha visszatér, és magával hozza érvényes igazolványát, természetesen szavazhat. Vissza kell utasítani azt is, aki nem szerepel a névjegyzékben, esetleg már szavazott (azaz már szerepel az aláírása a névjegyzéken). A választópolgár a névjegyzék aláírásával igazolja a szavazólap átvételét. Ha kifogásolja, hogy alá kell írnia, akkor a szavazatszámláló bizottság elnöke felvilágosítja: az aláírás célja a szavazólapok átvételének elismerése. Ha a választópolgár a névjegyzék aláírását megtagadja, vissza kell őt utasítani, és fel kell vezetni a visszautasítottak jegyzékébe.

Két vagy három szavazólapot kapunk

A választópolgárok – attól függően, hogy a fővárosban, megyei jogú városban, tízezer lakosúnál nagyobb vagy annál kisebb településeken voksolnak – két vagy három szavazólapon adhatják le szavazataikat a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek vasárnapi választásán. Két szavazólapot a megyei jogú városban élők kapnak kézhez. Magyarországon 23 megyei jogú város van: a 18 megyeszékhely mellett még Dunaújváros, Érd, Hódmezővásárhely, Nagykanizsa és Sopron. Budapest Pest megye székhelye és egyben az ország fővárosa, de nem tartozik a megyei jogú városok közé.

A megyei jogú városokban élők az egyik szavazólapon a polgármesterre, a másikon a közgyűlés tagjaira szavazhatnak, akik egyéni választókerületi jelöltek. Három szavazólapot kapnak a nem megyei jogú városban élők: a polgármester és a képviselő-testület tagjai mellett szavazhatnak a megyei közgyűlés pártjaira, egyesületeire is. A tízezernél kevesebb lakosú településeken úgynevezett egyéni listán osztják ki a mandátumokat: valamennyi jelölt szerepel a szavazólapon, és a választónak annyi szavazata van (vagyis annyi jelöltre szavazhat), ahány tagú a település képviselő-testülete. Az egyéni listán képviselők azok a jelöltek lesznek, akik a megválasztható képviselők száma szerint a legtöbb érvényes szavazatot kapták.

A tízezer lakosúnál nagyobb településeken, függetlenül attól, hogy megyei jogú város-e vagy sem, vegyes választási rendszerben – egyéni választókerületben és kompenzációs listán – osztják ki a mandátumokat: a választó csak az egyéni választókerületi jelöltre szavaz (és az lesz képviselő, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta a választókerületében). A kompenzációs mandátumokat az egyéni választókerületekben mandátumot nem eredményező úgynevezett töredékszavazatok alapján, arányosan osztják szét a jelölőszervezetek között. A fővárosban élők szintén három szavazólapot kapnak: a kerületi polgármester és a kerületi képviselő-testület tagjai mellett a főpolgármester személyére is szavazhatnak. A Fővárosi Közgyűlés tagjait nem közvetlenül választják, a közgyűlésnek a főpolgármester és a 23 kerületi polgármester mellett kilenc képviselő lesz a tagja, de ők a fővárosi kompenzációs listáról juthatnak mandátumhoz, a vesztes polgármesterjelöltekre leadott szavazatok arányában.

Az első szavazók még ajándékot is kapnak

Mobiltelefonok hátoldalára ragasztható kitámasztót (magyarul popsocketet) kapnak a Nemzeti Választási Irodától az első választók. A májusi európai parlamenti választás óta 38 ezren váltak nagykorúvá, azaz választópolgárrá. A piros-fehér-zöld színű, választás 2019-feliratú hajlítható mobiltelefon-kitámasztókat a szavazóhelyiségben vehetik át a fiatalok a szavazatszámláló bizottságoktól. A legfiatalabb, 16 éves választópolgár házasságkötéssel szerzett nagykorúságot. A legtöbb első szavazó a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Nyírbátor 1-es számú szavazókörében adhatja le szavazatát.

Délig még lehet mozgóurnát igényelni

Aki még nem tette meg, de szeretne mozgóurnával szavazni, a kérelmét még benyújthatja online, ügyfélkapus azonosítással vasárnap délig. Emellett el lehet juttatni a kérelmet a szavazatszámláló bizottsághoz írásbeli meghatalmazással rendelkező meghatalmazottal, valamint kézbesítővel, például futárral vagy hozzátartozóval. A mozgóurna iránti kérelmet a szavazóköri névjegyzékben szereplő, mozgásában egészségi állapota, fogyatékossága vagy fogva tartása miatt gátolt választópolgár nyújthat be.

A kérelemnek tartalmaznia kell a mozgóurna-igénylés okát is, arra hivatkozva például nem lehet mozgóurnát kérni, hogy valaki a munkája miatt nem tud elmenni a szavazókörbe. Ha a mozgóurnát nem a választópolgár lakcímére kérik, akkor a kérelemnek tartalmaznia kell a pontos címet. A feltüntetett személyes adatoknak meg kell egyezniük az igénylő választópolgár lakcímkártyáján szereplőkkel, különben a kérelmet elutasítják. A mozgóurnát a szavazatszámláló bizottság két tagja viszi ki a szavazókör területén belül úgy, hogy az urna a szavazókör este 7 órai zárására visszaérkezzen. Aki mozgóurnát kért, az a szavazókörben hagyományos módon, személyesen nem szavazhat. Mozgóurnát csak adott választókerületen belül kérhet a választópolgár.

Vannak ám kinagyított szavazólapok is

Százhuszonöt településen olyan sok jelölt indul a vasárnapi önkormányzati választáson, hogy a Nemzeti Választási Iroda (NVI) a nyomdától az ő szavazólapjaikból kinagyítottat is kért. Ezeket kifüggesztették, hogy a választók szavazás előtt könnyebben megtalálhassák jelöltjeiket. Az NVI nyilvántartása szerint 125 olyan település van, ahol legalább 25-en indulnak az egyéni listán megszerezhető képviselői helyekért. Az NVI ezért úgy döntött, hogy ezeken a településeken – a választópolgárok tájékozódását megkönnyítendő – kifüggesztik a szavazókörökben a szavazólapok kinagyított képét is. A jelöltek ugyanis a választáson nem abc szerint, hanem a választási bizottság által kisorsolt sorrendben szerepelnek az igen hosszú – akár kéthasábos – szavazólapon, ami nehezítheti az eligazodást közöttük. Az NVI nyilvántartása szerint a legtöbb – 49 – egyéni listás jelölt Kunágotán indul. Egyeken 48, Hodászon és Alsószentmártonban 46, Halmajugrán 42, Tiszalúcon 40, Battonyán 38, Jászárokszálláson és Aranyosapátiban 36-36 az egyéni listás jelöltek száma. Az NVI döntése szerint emellett a főpolgármesteri és valamennyi polgármesteri szavazólapból is készített a nyomda kinagyított képet.

A szolgálatban lévő tűzoltók, rendőrök és katonák is szavazhatnak

A tűzoltóknak, a rendőröknek és a honvédség tagjainak is biztosítják a részvétel lehetőségét az önkormányzati választáson. A katasztrófavédelem minden dolgozójának biztosítja a részvétel lehetőségét az önkormányzati választáson tájékoztatta az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője az MTI-t. Mukics Dániel közölte, hogy mindazoknak, akik vasárnap szolgálatba lépnek, és másképpen nem tudják megoldani a voksolást, rendelkezésre áll a szolgálatcsúsztatás lehetősége. Az országos rendőrfőkapitány intézkedése szerint a parancsnokoknak a szavazás napjára a szolgálatot úgy kell megszervezniük, hogy minden rendőr gyakorolhassa választójogát lakóhelyén vagy átjelentkezéssel a tartózkodási helyén. A hivatásos rendőrök csak polgári ruhában vehetnek részt a voksoláson, és szavazati joguk gyakorlásakor nem viselhetnek önvédelmi fegyvert vagy más kényszerítő eszközt. A Honvédelmi Minisztérium (HM) az MTI megkeresésére azt közölte: Magyarországon minden katona is szabadon gyakorolhatja választójogát. Ebben a korábbi évekhez képest nincs változás: a belföldön szolgálatot teljesítő katonáknak lehetőségük van élni szavazati jogukkal. A szavazással kapcsolatos gyakorlati tudnivalókról – mint például az átjelentkezés – a honvédelmi tárca széleskörűen tájékoztatta a katonákat – írták.

OLVASTAD MÁR?

KOMMENTEK BETÖLTÉSE
Boris Johnson nyomozást rendelt el Soros György ellen

Boris Johnson nyomozást rendelt el Soros György ellen

A brit miniszterelnök a Brexit elleni kampány pénzelése miatt támadja Sorost.

Hoppá: 160 millió dolláros programot indítanak magyar cégeknek

Több magyar cégnek laoszi fejlesztésekben való részvételre lehetőséget biztosító 160 millió dollár értékű kötöttsegély-hitelprogram indul – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Budapesten.

Szakít Anglia első homopárja, amiért az egyik férfi beleszeretett a nevelt lányuk új pasijába

Szakít Anglia első homopárja, amiért az egyik férfi beleszeretett a nevelt lányuk új pasijába

Nem bírtam úgy leírni ezt a címet, hogy ne kapjon el a röhögőgörcs.

„Magyarország fejlődik a leggyorsabban az unióban”

„Magyarország fejlődik a leggyorsabban az unióban”

Magyarország fejlődik a leggyorsabban az unióban – jelentette ki a pénzügyminiszter a Magyar Nemzetnek.

Hatnapos ülést tart mától az Országgyűlés

Az ülés hétfőn kora délután kezdődik.

Mindenki nyugodjon meg: Trump egészséges!

Mindenki nyugodjon meg: Trump egészséges!

Donald Trump amerikai elnök egészségi állapota nagyon jó – közölte vasárnap a Fehér Ház.

Korrupt politikust vett fel magához Márki-Zay Péter

Korrupt politikust vett fel magához Márki-Zay Péter

Márki-Zay kezdeményezésére kapott helyet a város Lakásügyi Tanácsadó Testületében az idén tavasszal korrupciós botrányba keveredett MSZP-s politikus, Nagy Ernő.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
A 888.hu a kényelmesebb böngészés érdekében cookie-kat használ. Részletes leírás ELFOGADOM
Vissza az oldal tetejére