Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Vajon melyik magyar párt szolgálja Macron érdekeit?

Bertha László

2017.10.19. 15:58

A Politico nemrég Emmanuel Macron francia elnök föderatív uniót vizionáló reformelképzelései kapcsán írt arról, hogy a francia politikusok keresik a szövetségeseket, hogy "egy európai En Marche-t" építsenek. Pieyre-Alexandre Anglade Macron-párti képviselõ egyenesen arról beszélt, hogy négy tagállamból, köztük Magyarországról tart kapcsolatot pártokkal, és szerinte eddig pozitívak a visszajelzések.

A Politico nemrég Emmanuel Macron francia elnök föderatív uniót vizionáló reformelképzelései kapcsán írt arról, hogy a francia politikusok keresik a szövetségeseket, hogy „egy európai En Marche-t” építsenek. Pieyre-Alexandre Anglade Macron-párti képviselő egyenesen arról beszélt, hogy négy tagállamból, köztük Magyarországról tart kapcsolatot pártokkal, és szerinte eddig pozitívak a visszajelzések. Magyarországon a jelek szerint a Momentum Mozgalom lehet az a párt, amelyik Macron kottájából játszik.

Néhány héttel ezelőtt Emmanuel Macron lerántotta a leplet az Európai Unió jövőjével kapcsolatos reformelképzeléseiről. A francia elnök egyértelműen állást foglalt az Európai Egyesült Államok létrehozása mellett, többek között – Soros György elképzeléseihez hasonlóan – egy uniós menekültügyi ügynökség létrehozásáról, illetve egy, a menedékkérők szétosztását célzó állandó uniós tervről is beszélt.

Mivel Franciaországban is tudják, hogy az ilyen és ehhez hasonló tervek meglehetősen elutasítottak az unió legtöbb tagállamában, illetve a legmeghatározóbb szövetségesnek számító Németországban a hamarosan létrejövő kormánykoalíció tagjai is elutasítják az elképzeléseit, ezért egy olyan pártszövetséget vagy akár pártot hoznának létre EU-szerte, amely a 2019-es európai parlamenti választásokra elősegíthetné Emmanuel Macron terveit. Sabine Thillaye, a francia parlament európai ügyekért felelős bizottságának vezetője egyenesen arról beszélt, hogy „egy európai En Marche-t” szeretnének építeni.

A Politico cikke alapján Pieyre-Alexandre Anglade Macron-párti képviselő pedig arról beszélt, hogy Emmanuel Macron nagyobb előrelépést tervez az EU-ban Európa-párti, „tanult, optimista szavazókra” alapozva. Ennek keretében pedig úgynevezett „demokratikus gyűléseket” szerveznének az egyes tagállamokban, melyeken a nemzetállamokat háttérbe szorító Macron-féle elképzeléseket népszerűsítenék. Pieyre-Alexandre Anglade arról is beszélt, hogy négy tagállamból, köztük Magyarországról tart kapcsolatot pártokkal, és szerinte eddig pozitívak a visszajelzések.

A Momentum a francia elnök pártján

Mindenképpen újszerű dolog lenne, ha Magyarországon megjelenne egy olyan párt, amelyik a magyar érdekek és választók képviselete helyett más országok elnökeinek aktuálpolitikai vágyálmait kívánná teljesíteni.

Több jel is arra utal, hogy Magyarországon a Momentum lehet az a politikai alakulat, amelyik Macron elképzeléseit és stílusát szeretné megvalósítani. Macronékhoz hasonlóan Fekete-Győr András pártja is arról beszél, hogy nem a bal- vagy a jobboldalon határozza meg magát, hanem konkrét ügyekben kíván állást foglalni. Macron célja szintén az volt a francia elnökválasztási kampányban, hogy az ilyen üzenetekkel a két hagyományos francia nagypárt mérsékelt szavazóit a saját táborába gyűjtse, és egy úgynevezett centrista középpártot hozzon létre. Azzal kampányolt, hogy új alapokra szeretné helyezni a francia politikát, a Momentum szóhasználatához kísértetiesen hasonlító módon arról beszélt, hogy túl szeretne lépni a jobb- és baloldali megosztottságon.

Így nem véletlen, hogy a magyar pártok közül a Momentum vezetői találkozhattak szeptemberben Párizsban Emmanual Macron pártjával és annak kampánycsapatával, a La République En Marche-sal. Cseh Katalin, a Momentum elnökségi tagja akkor úgy nyilatkozott: „az En Marche a kezdetektől fogva inspirációként szolgált a Momentum számára, ezért is éreztük nagyon megtisztelőnek a meghívásukat”, illetve elmondta, hogy „a Momentum egy olyan új, progresszív politikai kultúra részese Európában, melynek az En Marche is jeles képviselője. Örömmel dolgozunk hasonló gondolkodású politikai szereplőkkel, akik támogatják az Európa-párti kezdeményezéseinket”.

A Momentum a választási programjában is egyértelműen állást foglalt a Macron-féle elképzelések mellett. Ebben a közép-kelet-európai régió szerepének felértékelődését figyelmen kívül hagyva azt írják, „minden jel arra mutat, hogy Európa centrumát Németország és Franciaország fogja képviselni a jövőben is”, így a párt ehhez igazodva alakítaná ki külpolitikáját. Emellett Fekete-Győr András pártja csatlakozna az Európai Ügyészséghez; a „jelenlegi V4 helyett rugalmas, modern, Európa-barát régiós együttműködést” építenének és „modernizálnák” a teljes külügyet. Magyarul: a Momentum tovább csökkentené Magyarország nemzeti önállóságát, és hozzájárulna a Macron-féle tervek megvalósulásához.

Mindez nem számít újdonságnak a Momentumtól. A párt már az első komolyabb megmozdulása során, május elsején is megmutatta, hogy semmiben sem különbözne politikájuk az egykori SZDSZ-től. A Hősök terén a szimpatizánsaik előtt Fekete-Győr András arról beszélt, hogy ők nem megállítani szeretnék Brüsszelt, hanem lemásolni. A párt nemzeti önállóságot feladó szlogenjei ugyanakkor egy olyan időszakban, amikor a brüsszeli uniós vezetés az EU-párti Politico magazin szerint is válságok sorát generálja, nem aratott osztatlan sikert. Ráadásul a nemzeti, így a magyar megoldások is többször meghaladták és felülmúlták a brüsszeli intézkedések hatékonyságát. A feltétlen Brüsszel-imádat számos balliberális értelmiséginél is kiverte a biztosítékot, a kormánypártisággal nem vádolható Jámbor András újságíró például azt írta, „a Momentum felszólításában gyakorlatilag megismétlődik a rendszerváltás társadalmi szerződése. Az Európához való minden áron felzárkózás ígéretéért cserébe áldozzunk be más megfontolásokat, érdekeket, vágyakat.”

A fentiekből kiindulva, ha az elkövetkezendő időszakban a Momentum a „cselekvések” köreinek szervezése keretében „demokratikus gyűléseket”, vitákat szervezne az Európai Unió jövőjét illető kérdésekben, akkor ne lepődjünk meg: a Momentum a francia elnök politikai érdekeinek megfelelően cselekszik. Ennek eleme többek között a V4-ek gyengítése, a tagállami hatáskörök elvétele, a brüsszeli hatáskörök bővítése és a migránsok automatikus szétosztása is.

A szerző politológus, a Nézőpont Intézet elemzője.

 

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

Gyurcsányék most a vidékieket hergelik Orbán ellen

Gyurcsányék most a vidékieket hergelik Orbán ellen

Óriási mázlija van a Demokratikus Koalíciónak, hogy nincs kormányon. Gyurcsány ugyanis a krízishelyzetet megoldani nem tudná. Ami rosszabb, nem is akarná, hiszen éppen azokat támogatja, akik ezt a szankciókkal előidézték. A képességhiányos baloldalnak ideális helyzet, hogy így, teli szájjal hergelhet a kormány ellen, miközben ígérget fűt-fát az embereknek, mondván, ha ők lennének hatalmon, akkor itt lenne a tejjel-mézzel folyó Kánaán.

Szivárványos zászlóval futott be a pályára egy aktivista a vb-mérkőzés alatt

Az aktivista egy kék pólót viselt, amelynek elején egy „Mentsük meg Ukrajnát”, a hátán pedig egy „Tisztelet az iráni nőknek” felirat volt.

Orbán Viktor: 2023-ban 290 milliárd forinttal támogatják a Széchenyi Kártya Programot

Orbán Viktor: 2023-ban 290 milliárd forinttal támogatják a Széchenyi Kártya Programot

A következő évben 290 milliárddal fogják támogatni a költségvetésből a Széchenyi Kártya Programot, amelyet az idén 130 milliárd forinttal támogattak – mondta el Orbán Viktor miniszterelnök kedden Budapesten.

Karácsonyék hallgatnak

Karácsonyék hallgatnak

A baloldal választási kampányát 3 milliárd forinttal az Egyesült Államokból finanszírozták. Ez olyan mértékű botrány, aminél normális esetben nem csupán politikusként kellene megbukniuk, hanem vezetőszáron kéne sétálgatniuk.

Nem csitulnak a kedélyek Brüsszelben: most rendőrök tüntetnek az őket érő erőszak ellen

Mintegy tízezer rendőr vonult fel hétfőn a belga főváros, Brüsszel utcán, hogy felhívja a figyelmet a rendfenntartó hatóságokkal szembeni erőszakra, miután nemrégiben egy fiatal rendőr meghalt és egy társa megsebesült egy késeléses merényletben – jelentette az RTL Info hírportál a kezdeményező szakszervezetek közlései alapján.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére