Olena Zerkal, az európai integrációért felelős ukrán külügyminiszter-helyettes szerint a kárpátaljai magyarok kérései nem teljesíthetőek.

Zerkal szerint Ukrajna túl sok időt – a függetlenné válásától számítva 25 évet – vesztegetett el úgy, hogy nem oldotta meg a nyelvi kérdést, ami miatt ezt már "pszichológiai válság" nélkül nem lehet orvosolni.

– fogalmazott.

Zerkal példaként hozta fel Franciaországot, ahol – mint rámutatott – annak idején megtiltották a francián kívül minden más nyelv használatát.

Kitérve arra, hogy Magyarország vétója miatt meghiúsult az Ukrajna-NATO bizottság védelmi miniszteri szintű – február közepére tervezett – találkozója, kifejezte meggyőződését: ha Kijev tovább folytatja az ország védelmi rendszerének reformját, akkor Budapest nem lesz képes megakadályozni Ukrajna közeledését a NATO-hoz.

A tavaly ősszel elfogadott új ukrán törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikke több ország, köztük Magyarország heves tiltakozását váltotta ki. A jogszabály ezen része kimondja: Ukrajnában az oktatás nyelve az ukrán. Ennek megfelelően a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatását csak az első négy osztályban fogják engedélyezni, az ötödik osztálytól felfelé a tantárgyak többségét ukránul oktatnák majd. Engedélyezi viszont a törvény két vagy több tantárgy oktatását más nyelveken, azaz angolul, illetve bármely európai uniós tagország nyelvén is.

Az Európa Tanács független alkotmányjogászokból álló Velencei Bizottsága tavaly december 8-án tette közzé állásfoglalását az ukrán törvényről. Ebben egyebek mellett azt javasolta Kijevnek, hogy hosszabbítsa meg az átmeneti időszakot a 7. cikk életbe léptetéséig. Lilija Hrinevics ukrán oktatási miniszter február elején kijelentette, hogy tárcája elfogadja a Velencei Bizottság ezen ajánlását, és beleegyezik, hogy 2023-ig meghosszabbítsa az átmeneti időszakot a 7. cikkben foglaltak bevezetéséig. A múlt héten a kormány be is terjesztette a parlament elé azt a indítványt, amely az oktatás nyelvéről szóló rendelkezések bevezetését 2020-ról 2023-ra módosítja.