A minisztérium közleménye szerint Szijjártó Péter a NATO külügyminiszteri értekezletének második ülésnapján hangsúlyozta, hogy az Európától délre, délkeletre eső területekről folyamatos a migrációs nyomás, ami az ottani biztonsági kockázatok, alapvetően a terrorcselekmények számlájára írható.

Rámutatott, hogy az Európába irányuló migrációs áradat a jövőben tovább erősödik, amennyiben nem sikerül gátat szabni ezeknek a merényleteknek. A bevándorlók egy része a Földközi-tengeren, egy másik része pedig a Nyugat-Balkánon keresztül fog a kontinensre érkezni, és utóbbi esetben „további tömegek jelenhetnek meg Magyarország déli határánál”.

– figyelmeztetett. Szijjártó Péter leszögezte: fejleszteni kell a déli partnerek képességeit, hogy eredményesebben nézhessenek szembe a biztonsági kihívásokkal. Kiemelte, hogy Magyarország Jordániát, Libanont, Tunéziát és Egyiptomot is támogatja az állami struktúrák megerősítésében, hogy így hatékonyabban vehessék fel a küzdelmet a terrorizmus ellen.

– húzta alá. A merényletek ugyanis növelik a migrációs hullámok kialakulásának esélyét, amelyekben pedig a terroristák könnyedén megbújhatnak, és így eljuthatnak a világ távolabbi pontjaira, ahol veszélyt, biztonsági kihívásokat jelentenek – közölte a miniszter.

– fejtette ki.

A NATO súlyosan elkalkulálta magát az afganisztáni helyzettel kapcsolatban

A NATO súlyosan elkalkulálta magát az afganisztáni helyzettel kapcsolatban, most meg kell érteni, hogy ennek mik voltak az okai, és le kell vonni a megfelelő következtetéseket – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Rigában.

A NATO külügyminiszteri értekezlet második ülésnapjának szünetében Szijjártó Péter telefonon nyilatkozva az MTI-nek elmondta, hogy őszinte vita zajlott, amelynek során számba vették a hibákat, s ezekből majd le kell vonni a következtetéseket a jövőbeli jobb működés érdekében.

Hangsúlyozta, hogy a kabuli kormány összeomlása tragédia az afgán emberek számára, és sokként érte az észak-atlanti szövetséget is, ugyanis a NATO-tagállamok előzetesen azzal kalkuláltak, hogy 2024-ig fenntartják a pénzügyi támogatásukat. Ezzel szemben a kivonulás után gyakorlatilag napok sem teltek el, ameddig összeomlott az általunk támogatott politikai és biztonsági struktúra – mutatott rá.

A NATO súlyosan elkalkulálta magát az afganisztáni politikai, társadalmi és biztonsági viszonyokkal kapcsolatban, és meg kell érteni, hogy ennek mik voltak az okai. Hogy személyi vagy eljárásbeli okai voltak-e, stratégiaiak, vagy taktikák vezettek-e ide” – közölte.

Szijjártó Péter az afganisztáni missziót követő biztonsági kockázatok kezelését is fontos feladatnak nevezte Európában és Közép-Ázsiában. Mint mondta, naponta 30-35 ezer ember hagyja el a dél-ázsiai országot, és Magyarország déli határain is drámain nő az illegális bevándorlók száma.

Aláhúzta, hogy egy támogatási-partnerségi program keretében segíteni kell a közép-ázsiai országokat a határaik védelmében, stabilitásuk megőrzésében. Ugyanis ha ez nem sikerül, akkor szerinte még súlyosabb lesz az afganisztáni kivándorlási hullám.

A miniszter beszélt arról is, hogy egyes „nagy szövetségesek” alapos előzetes biztonsági átvizsgálás nélkül is evakuáltak embereket Afganisztánból, és sokakat a Nyugat-Balkánon helyeztek el átmenetileg. Közülük viszont most jónéhányan nem tudnak átmenni az Egyesült Államokban vagy máshol érvényben lévő, szigorú biztonsági ellenőrzéseken, és nagy kérdés, hogy mi lesz velük, illetve, hogy jelentenek-e biztonsági fenyegetést – mondta.

Ha a Nyugat-Balkánon vannak több százan, vagy akár több ezren, akkor az bizony Közép-Európa biztonságára is negatívan hat – vélekedett.

Aláhúzta, Magyarország továbbra is erősen fogja védeni a határait, hogy se ők, se az illegális migránsok ne juthassanak be az országba vagy hazánkon keresztül Európába.