Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo
Kétharmad
 
 
 
 

Századvég: a nemzetállamokon a sor, hogy megvédjék a szólásszabadságot

Bertha László

2019.04.03. 16:26

Ha Zuckerberg eléri, amit akar, akkor a Facebook-cenzúra szintet ugrik és a nemzetek nem lesznek képesek védelmet nyújtani állampolgáraiknak, hogy azok élni tudjanak alkotmányosan biztosított szabadságaikkal - olvasható a Századvég közleményében.

Ahogyan arról korábban a 888.hu is beszámolt, az internet törvényi szabályozására és ellenőrzésére kérte a kormányokat Mark Zuckerberg, a Facebook közösségi oldal alapítója és vezetője egy nyílt levelében. Zuckerberg szerint a kártékony tartalmak ellenőrzése és kiszűrése túlságosan is nagy felelősséggel járó feladat ahhoz, hogy ezt egyedül a Facebook végezze el. A Századvég Alapítvány hónapok óta vizsgálja a Facebook-cenzúra és – többek között ennek kapcsán – általában a szólásszabadság ügyét. Elsőre úgy tűnhet, hogy a Facebook-alapítót valóban egyfajta naiv jó szándék vezeti, ezért a Századvég néhány konkrét javaslattal szeretne a Facebook alapítójának a segítségére sietni. Ehhez először is azt kell tisztázni, hogy mit jelenthet Zuckerberg meglepő kezdeményezése a valóságban – olvasható az alapítvány közleményében.

A Századvég elemzése megjegyzi, hogy Zuckerberg szerint a közösségi média áruvá és privát szolgáltatássá alakítja át a politikai véleményt és közbeszédet. Ennek következtében a politikai nyilvánosság elveszíti „közjó” jellegét, ami korábban mindenütt a nemzetek önrendelkezésének hatáskörébe tartozott. Keletkezik tehát egy űr, amit valakinek ki kell tölteni. Készséggel jelentkezik rá a Facebook, ám a cenzúra gyakorlásáért viselt felelősséget szeretné másra hárítani. Itt jönnének képbe a demokratikus elkötelezettségű kormányok, amelyektől Zuckerberg azt várja el, hogy globális szabályokat alkotva őrködjenek az egyéni online felhasználói élmény „biztonsága” felett.

Lefordítva: A Facebook és a közösségi médiaóriások politikai szereplők, politikai célokért küzdenek és a politikai logika mentén cselekednek. Céljuk a nekik nem tetsző vélemények üldözése és elhallgattatása, különösen a bevándorlással, az iszlámmal, a nemzetekkel, a genderrel és az LMBTQ-lobbival kapcsolatos igazságok kimondását tiltanák meg – a fenti célok mellett elkötelezett kormányzati eszközök bevonásával”

– áll a Századvég elemzésében, amely szerint a nemzeti kormányok kezéből az utolsó eszközöket is kicsavarnák, hogy nehogy véletlenül magát a Facebookot lehessen a nemzeti szuverenitás fennhatósága alá rendelni.

Az elemzés szerint abban az esetben, ha Zuckerberg eléri, amit akar, akkor a Facebook-cenzúra szintet ugrik és a nemzetek nem lesznek képesek védelmet nyújtani állampolgáraiknak, hogy azok élni tudjanak alkotmányosan biztosított szabadságaikkal.

A veszély óriási. A közösségi oldalak cenzúrája morálisan védhetetlen, mivel lábbal tiporja a szólásszabadság elvét. Politikailag veszélyes, mivel tagadja a nemzeti szuverenitáson alapuló törvények és szabályok érvényességét. Ezentúl pedig megfosztja az embereket az igazság megismerésétől, mert annak teljes körű bemutatását és megismerését tilalom alá helyezi”

– olvasható a közleményben.

A Századvég Alapítvány álláspontja szerint a nemzeteken a sor, hogy megvédjék a szabadságot. Ennek érdekében a következőket tehetik:

  • 1. Hagyományos tömegmédiának minősítik a közösségi médiát, és ugyanúgy szabályozzák, mint a többi tartalomszolgáltatót.
  • 2. Trösztellenes intézkedéseket hoznak, feldarabolják a monopolszolgáltatót, vagyis a kisrészvényesek tulajdonába adják azt.
  • 3. Kiterjesztik a közösségi média tevékenységi körére a nemzetállam területi hatályát és alkotmányos szabályait.
  • 4. Keményebb jogi eszközökkel lépnek fel a szólás- és véleményszabadság alkotmányos jogainak külső korlátozóival, az önjelölt cenzorokkal szemben.
A problémát súlyosbítja a Századvég szerint, hogy még csak kevés ideje léteznek hivatalosan nyilvánosságra hozott moderálási szabályok és elvek a Facebooknál. Ezek az elvek sokszor nem egyértelműek, illetve a szólás- és véleménynyilvánítási, valamint sajtószabadságot garantáló magyar jogszabályokhoz képest jelentősen szűkítik a hazai felhasználók jogait, azaz olyan cselekvéseket is tiltanak, amit az Alaptörvény és a többi vonatkozó magyar jogszabály megenged. Ráadásul e szabályokat a Facebook a gyakorlatban aktuális politikai szempontok, ideológiai meggyőződések miatt bármikor felülírhatja, lehetetlenné téve ezáltal a kiszámíthatóságot. Nem beszélve arról, hogy a nyilvánosságra hozott szabályokon és elveken kívül léteznek nem nyilvános rendelkezések és ad hoc típusú cenzori gyakorlatok is, amelyek kiismerhetetlen módon szűkítik a használható szavak és a megbeszélhető témák körét. Jelenleg tehát a magyar jogszabályok által garantált szólás-, vélemény- és sajtószabadság nem érvényesülhet teljeskörűen a Facebook felületein. A Facebook korlátozza a felhasználók alkotmányos jogait, amelynek védelmét a nemzeti jogalkotás segítségével kell helyreállítani.
  • 5. Például úgy, hogy az ilyen jellegű „önkényes online szolgálatói cenzúra” esetére is kiterjeszti – a sajtó-helyreigazítási perekhez hasonlóan – a bíróság soron kívüli eljárásait, egy rövidebb eljárási időtartamot biztosítva ezzel.
  • 6. Vagy úgy, hogy közigazgatási hatáskörbe utalja ezeket az ügyeket. Ebben az esetben a hatóság – célszerűen a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság – járna el rövid határidőn belül, amely döntésével szemben a közigazgatási bíróságokhoz lehetne fordulni, amely szintén soron kívül döntene.
  • 7. Még nagyobb elrettentő hatása lehetne azon megoldásnak, amely büntetőjogilag rendelné szankcionálni az olyan magatartást, amelynek keretében valaki közreműködik az alkotmányosan biztosított vélemény-, szólás- és sajtószabadsági jogok gyakorlási lehetőségeinek korlátozásában. Tehát a büntetőjog eszközeivel lehetne élni a jogellenes „moderátori-cenzori” munkát, tevékenységet szervezőkkel, illetve végzőkkel szemben.
  • 8. Egy szó, mint száz: a közösségi médiát a nemzeti szuverenitás számára rendelkezésre álló eszközökkel kell arra szorítani, hogy tiszteletben tartsa a felhasználók szabadságát!

OLVASTAD MÁR?

Kétharmad
 
 
 
 
KOMMENTEK BETÖLTÉSE

A Vidi nyerte a Magyar Kupát

A piros-kékek másodszor hódították el a trófeát.

Pár éven belül több mint 250 muszlim terrorista kerülhet szabadlábra Franciaországban

Pár éven belül több mint 250 muszlim terrorista kerülhet szabadlábra Franciaországban

Amerika, London, Párizs

A helyzet kezelésére külön biztonsági szervet hoztak létre a nyugat-európai államban.

Kövér: holnap szavazatainkkal segíthetünk, hogy Európa ne veszítse el önmagát

Máté evangéliuma nemcsak arra figyelmeztet, hogy minden önmagával meghasonlott ország elnéptelenedik, hanem a hitet is élteti mindannyiunkban, hogy a lélekben önmagára találó nép lélekszámban is gyarapodásnak indul – mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke szombaton Taksonyban, az új református templom és közösségi ház felszentelésén.

A jó idő miatt egy tucat migránsokkal teli hajó indult el Európa felé

A jó idő miatt egy tucat migránsokkal teli hajó indult el Európa felé

Amerika, London, Párizs

Csak két hajón több mint 200 illegális bevándorló utazott, ők hamarosan megérkeznek Máltára.

Csernobil – a kommunista diktatúra legbrutálisabb katasztrófája

Csernobil – a kommunista diktatúra legbrutálisabb katasztrófája

Szabad vasárnap

Szinte végigsöpört a neten a Csernobil nevezetű új, ötrészes minisorozat, nem véletlenül. Testközelből mutatja meg az atomkatasztrófa valódi volumenét, teszi mindezt úgy, hogy az ember a látottak után egyszerűen nem tud nem beleborzongani, ha a Csernobilban történtekre gondol.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
A 888.hu a kényelmesebb böngészés érdekében cookie-kat használ. Adatvédelmi tájékoztató ELFOGADOM
Vissza az oldal tetejére