Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Soros egyeteme továbbra is úgy gondolja, hogy a törvények felett áll

Vincze Viktor Attila

2017.05.05. 09:58

Nyílt vitafórum volt a Soros-egyetemet is érintõ felsõoktatási törvénymódosításról a Terror Háza Múzeumban. A CEU képviselõinek a szavaiból az derült ki, hogy egyáltalán nem akarják tejesíteni a törvénymódosításban elõírtakat. A Soros-egyetem vezetõi érdemben nem nyilatkoztak arról, hogy miért gondolják úgy, hogy rájuk nem vonatkoznak az összes, Magyarországon mûködõ egyetemre érvényes szabályok.

"A CEU-vita – A baloldal sírásója – Összefüggések és értelmezések" címmel szervezte meg  a XXI. Század Intézet a Terror Házában a Soros-egyetemmel kapcsolatos kerekasztal-beszélgetést. A Közép-európai Egyetemet Fodor Éva rektorhelyettes, valamint Enyedi Zsolt, az egyetem másik rektorhelyettese képviselte. A kormány álláspontját pedig Kovács Zoltán kormányszóvivő, a Nemzetközi Kommunikációs Iroda vezetője, Maruzsa Zoltán, az EMMI köznevelésért felelős helyettes államtitkára védte meg, a fórumot megszervező Schmidt Mária történésszel, a Terror Háza Múzeum főigazgatójával együtt.

A szervező szándéka ellenére nem közeledtek egymáshoz a felsőoktatási törvény módosítása kapcsán ellentétes álláspontok. Érdekes módon még az ügyre vonatkozó ténybeli állítások vonatkozásaiban sem sikerült a Soros-egyetem rektorhelyetteseinek és a kormány képviselőinek azonos nevezőre jutniuk a Terror Háza Múzeumában.

A kormány szerint az intézkedés célja csupán az, hogy minden egyetem azonos feltételek között működjön Magyarországon, amihez a legitim magyar kormánynak és parlamentnek minden joga megvan meghozni a megfelelő törvényi döntéseket. Ezt azonban nem hajlandó elfogadni Soros egyeteme, ami mellett az a legfőbb érvük, hogy az övék egy különlegesen értékes intézmény és szerintük felesleges a rájuk vonatkozó szabályozáson változtatni.

A kormány most is elismételte miszerint nem igaz, hogy ellehetetlenül Soros egyeteme az intézkedés kapcsán, hiszen a többi hasonló külföldi intézmény nem tiltakozik, hanem egyszerűen teljesíti a nem túl nehéz feltételeket. A CEU viszont úgy véli, hogy ő rá más szabályok kell, hogy vonatkozzanak, mert egy amerikai diplomát adó intézményről van szó az esetükben és az USA-ban legalább 30 ilyen intézmény van, ami jelentős számnak minősül.

(Hogy ez a szám mennyire jelentős, azt mindenki döntse el maga annak ismeretében, hogy az USA 4500-5000 felsőoktatási intézménye között összesen 30 olyan van, amely csak külföldön működik offshore egyetemként.)

A kormány szerint a CEU vezetése visszaél azzal a félreérthető helyzettel, hogy az egyetem két jogi entitás alatt létezik egyszerre: Central European University és Közép-európai Egyetem néven is. A két önálló egyetem nevének a fordítása pedig angolul és magyarul tulajdonképpen ugyanaz, aminek következtében szinte lehetetlen a két egyetem feladatainak, szolgáltatásainak és képzéseinek elhatárolása. 

A vitafórumon a kormány képviselői a törvények betartására kérték a CEU vezetőit, megemlítve hogy teljesen elfogadhatatlan az amikor a Soros-egyetem képviselői azt közlik, hogy nem kívánják betartani a felsőoktatási törvénymódosítás rájuk is vonatkozó részeit, mivel ez a jogszabályváltozás szerintük a kormány politikai céljait szolgálja.

Ez a hozzáállás már csak azért is több, mint furcsa, mivel a Soros-egyetem működését – a hiányosságai ellenére is – az MSZP–SZDSZ-kormányok két oktatási miniszterének is a személyes közbenjárása tette lehetővé. Akkor, a balliberális politikusok támogató döntései ellen nem tiltakozott Soros egyeteme. Most viszont ugyanez az egyetem a legitim törvényhozás döntésének nem akar eleget tenni.

Érthetetlen, miért gondolja a Közép-európai Egyetem vezetése azt, hogy a CEU-ra nem kötelező érvényűek az összes Magyarországon működő külföldi egyetemre vonatkozó szabályok? De az is érthetetlen, hogy ezek az egyáltalán nem teljesíthetetlen szabályok, azok miért is jelentik a Soros-egyetem értelmezésében az akadémiai szabadság és a szólásszabadság korlátozását?"

– fogalmazott a kormányszóvivő, azzal kapcsolatban, hogy szó sincs a CEU ellehetetlenítéséről, hiszen valójában a Soros-egyetem tovább működhet, csupán bizonyos határidőn belül be kellene tartania a magyar törvényeket. 

Kovács Zoltán kiemelte: nem kiugróan szigorúak az új szabályok, hiszen például Németország egyes tartományaiban nem is működhetne a Soros-intézmény.

Meg kellene értenie a Soros-egyetem képviselőinek is azt, hogy a világban mindenhol csak állami keretek között zajlik a felsőoktatási intézmények alapítását és működését meghatározó törvények, a jogszabályi döntések meghozatala."

 – mondta Kovács Zoltán.

A felsőoktatási törvény módosításáról kirobbant nemzetközi vitában eddig egyetlen szereplő meghallgattatáshoz való joga csorbult, mégpedig a magyar kormányé – tette hozzá Kovács Zoltán, aki szerint a CEU-ügyhöz kapcsolódóan Magyarország ellen indított nemzetközi hazugságkampányban, minden a korábban már megszokott módon történik. Tehát a valós és érdemleges tények teljes elhallgatása mellett csak a Soros-egyetem hamis érvei hangzanak el. 

Ugyanezt már megéltük 2010-2011-ben, a médiatörvénnyel, az alaptörvénnyel és egy sor más intézkedéssel kapcsolatban is – tette hozzá a szóvivő.

Maruzsa Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának felsőoktatásért és tudománypolitikáért felelős helyettes államtitkára arról beszélt, hogy egyetemet alapítani egyetlen államban sem könnyű, de az, hogy vannak feltételek, az nem a tanszabadság kérdése.

Az Európai Bizottság ez ügyben indított kötelezettségszegési eljárása semmilyen formában nem tartalmaz a tanszabadsággal kapcsolatos elemeket, csupán a versenyjoggal, a vállalkozások szabadságának jogával kapcsolatosan fogalmaz meg kérdéseket."

– mondta el az oktatási államtitkár.

Schmidt Mária történész, a XXI. Századi Intézet és a Terror Háza Múzeum főigazgatója a megváltozott jogszabályi keretekhez alkalmazkodást állította szembe azzal, hogy privilégiumainak megtartása érdekében nemzetközi hazugságkampányba kezdett az egyetem.

A Soros-egyetem oldaláról a jóindulatú tárgyalásra kellett volna időt fordítani a Magyarország elleni kötelezettségszegési eljárás kilobbizása helyett. Ha a politikai támadássorozatot a CEU most egy kicsit szüneteltetné, és megpróbálna megfelelni az egyáltalán nem nehezen teljesíthető követelményeknek, akkor sokkal jobban fel lehetne készülni az új tanévre.

– hangsúlyozta Schmidt Mária.  

A történész szerint a Soros-egyetem lépései számára és minden magyar ember számára személyesen is sértőek, mivel gyakorlatilag a CEU vezetése egy hazugságkampánnyal járta körbe a világot. A történész ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy ő büszke arra, hogy egy szabad és demokratikus állam polgára, ezért különösen sértőek a számára a Magyarországgal kapcsolatos hazug állítások a Soros-egyetem részéről. 

Enyedi Zsolt, a Közép-európai Egyetem rektorhelyettese szerint viszont éppen a közvetlen dialógusra nem nyílt módjuk az elmúlt hetekben a kérdés kapcsán, és hangot adott azon álláspontjának, hogy a törvénymódosítás révén a politikusok fognak dönteni az egyetem megmaradásáról.

Szerinte a magyar állam alakította ki az ügyben a szerinte jelenleg bonyolult jogi helyzetet, mert ezzel szemben például Bulgáriában az ottani amerikai egyetem mindkét ország diplomáját kiállíthatja, és harmincnál is több amerikai egyetem működik más országban, így ez egy teljesen bevett modellnek számít.

Fodor Éva az intézmény másik rektorhelyettese a vitában azt emelte ki: a törvényjavaslat nem az Oktatási Hivatal vizsgálata során előkerült apróbb problémákra összepontosít, az pedig, amit az Európai Unió és annak több vezetője kifogásol nagyon messze van a technikai problémától.

Kérdésre válaszolva ugyanakkor azt elismerte a Soros-féle egyetem rektorhelyettese, hogy a tanszabadságot sértő módon senki sem szólt bele kívülről abba, mit oktatnak és milyen oktatókkal.

A felsőoktatási törvény vitatott módosítását az Alkotmánybíróság is meg fogja vizsgálni, miután az LMP utólagos normakontrollt kért az Alkotmánybíróságtól. A kormány várja az AB döntését, amelyet természetesen tiszteletben tart majd. Ezzel párhuzamosan folyik az egy hónapos válaszadási időkeretben az Európai Bizottság által Magyarország ellen ebben az ügyben indított kötelezettségszegési eljárás is, amely a vállalkozás szabadságának érvényesülésére vonatkozik csupán. A kormány Altusz Kristóf államtitkár személyében ugyanakkor már kijelölte a Soros-egyetem működésére vonatkozó államszerződés előkészítéséért és a szükséges nemzetközi tárgyalásokért felelős személyt, az államközi tárgyalások felelősét. Ennek az előkészítő munkánk a segítésére pedig az oktatási államtitkárságon egy munkacsoport is létrejött. 

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére